Függés négy felvonásban

2014. október 04. 08:33 - Vida Melinda

Általánosságban az utca embere, ha a fenntarthatóságról kérdezzük, mindig csak a környezetvédelemre gondol. A fenntarthatóság ezzel szemben egy három pillérre épülő egész, amelynek a környezeti vonatkozások mellett fontos eleme a gazdaság és a társadalom. Erre a három pillérre épülve került megrendezésre a hetedik Fenntarthatósági Nap a Millenárison szeptember 27-én. A program központi kérdésköre a függés volt, a szekcióbeszélgetések a gazdasági, környezeti és társadalmi függőségi viszonyokat járták körül. Mivel az FN egy fesztiválkonferencia, így a szakma mellett a tudatformálás és a szórakozás is előtérbe kerül, ezt a megjelent 50 kiállító által szervezett programok, bemutatók, valamint az eseményt záró afterparty biztosította.

„Tízmillió függő országa vagyunk!” ismert idézet dr. Zacher Gábortól, aki mint inspirációs előadó az FN7 közönségét is ráhangolta az egész napos szakmázásra. Toxikológusként Zacher kitért az alkohol, drog és más káros szenvedélyek okozta addikció formáira, de előadásában a közönség olyan függőségi viszonyokat is megismerhetett, mint a munkamánia, a csokoholizmus vagy a nőkre napjainkban egyre nagyobb mértékben jellemző gyógyszerfüggőségek.

Saját energiafogyasztásunknak vagyunk foglyai

A ráhangolódást követően kezdetét vette az első szekcióbeszélgetés, amely során a környezetet befolyásoló függőségeket, főként az energiafüggést taglalták a meghívott szakértők Novák Péter társaságában. Természetesen a közönséget legfőképpen az az aktuális kérdés izgatta, hogy mi lesz velünk télen? A hazai földgáz-helyzetről Deák András György számolt be, aki az orosz energiapolitika szakértőjeként bevezette a hallgatóságot a fosszilis energiaforrások világában és azon belül is a földgáz hazai, nemzetközi helyzetébe. Rámutatott többek között arra, hogy a hazai földgáz tárolók jelenlegi telítettsége, azaz a 60%-os telítettség több mint fél évre elegendő a magyar lakosság számára, így ha a tervek szerint sikerül tél eljötte előtt megtölteni a tárolókat, akkor több mint egy évig tudunk gazdálkodni a felhalmozott földgázmennyiségből.

Dr. Munkácsy Béla, az ELTE egyetemi oktatója a megújuló energiaforrások megítélésének javítását és ezen módszerek a mindennapokba való beépítését tartja megoldásnak. A megújuló energia alkalmazása még a szakértők között is vitaszituációt eredményezett, ugyanis ezeknek a megoldásoknak nem csak környezeti hatásai vannak, de a gazdaságot is befolyásolják.

Perger András, az Energiaklub képviselője ismertette, hogy például a napenergia használat esetén milyen gazdasági következményekkel lehet számolni. Minél nagyobb arányban van megújuló energia a teljes energiafogyasztásban, annál nagyobb tartalékkapacitást kell biztosítani az esetleges energia-kimaradások esetére. Emellett az egyenlőtlen kihasználtság miatt – nyáron 100%-os telítettséggel működő telepek és hozzájuk tartozó hálózatok télen nagyon alacsony százalékban működnek csak – szintén költségekkel kell számolni. Mindemellett szó esett a paksi beruházásról és a nukleáris energia felhasználásáról is, bár ez a beruházás és maga az energia felhasználása megosztja még a szakértőket is, csakúgy mint a polgárokat.

Negyedik előadóként Hegyeshalmi Richárd, az Index újságírója vett részt a beszélgetésben, aki a Fenntarthatósági Sajtódíjat nyert cikke kapcsán végzett kutatásait, a fontosabb számadatokat osztotta meg a résztvevőkkel.

A sharing economy a jövő

A gazdasági szekció előadói a hazai gazdaság különböző szektoraiból érkeztek, de mégis egyöntetű üzeneteket tudtak megfogalmazni a beszélgetés során. A nagyvállalati szektort Somorjai Éva, a Magyar Telekom vezérigazgató helyettese képviselte, aki ismertette, hogy egy nagyvállalat milyen gazdasági szereplőktől függ. Legfontosabb talán kiemelni, hogy napjainkban a vállalatok a befektetőktől és a fogyasztóktól függnek leginkább, hiszen egy márka szerepét ezek a viszonyok határozzák meg leginkább. Emellett gondolni kell a szabályozóktól – például a Kormánytól, törvényhozóktól – való függésre és természetesen kihagyhatatlan a piaci verseny megemlítése, mint függelmi viszony.

A jövő a sharing economy! Az egyén, a kis közösségek ereje, és mindaz, amit például a Ustream vagy az Oszkár telekocsi képvisel. Ezekről a kósza ötletekből mára nemzetközi szinten ismert startup vállalkozásokról és az itt jellemző függőségekről számolt be Fehér Gyula, a Ustream társalapítója és Prácser Attila, az Oszkár telekocsi alapítója. A startup vállalkozások a piac rendkívül gyors, változásokra kényszerítő tempóját érzik első függőségi viszonynak, és a növekedés során veszik fel a többi gazdasági szereplőtől, piaci igényektől, fogyasztói lojalitástól vagy éppen a szabályozóktól való függőségi szerepköröket. Megfelelési kényszer, folyamatos fejlesztés és lemorzsolódás jellemzi ezt a szektort, amit a start up vállalkozások csak kis százaléka tud átvészelni.

A folyamatos megújulás, a szervezeti struktúra nem ismeretlen Küllői Péter számára sem, aki sikeres bankárként egyszer csak úgy döntött, nem folytatja tovább a pénzügyi szektorban végzett munkát, hanem a civil szférába kezd új karriert a Mosoly Alapítvány, majd a Bátor Tábor megalapításával. Elmondása szerint a civil szektor sem mentes gazdasági függésektől, hiszen a szervezet fenntartása is nagy mértékben függ támogatásoktól, pályázatoktól, így függőségi viszony alakul ki a szabályozók és a piacot uraló, támogatásokat biztosító nagyvállalatok irányába.

Közünk mindenhez van

A társadalmi szekcióbeszélgetés során az egymástól való függést tárgyalták a meghívott vendégek, akik között köszönthette a hallgatóság Galambos Ritát, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány igazgatóját, Horváth Kristófot [Szinész Bob], slammert aki a Tudás6alom projekt kapcsán számolt be érdekességekről, Kelemen Ágnest, az Autonómia Alapítvány munkatársát, aki a romaprogramok koordinátoraként a roma integrációról és annak problémáiról hozott érdekes adatokat, Németh Péter [ZEEK] slammer és Pőcze Flóra, szociológus, aki a Moszkva tér gyermekei című könyv és a hozzá kötődő kutatás kapcsán megtapasztalt élethelyzetek ismertetésével hozta közelebb a közönséghez a hajléktalanok problémáit, helyzetét.

Ebben a szekcióban ismételten előtérbe került az egyén szerepe, hogy mi mit tudunk tenni, mi az, amit kisközösségekbe szervezve elérhetünk, hogyan segíthetünk. A sok probléma, társadalmi kirekesztés, integrálás során felmerülő akadályok mellett az előadók beszámoltak sikerekről is, legyen szó egy kistelepülésen indított és máig működő mezőgazdasági projekt, vagy éppen a többségi társadalom számára indított érzékenyítési programok népszerűsége.

Kiemelték azt is, hogy sajnálatos módon a társadalmi problémák, a társadalmi függőségi viszonyok nem oldhatók fel egy országos projekt, egy mindenkit lefedő kampány által, mivel minden ember más, így minden településen más és más egy-egy érzékenyítés vagy felzárkóztatási program fogadtatása.

 

Az vagy amit teszel!

A program záró, +1 szekciójában a múlttól, jelentől és jövőtől való függést vitatta meg Szomolányi Katalin, a Fenntarthatósági Nap főszervezője, ötletgazdása, a Magyar Telekom Vállalati Fenntarthatósági Központ vezetője vendégeivel: Martin József Péterrel, a Transparency International ügyvezető igazgatójával, Orosz Györgyivel, a Hősök Tere program megálmodójával, Szabó Simonnal, valamint Tari Annamáriával, klinikai szakpszichológussal.

A beszélgetés során mindenki saját tapasztalatok megosztásával igyekezett bevonni a közönséget, ismertetni a múlt-jelen-jövő kapcsolatot, és ismételten hangsúlyozni az egyén fontosságát.

Martin József Péter a hazai korrupció helyzetéről, a gyanú bejelentésének menetéről számolt be, hangsúlyozva, hogy nem szabad félni egy-egy eljárás megkezdésétől.

Tari Annamária és Orosz Györgyi a nagyvárosi közöny kérdéskörét hozták a beszélgetésbe, ami bár nem új jelenség, de napjainkban sokkal súlyosabb, mint a múltban volt. A közöny eluralkodik a városi lakosságon, mivel nincsenek kisközösségek, ahol egymást motiválva tudnának tenni a társadalomért.

Szabó Simon, színész, rendező a fiatalokban, gyerekekben látja a megoldást, így olyan projekteket szervez, amelyek során iskolás gyerekeket lehet érzékenyíteni, ezzel feloldva azt a félelmet, negatív attitűdöt, ami például a más nemzetiségű vagy a kisebbségi társadalom ellen alakult ki napjainkra.

Elismerésekben sem volt hiány

A szakmai program a Fenntarthatósági Nap pályázatának díjkiosztójával, közönségdíjak és kiállítói díjak kiosztásával zárult. A szervezők örömére nagyon sok pályamű érkezett, többségében gyerekek és fiatalok által tervezett alkotások. A jövő generációja, aki már a fenntarthatóság jegyében képzeli el a jövőt, olyan környezeti és társadalmi jövőképeket, megoldásokat hoztak el a program pályaműveikkel, amelyek a hallgatóságra is nagyon inspirálóan hatottak. A díjak kiosztását koncertek követték, fellépet a Smárton Trió, a Halott Pénz, az Anima Sound System, majd végül a hajnalig tartó afterparty házigazdájaként az Irie Maffia Soundsystem vette birtokba a színpadot JumoDaddy, Columbo és MC Kemon közreműködésével. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr656746649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása