Oprah Winfrey Cecil B. DeMille életműdíjat kapott, ezt követő beszéde a Golden Globe díjátadón hatalmas sikert aratott: felszólalt mind a nőkkel szembeni előítéletekkel, mind a rasszizmussal szemben. A közösségi médiát ellepte a #Oprah2020: sokan őt szeretnék látni Amerika következő elnökeként. Bár semmiféle politikai tapasztalata nincs – ugyanez elmondható Donald Trumpról is. Hogyan gyűrűzött be a „celebrity politics” a Fehér Házba?
Oprah Golden Globe-on előadott beszédének sarokköve a #metoo mozgalom volt (forrás: The Cut)
Bár Oprah korábban úgy nyilatkozott, hogy nincsenek politikai ambíciói, a közösségi médiát elöntő #Oprah2020 után a kérdés aktívan foglalkoztatni kezdte az embereket, Stedman Graham – Oprah partnere 1968 óta – pedig úgy nyilatkozott a Los Angeles Times-nak, hogy Oprah „abszolút vállalná” a feladatot, ha lenne rá igény. Továbbá, a CNN két barátra hivatkozva azt állítja, hogy Oprah-t aktívan foglalkoztatja az elnökké válás gondolata.
Oprah neve nem először merül fel, míg 2008-ban Obamát támogatta, 2016-ban Hillary Clinton kampánya során úgy nyilatkozott, hogy ideje lenne egy női elnöknek, ami egyben korszakalkotó pillanat lehetne a nők számára. A Golden Globe-on előadott beszédének sarokköve a #metoo mozgalom volt, legfőbb üzenete pedig – miszerint egy új korszak kezdődhet most el – sokak szerint már éppen politikai ambícióainak megmutatkozása volt. Az elnökségért folyó verseny még messzebb van, a jelenség azonban felvet bizonyos kérdéseket. Oprah kétségkívül rendelkezik kiemelkedő kvalitásokkal – karizmatikus, a neve és személye abszolút megkerülhetetlen az Egyesült Államokban –, aminek viszont nagyon is a híján van, az éppen a politikai tapasztalat. Ezzel viszont nincs egyedül.
#noprah (forrás: Twitter)
Trump felforgatta, amit a politikai pályáról gondoltunk
Trump az első olyan amerikai elnök, akinek semmiféle politikai vagy katonai tapasztalata nincsen. Bár korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki ennek ellenére betölthesse ezt a pozíciót, bizonyos nézetek szerint Trump-nak egyenesen jól jött, hogy kívülállónak bélyegzik: az amerikaiak kormányba vetett hite meglehetősen alacsony, a politikánkívülisége pedig vonzóbbá tehette Trumpot a választók szemében. A jelenség ismerős lehet számunkra: a populista szereplők előretörése Európa szerte megfigyelhető – ahogyan erről korábban itt és itt írtunk –, az „underdog” státusz, az establishment-ellenes pozíció és kommunikáció pedig általánosságban jellemzi őket. Ebben az értelemben Trump egy a politikában és a politikai kommunikációban már megfigyelhető, szélesebb körű hullámra ült fel.
Trump, a celeb politikus (forrás: DoneyHotey)
A „celebrity-politics” jelenség
Bár a jelenséget a legtöbbet Trump kapcsán emlegették, azonban csak az Egyesült Államokban több olyan hírességet találhatunk, aki politikai pályára lépett: elég csak Arnold Schwarzeneggerre vagy Ronald Reaganre gondolnunk. Sőt, az utóbbi években többször is felmerült például Mark Zuckerberg vagy Dwayne Johnson („A Szikla”) neve is a 2020-as elnökválasztással kapcsolatban.
Cas Mudde szerint – aki elismert kutatója a politikatudománynak, különös tekintettel az európai populizmusra és a politikai extrémitásokra –, a hírességek politikában való felbukkanása egyfajta általános hanyatlását jelzi a politikai kultúrának. Mudde azonban hangsúlyozza, hogy ezek a hírességek nem feltétlenül válnak populista szereplőkké (maga Trump is csak Steve Bannon kampánytanácsadó felbukkanása után vált a „nép hangjává”). Amiben viszont mégis hasonlít a két jelenség, az a hagyományos politikai elitbe vetett bizalom csökkenése, ami az egyik oldalon a populista szereplők előbukkanását, a másik oldalon pedig hírességeket eredményez a politikában. Mindebben szerepe van a médiának: egyfajta megafonként szolgál a radikális politikusok számára, míg elhanyagolja a mérsékelteket. Ami viszont még ennél is fontosabb, az az, ahogyan a bulvármédia megjelenése és az ideológiai értelemben vett politika iránti érdeklődés csökkenése párhuzamosan azt eredményezte, hogy a politika személyközpontúvá vált: már nem egy párt vagy annak az ideológiája fontos, hanem a politikus személye és az ő egyéni véleménye. Gondolhatunk itt számos karizmatikus politikai vezetőre, ott van például Nigel Farage (UKIP), akiről a BBC azt írta: a UKIP szavazók számára, Farage maga a UKIP.
Egy olyan politikai rendszerben, ahol a pénz és az ismertség kulcsfontosságú tényezők egy választás során, a hírességek vitathatatlanul előnyös helyzetben vannak. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt körülbelül 20 év során a hangsúly a pártokról és a politikai programokról a politikusokra tolódott, a hitelesség pedig fontosabbá vált a valós kompetenciánál. Mindezen tényezők és a megfelelő médiavisszhang együttesen meglehetősen szokatlan helyzetekhez vezethetnek a politika színterén.
Összességben, a politikusokra irányuló figyelem növekedése és az általános szkepticizmus a politikával kapcsolatban könnyen változást hozhat abban, ahogyan a választók döntenek: a hangsúly a politikai programokról és értékekről egyre inkább egy-egy politikus személyes preferenciái vagy megítélése felé tolódik, a választási verseny pedig ebben az értelemben egyre inkább politikusok, mintsem pártok csatája. A modern PR technikáknak és az újságírás elbulvárosodásának komoly szerepe volt ebben az eltolódásban: a politikai reprezentáció alapvető eszközévé vált többek között a személyes brand.
Új korszak a politikában?
Oprah nem először jelenik meg a politika körül (forrás: Oprah.com)
Mint ahogy arról korábban szó volt, Oprah 2008-ban Obamát és 2016-ban Hillary Clintont támogatta, így nem kérdéses, hogy a demokrata oldal jelöltjeként indulhatna, ám éppen ők voltak azok, akik a leghangosabban kritizálták Trumpot a politikai tapasztalatának hiánya miatt. Ennélfogva, képmutatás lenne, ha 2020-ban ők maguk állítanának egy politikailag ugyanannyira tapasztalatlan jelöltet. Bár minden, ami eddig felmerült Oprah elnökségével kapcsolatban csak pletyka, azt kétségkívül megvilágítja, hogy a politikai színtér és a politikai vezetőktől elvárt kvalitások átalakulóban vannak, ebben pedig a média és a politikai kommunikáció átalakulásának szerepe elvitathatatlan. Azt, hogy Oprah valóban elindul-e az elnöki pozícióért egyelőre lehetetlen megjósolni, azonban ahogy Trump példája már bebizonyította: semmi sem lehetetlen.
(A téma iránt komolyabban érdeklődők figyelmébe ajánljuk Mark Wheeler: Celebrity Politics c. könyvét.)
