Az Iszlám Állam propagandagépezete magasabb fokozatba kapcsolt: szeptemberben elkészítették legújabb 55 perces filmjüket „Flames of War” címen. A horrorisztikus képsorai mellett több dolog miatt is felhívta magára a figyelmet ez az anyag. Egyrészt ritka, hogy ilyen hosszúságú filmet készítenének radikális szervezetek, másrészt olyan filmes megoldásokat használtak benne, ami már–már hollywoodi stílusú háborús filmmé teszi az amúgy kendőzetlenül ábrázolt szörnyűségeket.
A videót csak 18 éven felülieknek ajánljuk.
Az arab világ terrorszervezeteinek propagandafilmjei érzékelhető fejlődésen mentek keresztül az utóbbi időben. Míg a korábban bemutatott filmek rossz képi- és hangminőségűek voltak, addig mostanra már olyan kifinomult filmes eszközöket használnak a készítők, hogy az anyagot a tévétársaságok akár további utómunka nélkül adásba tudják adni. A filmek tartalma és mondanivalója ugyanaz, mint korábban, a bemutatás módja viszont igazodott a nyugati világ egyre kitolódó ingerküszöbéhez. A minőségbeli fejlődés alapján a szervezet tagjai már a digitális bennszülöttek lehetnek, nem okoz nekik problémát a filmkészítéshez használt vágóprogramok használata sem.
Jelenleg ott tartunk, hogy ha az Iszlám Állam készít egy filmet, és feltölti a Youtube-ra abból rövid időn belül vezető hír lesz a nagyobb tévétársaságoknál, hírportálokon. Annak ellenére, hogy a videómegosztó-oldalon folyamatosan blokkolják a szélsőséges videókat, és törlik a feltöltők profilját, még így is tömegeket érnek el. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük azokat a filmes elemeket, melyek eddig nem voltak tapasztalhatóak a radikálisok által publikált videós anyagokban.
- Megrendezett tömegmészárlás
Borzalmas még csak belegondolni is, hogy mekkora tudatossággal gyártják ezeket a propagandafilmeket. Jól érzékelhető, hogy egy-egy jelenet pontosan megrendezett, csak épp a hollywoodi filmekkel ellentétben ez az erőszak valóságos oldalát mutatja, és ez az, amitől a nyugati nézők igazán elborzadnak. A rendezőnek a gyilkolás precíz lefilmezése is célja lehetett. - Az operatőri munka
A „Flame of War” című filmben az operatőrök gyakorlatilag a frontvonalról, a harcosok mellől adtak képet a nézőnek. Ilyet már láttunk korábban is, viszont itt is a fejlődést érdemes megfigyelni: már szó sincs összevissza remegő és életlen képekről, sokkal inkább jól megkomponált képi koncepciót mutatnak, ahol a remegést egyfajta érzékeltetési eszközként használják, mint a háborús filmek többségében. - Többkamerás felvételek
A nagyfokú rendezői tudatosság itt is megfigyelhető: egyes jeleneteket több kameraállásból is rögzítettek, az így létrejött képi anyagokat pedig dinamikus vágóképként használták. - Akciókamerák
Hátborzongató aspektusokba helyezik a nézőt azzal, hogy például egy harckocsira vagy egy kivégzést végrehajtó katona sisakjára erősítenek akciókamerát. - Narratíva
A „Flame of War” harci jelenetei alatt hallható narráció nem pusztán az ideológiai demagógia. Dokumentumfilmes műfajból ismert tényszerű stílusban magyarázza a látottakat. Az angol nyelvű narrációval pedig áthidalták a nyelvi különbségekből adódó félrefordításokat. Most már az általuk ellenségnek tartott nyugati világ nyelvén szólalnak meg a filmekben. - Vizuális effektek
A harci jeleneteknél gyakran láthatunk lassításokat, visszajátszásokat, különböző képi filtereket, melyek még nagyobb hatást váltanak ki a nézőben. - Főcím
Csak, mint a nyugati akciófilmekben, itt is találkozhatunk főcímmel. Korábban csak szöveget, zászlót, ikont vagy hasonló képi motívumot jelenítettek meg a videók előtt, azonban a „Flame of War” esetében már animált főcímmel találkoztunk. - Hanghatások
Egyik dzsihádista szervezet videójában sem voltak ilyen részletességgel kidolgozott hangeffektek, mint az Iszlám Állam filmjeiben.
A terrorszervezeteket is utolérte a filmkészítés technológiai fejlődése. Az Iszlám Állam elődszervezetének tekinthető al-Kaidánál még nem volt ennyire hangsúlyos a globális szintre emelt, modern propaganda, mint amit most tapasztalunk. Legalábbis a digitális, filmes része.
