Májusi összefoglalónk után, tavaly év végi beszámolónk folytatásaként itt az idő egy újabb médiapiaci körképre, annál is inkább, mert az elmúlt félév kifejezetten fordulatos volt a magyarországi újságírásban. Az online lapokban felerősödött a munkatársak vándorlása, elsősorban az Origo körüli változásoknak köszönhetően, és egy új politikai-közéleti portál, az Abcúg is elindult. A printmédia továbbra is folyamatos pénzügyi problémákkal küzd, hiszen a csökkenő olvasottság mellett a reklámpiac átalakulása is kedvezőtlenül érinti a szektort. Több médium is a leépítés mellett döntött, de ezt leszámítva is jelentős személyi változások voltak a szerkesztőségekben. A tulajdonosi körben is átalakulások voltak: új piaci szereplőként megjelent az Axel Springer és a Ringier utódjaként létrejött Mediaworks Hungary és a Sanomát felvásáróló Central Médiacsoport. A kormány pedig a reklámadó bevezetése után a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt is útjára bocsátotta, amely újabb konfliktusokhoz vezetett.

Az Origo volt az origó

Az Origo 2014-ben egy tekintetben mindenképpen kiindulópont volt: az év második felében tovább erősödő újságíró-vándorlás döntően a szerkesztőség háza táján lezajlott eseményeknek köszönhető. A lavinát az indította el, hogy a megváltozott olvasói szokásokra hivatkozva június elején elküldték a laptól Sáling Gergő főszerkesztőt. 

A szerkesztőségen belül és kívül is azonban sokan politikai nyomásgyakorlást sejtettek a háttérben, hiszen a főszerkesztő távozását Pethő András újságíró nagy port kavart cikke előzte meg, amely Lázár János külföldi utazásairól és az erre elköltött közpénzekről számolt be. Az Origo tulajdonosaként a Magyar Telekom így nehéz helyzetbe került, hiszen üzleti kapcsolatban áll a kormánnyal, amelynek vélhetően nem tetszettek a Pethő által leírtak és már kormánykritikus tartalmak. Az új főszerkesztő Pálmai L. Ákos lett, az Origo Zrt. Televíziós és Webvideó üzletágának vezetője.

Az Origónál kialakult helyzet miatt a nyár végéig több mint a fele távozott az impresszumban feltüntetett újságíróknak, szerkesztőknek és fotósoknak, amire a 444-es Bede Márton igen szemléletes módon hívta fel a figyelmet. 

Vaszily Mikós vezérigazgató szerint a személyi átalakítások már amúgy is értek az Origo háza táján, és július elején felelős szerkesztőként Tevan Imre, vezető címszerkesztőként Zsadon Béla (mindketten ex-indexesek), míg vezető szerkesztőként Szörényi Péter (a TV2 Mokkájának egykori főszerkesztője) érkezett a csapatba. 

A szerkesztősében bekövetkezett rengeteg személyi változás után november 6-án a Sálingot elküldő Vaszily Miklósnak is mennie kellett, a poszton a Magyar Telekomnál menedzseri és tanácsadói minőségben dolgozó Temesi György váltotta.

Vaszily mellett még két telekomos felsővezető (Pataki Róbert üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes és Pukler Gábor innovációs és üzletfejlesztési igazgató) is távozott, hivatalosan mindenki közös megegyezéssel. A hvg.hu inkább a magas beosztású vezetők eltávolítására gyanakszik távozásuk körülményei miatt. A névtelenséget kérő források kiemelték, hogy a vezetők céges rendszerekhez való hozzáférését azonnal megtagadták, belépőjüket pedig elvették. Azt, hogy mik voltak a távozás hivatalos és nem hivatalos indokai, még nem lehet tudni, de felsővezetőkről lévén szó, a hozzáférések megtagadása önmagában még nem tűnik szokatlan eljárásnak.

Online körkép origósokkal

VS.hu

Tavalyi összefoglalónkban részletesen beszámoltunk a frissen elindult VS.hu-ról, amelynek azóta nemcsak a megjelenésében, hanem az újságírói gárdájában is változások történtek. Sok munkatárs szemében az Origo szerkesztőségétől való távozás egyfajta kiállást jelentett a kormányzati nyomásnak nem engedő, független sajtó mellett. A volt origósok legnagyobb felvevőpiacának a szintén megújulni vágyó VS bizonyult: itt folytatja a munkát Bordás Gábor felelős szerkesztő, Bujdosó Bori filmkritikus, Fekete Emese gazdasági újságíró, Puskár Krisztián kulturális rovatvezető és Vándor Éva újságíró.

A portáltól távozott a főszerkesztő Kerényi György, aki elmondása szerint a tulajdonostól eltérő véleményen volt VS.hu profiljával kapcsolatban. Kerényi utódja szeptember 1-től Lebhardt Olivér lett, aki az indulástól a VS.hu munkatársa. Lebhardt kinevezésében nem nehéz a site innovatív, multimédiás tartalmak iránti fogékonyságának újabb jelét látni, hiszen korábban a multimédiás rovat és az egyedi fejlesztésű projektek vezetője volt. A főszerkesztő személye mellett a megjelenés és a rovatstruktúra is megváltozott. 

Abcúg

Szeptemberben új politikai online lap is indult, Abcúg néven, amelyet a korábban az LMP-t szponzoráló Richard Field,  Magyarországon élő amerikai üzletember ad ki. Szerinte a lap célja az, hogy a szabad, független hazai újságírás tere legyen, és így támogassa a demokratikus közéletet. Az Abcúg éppen ezért nonprofit módon működik, és tényfeltáró, társadalmi problémákat boncolgató cikkeik szabadon terjeszthetőek. A főszerkesztő Tóth Sára mellett több volt origós munkatársa is van a szerkesztőségnek. Albert Ákos és Zöldi Bianka az elsőként darabjaira hullott Itthon rovattól érkezett az Abcúghoz.

Mozgalmas időszak a HVG-nél

Főszerkesztők jöttek-mentek 2014-ben a hazai lapoknál, de senki sem múlta felül ebben a tekintetben idén a HVG-t. November 17-én jelent meg a hvg.hu-n, hogy 2015 elejétől összevonva működik tovább a HVG print és online szerkesztősége, Sztaniszláv András főszerkesztő vezetésével. A hvg.hu tájékoztatása szerint az új főszerkesztő kinevezésekor a média ismerete mellett „a nemzetközi tapasztalat és kapcsolatrendszer, a sokoldalúság, az innovatív gondolkozás és a politikai függetlenség” voltak a legfontosabb szempontok.

A válasz.hu azonban már másnap arról cikkezett, hogy a szerkesztőség nem örül a Birsztolból hazatérő kommunikációs szakember kinevezésének. Úgy tűnik, az újságírók nem voltak meggyőződve Sztaniszláv politikai függetlenségéről, és azt sem nézték jó szemmel, hogy az Interpol által is körözött Welsz Tamással is üzleti kapcsolatban állt. 

Sztaniszláv végül nem sokáig örülhetett a pozíciónak, mivel Szauer Péter kiadóigazgató a szerkesztőségen belüli közhangulatnak engedve két nappal a kinevezés után már vissza is vonta azt. A vezető és a szerkesztőségek megállapodtak arról, hogy átmeneti időre négyfős közös bizottság (Jakus Ibolya, Neizer Anita, Juhász Gábor, Nagy Iván Zsolt) irányítja majd a HVG-t és a hvg.hu-t, aminek mandátuma az integrált főszerkesztő kinevezéséig tart. 

Az integráció és a főszerkesztő miatti huzavona mellett a HVG háza táján a közeljövőben tulajdonosváltásra is sor kerül. A HVG Kiadó Zrt. közleménye szerint a német többségi tulajdonossal való megállapodás értelmében a kiadóvállalat teljes egészében egy, a munkatársakat tömörítő társaság tulajdonába megy át. 

Folytatódik a print hanyatlása 

A HVG, amely a tulajdonosváltásról kiadott közleményben saját biztos lappiaci pozícióját is hangsúlyozza, az eladási számok alapján nem tudott javítani a korábbi rossz tendenciákon. A Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (MATESZ) legújabb adatai azt mutatják, hogy éves szinten 15,2 százalékos csökkenés mutatkozik az eladott példányszámokat tekintve. 

A HVG azonban nem az egyetlen lap, amely rendre rossz statisztikákat produkál. Különösen a napilapok olvasottsága csökken rohamos mértékben, amely mind a baloldali, mind a jobboldali érdekeltségű politikai lapokat érinti. A lista első helyezettje a Népszabadság, amelynek átlagosan eladott példányszáma 10,3 százalékkal múlja alul az egy évvel korábbi teljesítményt. A másik baloldali lap sem maradt el nagyon tőle, a Népszava 13 829 darabos példányszáma 10,1 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.

A nyári eladási fellendülés ellenére a színes-, és pletykalapok pozíciója is romlott tavalyhoz képest. Öt százaléknál kevesebb fogyott a Blikk, a Story és a Bors számaiból is, de az abszolút vesztes a HOT!, a maga 11,9 százalékos mínuszával.

A női lapok annyira nem sínylették meg az elmúlt évet, sőt. A MATESZ adatai alapján éves bázison a  Nők Lapja idei harmadik negyedévben átlagosan eladott 223 215 példánya  1,5 százalékkal jobb, mint a tavalyi mutató. 

Baloldal

A nyomtatott politikai lapok közül a Népszava szenvedte meg legjobban a 2014-es évet. Az újság nyár óta súlyos financiális problémákkal küzd, miután svájci tulajdonosa nem tudta tovább állni a fenntartási költségeket. Láposi Elza, a kiadó ügyvezető igazgatója a Népszava válságát azzal magyarázta, hogy a kormány nem példányszámuknak megfelelően támogatja a baloldali lapokat, és az állami hirdetések visszatartásával ellehetetleníti azok helyzetét. 

Ezután augusztusban váratlanul távozott Dési János főszerkesztő-helyettes, aki majd húsz éve dolgozott a lapnál. Mellette az online felület vezetőjétől, Bocskay Zsolttól is megvált a Népszava, és több másik újságírót is elküldtek. Az elbocsátás okaként a lap rossz anyagi helyzetét nevezték meg.

A Népszabadság szerkesztőségében is fontos változások történtek, hiszen augusztus elején rendkívüli közgyűlésen döntöttek arról, hogy a megbízott főszerkesztő, Tóth Levente után újra kinevezett vezetője lesz a lapnak, a volt blikkes Murányi Marcell személyében. A távozó Tóth Levente a Világgazdasághoz igazolt főszerkesztőként. 

Jobboldal

Nemcsak a Népszava küzdött az idén anyagi problémákkal. Az olvasók folyamatos csökkenése mellett a május végén elfogadott reklámadó is érzékenyen érintette a lappiacot, és nem kímélte a jobboldali médiát sem: a Magyar Nemzet szeptember elején áremelésre és leépítésekre is kényszerült. Megváltak harminc újságírótól, köztük olyan szerzőktől mint Ugró Miklós, Lőcsei Gabriella, Torkos Matild, Ludwig Emil, Kulcsár Anna vagy Lovas István brüsszeli tudósító. A leépítések mögött hivatalosan gazdasági okok állnak.

Ellenzéki vélemények szerint a lapot tulajdonló Simicska Lajos a reklámadó okozta bevételkiesése miatt komolyan szembekerült a miniszterelnökkel, és a jobboldali hatalmi harcok a médiában jelentősen éreztetik hatásukat. Az biztos, hogy a reklámadó ellen a Magyar Nemzet is kiállt. Csermely Péter június harmadikai vezércikkében így fogalmazott: „a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs. Abból a mintegy kilencmilliárd forintból, amit a magyar költségvetés a reklámadóból összeszedhet, egy fél stadionra, ha futja. Az állami bevételek szintjén ennek a néhány milliárd forintnak semmi jelentősége nincs. Ugyanakkor a reklámpiac speciális helyzete miatt (minden reklámra költött tíz forint közel ötven forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez) jelentős, körülbelül negyvenötmilliárd forinttól eshet el ugyanez a költségvetés.” Csermely szerint a reklámadó „pórázra veszi a médiát”, mivel „csökkenti a média forrásait, megnehezíti a munkáját, korlátozza a hatékonyságát, akadályozza a feladatai ellátását”. 

Vezetőváltás is történt a jobboldali lapok körében, igaz, házon belül, hiszen Széles Gábor tulajdonos a Magyar Hírlap élére Stefka István helyett Petán Péter főszerkesztő-helyettest nevezte ki. Stefka István hat évig vezette a Magyar Hírlapot, míg utódja korábban a belpolitikai rovat vezetője volt. A szeptemberi vezetőváltás ellenére úgy tűnt, hogy a lap konzervatív irányvonalának kialakításában kulcsszerepet játszó Stefka marad a Magyar Hírlapnál, tiszteletbeli főszerkesztői pozícióban. Széles Gábor végül, a szerkesztőség számára is meglepő módon, menesztette a korábbi főszerkesztőt. 

A Magyar Nemzet által Brüsszelből visszahívott Lovas István októbertől a Magyar Hírlap és a szintén Széles tulajdonába tartozó Echo TV munkatársa lett.

Új megacégek a médiában

Mediaworks Hungary

Már tavalyi cikkükben is írtunk róla, és idén a Médiatanács is áldását adta az Axel Springer és a Ringier fúziójára, ezután pedig már csak a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása kellett az óriási médiavállalat létrejöttéhez. A Ringier és az Axel Springer érdekeltségének nagy részét az osztrák Vienna Capital Partners (VCP) vásárolta fel, Mediaworks Hungary Zrt. néven az ország egyik legnagyobb médiavállalatát hozva létre. Az október 1-én megalakult új cégcsoport, amely tulajdonképpen a VCP magyarországi leányvállalata, több mint hatvan, regionális és országos médiamárkákat is tömörítő szervezet lett. Az összeolvadással a Ringier korábbi felsővezetése az Axel Springer regionális vezetésével egészült ki Mihók Attila vezérigazgató és Katona Viktor CFO irányításával. A Mediaworks 700 munkatársnál is többet foglalkoztat, és érdekeltségi körébe tartozik többek között a Nemzeti Sport, a Népszabadság, a nol.hu és a HOT!.

A Mediaworks az Axel Springer révén még októberben egy jókora bírságot is magáénak tudhatott, miután a GVH a megyei napilapok piacának felosztása miatt az Axel Springert, a Russmediával (korábbi nevén: Inform Média), a Lapcommal és a Pannon Lapokkal együtt 2,2 milliárd forintra büntette. A Hivatal szerint az érintett kiadók a versenyjog érvényesülését gátló megállapodásokat kötöttek egymás között. A közel tíz évig tartó kartellezést a GVH maximális bírsággal, azaz a vállalkozások évi nettó árbevételének 10 százalékával sújtotta.

Central Médiacsoport

A másik nagy tulajdonosi váltás a Sanománál történt, amiről májusi összefoglalónkban már tudósítottunk.A finn tulajdonban lévő Sanoma Media Budapest Zrt. a Centrál Csoporthoz került, amely 2004 óta van jelen a magyar pénzügyi piacon. Az adásvétel után a cég Central Médiacsoport Zrt. néven működik tovább Varga Zoltán vezetésével, aki a cégcsoport egyik alapítója. A Central portfóliójába magazinok (Cosmopolitan, Elle, Marie Claire, Nők Lapja, National Geographic, Story stb.) digitális és e-kereskedelmi termékek (többek között a profession.hu, szallas.hu, Nők Lapja Café, Hír24) és TV csatornák egyaránt tartoztak. 

A múlt idő azért indokolt, mert azóta a Central Médiacsoport eladta televíziós üzletágát a Project029 Kft.-nek, amely döntően informatikai témájú lapok kiadásával foglalkozott eddig. A hivatalos közlemény szerint ez a lépés beleillik a Central stratégiájába, amely a nyomtatott és a digitális tartalmakra igyekszik koncentrálni.

Azóta a Médiacsoport online termékeinél új vezetőket is kineveztek.

Tudnak rendes híradót is csinálni

A reklámadó bevezetése nemcsak a lappiac berkeiben szült ellenállást. A sávos adókulcs a legtöbb bevételre számító médiumokat, így a nagy kereskedelmi televíziókat sújtotta legjobban. Végül a gyors elfogadás után benyújtott módosító javaslatoknak köszönhetően az RTL Klub lett az igazi vesztes, míg a TV2 jelentős terhek alól mentesült. 

Kolosi Péter programigazgató ugyan a Média 2.0 legutóbbi meetupján visszautasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint az RTL Klub híradójában beállt változások egyedül a reklámadó bevezetésével indokolhatóak, az azonban tény, hogy a legnagyobb kereskedelmi csatorna az elmúlt hónapok során többször a körmére nézett a kormánynak.A médiában Lex-TV2-nek keresztelt törvény végül augusztusban lépett hatályba, de az RTL Klub nem adta fel a harcot, és az Európai Bizottsághoz fordult.

A kormányzathoz közeli pozíció a tévék esetében sem kíméli a bevételeket. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiumok közül már említettük a Magyar Nemzet költségcsökkentő intézkedéseit, de a leépítések először a HírTV-nél kezdődtek. A csatornának idén körülbelül 400 millió forint reklámadót kell fizetnie, nem véletlen, hogy a Magyar Nemzettel együtt kritizálta annak bevezetését. A munkatársak egy részének elküldése mellett a HírTV műsorainak egy részét is kénytelen volt megszüntetni.

Tovább központosítják a kormányzati kommunikációt

2014-ben a reklámadó mellett egy másik intézkedés is érintette a kormány és a média kapcsolatát. A nyáron beharangozott tervek után október elején elindult a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, amely állami szervként egyedül kezelné a kormányzat és az állami cégek hirdetéseit. Az intézkedés a korábbi csatornák felszámolását jelenti, amely jelentős összegek átcsoportosítását eredményezi (az állami reklámköltés 40 millárd forint évente). Az Index újabb bombának nevezte a Hivatal elindítását, amely „nemcsak a média egészében, hanem hagyományosan Fidesz-közelinek elkönyvelt vállalkozókkal is tovább élezi a feszültséget”. 

A Hivatal elnökének Lázár János Nobilis Mártont nevezte ki, aki a Fidesszel is üzleti kapcsolatban lévő Prestige Media Reklámügynökség Zrt. tanácsadója és menedzsere volt. Érdekes adalék, és egyben médiapiaci körképünk méltó lezárása, hogy a Figyelő júniusban Nobilist, és a Prestige Mediát is összefüggésbe hozta az Origo-üggyel.