Cyberbullying, közösségimédia-függőség, adathalászat… Az online térnek természetesen megvannak a maga potenciális veszélyforrásai, amikkel a felnövekvő generációk akár napi szinten is szembesülhetnek. Miközben az idősebbek sokszor nem nézik jó szemmel a fiatalok média- és internethasználati szokásait, az egyik legfőbb probléma az, hogy maguk a szülők és a tanárok sem rendelkeznek elég tudással a digitális világról, és csak homályos elképzeléseik vannak arról, hogy gyermekeik és diákjaik mivel töltik - lassan ébren töltött idejük felét - a világhálón.
Mesélj a gyermekednek minden nap, mert a mese a legjobb gyerekszoba – hangzott a Médiaunió 2011-es kampányának egyik üzenete. 2014 májusában pedig megérkezett a médiatudatosságot célzó Neked8?, többek között azzal a tanáccsal, hogy beszélgess a gyerekeddel. Nem vagyok családanya, de elsőre furcsának tűntek számomra ezek az üzenetek. Tényleg szükség van arra, hogy felvilágosítsák a felnőtteket arról, hogy egy gyerekkel foglalkozni kell? Vagy ez is csak egy újabb eltúlzott félelem a mai szülők nemtörődömségével és a felnövekvő generációk elbutulásával kapcsolatban?
Régen minden jobb volt?
Az infokommunikációs technológiák rohamos fejlődésével párhuzamosan természetesen régóta hallgatjuk, hogy milyen káros hatásai vannak ezeknek az életünkre, és leginkább a könnyen befolyásolható fiatalabb nemzedékekre. Hiszen ezek a mai gyerekek betegesek, mert nem játszanak a szabadban, azt sem tudják, mik azok az emberi kapcsolatok, nem kötnek igazi barátságokat, egyáltalán, nem a valóságban élnek, és még sorolhatnánk.
Biztos mindenkinek ismerősek, ha máshonnan nem, a facebookos megosztásokból azok az elmés összeállítások, amik a mai gyerekek és tinédzserek, azaz a digitális bennszülöttek életvitelét hasonlítják össze a korábbi generációkkal, bezzeg a mi időnkben felütéssel. Pedig ha jobban belegondolunk nem az internet volt az első dolog, aminek a fiatalok elméjét mérgező hatásokat tulajdonítottak.
Az nyilvánvaló, hogy a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években születettek kommunikációs szokásai, szabadidős tevékenységei rengeteget változtak az előző generációkhoz képest, döntően a digitális eszközök és az internet miatt. Sokan azonban úgy gondolják, hogy ez a változás negatív előjelű, és az úgynevezett Y-, és még inkább a Z-generáció nem egyszerűen csak más, hanem sok tekintetben rosszabb szokásokkal rendelkezik mint az elődei. Eszerint a folyamatos információmegosztás és online jelenlét sokszor csak pótcselekvés, a neten zajló kapcsolattartás és a virtuális önkifejezés pedig a személyiség torzulásához és az érintett generációk érzelmi intellgienciájának csökkenéséhez vezethet. Ráadásul a médiában és az online térben nem minden és mindenki az aminek, akinek látszik: megtévesztő üzenetek, megbízhatatlan információk, manipulált képek. Ebből természetesen az következik, hogy a fiatalokat meg kell védeni a nem megfelelő média- és internethasználat káros következményitől.
Made in China
Az erre kitalált módszerek között nagy eltérések vannak: Kínában például a világon először betegségként határozták meg a netfüggőségeket, és gyógymódot is kitaláltak rá. A Web Junkie című 2013–as dokumentumfilm bemutatja azokat a táborokat, ahová a szülők elküldhetik gyermekeiket (sokszor akartuk ellenére), ha úgy érzik, hogy nem tudnak már hatást gyakorolni rájuk. Az ide kerülő fiatalok a film tanúsága szerint sokkal inkább a játékfüggők, akik nemcsak szabadidejük nagy részét töltik a neten, hanem emiatt elhanyagolják iskolai tanulmányaikat, családjukat és sokszor önmagukat is.
A táborokban katonai fegyelem mellett, fizikai aktivitással, egyéni és csoportterápiával, illetve a szülőket is bevonva igyekeznek normális gyerekeket faragni a függőkből. A film jól bemutatja, hogy a felnőttek felelőssége óriási, hiszen általában rossz családi kapcsolatok, folyamatos konfliktusok és mindenek előtt a gyerekekre fordított kevés idő vezet ahhoz, hogy a fiatalok csak a virtuális világban találják meg a helyüket.
Társadalmi kampányok
Kevésbé drasztikus módszer a médiatudatos viselkedésre való nevelés, amelyet oktatási programokkal és társadalmi kampányokkal igyekeznek elérni.
Az Egyesült Államokban Obama elnök kezdeményezésére 2009-ben indult a Stop. Think. Connect. elnevezésű kampány, amely arra kívánta felhívni az amerikaiak figyelmét, hogy milyen módszerekkel tehetik biztonságosabbá online jelenlétüket. Ez a program a társadalom egészéhez szólt, de készültek kifejezetten a szülők, a tanárok és a fiatalok számára szánt speciális felvilágosító anyagok is.
Neked8?
A Magyarországon májusban elindult Neked8? elnevezésű médiauniós kampány egyszerre szól a gyerekekhez, illetve a szülőkhöz és a felnőttekhez.
A Médiaunió Alapítvány kampányainak témája mindig valamilyen aktuálisan fontosnak tartott probléma, amit szakemberek, civil szervezetek és kommunikációval, reklámkampányokkal foglalkozó szervezetek segítségével dolgoznak fel. A cél nem kisebb, mint hogy „minél több médiumot bevonva, minél szélesebb értelemben legyenek képesek egységes, hatékony, társadalmi tudatformáló hatást elérni.” A Médiaunió tagjai között tv csatornák, print és online sajtótermékek, rádióadók, médiavállalatok egyaránt vannak.
Az Alapítvány 2014-es kampányának témája: „a felelős médiahasználat”. A létrehozott kampányanyagok középpontjában a gyerekek vannak, akik leginkább a világhálón szerzett személyes élményeikről mesélnek plakátokon és rövid videókban. A kampány a gyerekek kiszolgáltatottságát bemutató, felkavaró tapasztalatokra helyezi a hangsúlyt, amelyek negatív hatással lehetnek testi-lelki fejlődésére.
A neked8.mediaunio.hu weboldalon hasznos tippeket, tanácsokat, de a témába vágó tanulmányokat, kutatásokat is összegyűjtöttek és a kampánynak természetesen saját Facebook oldala is van, amely az eltelt fél évben nagyjából ezer követőre tett szert. Itt a gyerekek internethasználatával kapcsolatos tartalmakat posztolnak, amelyek inkább a tanárokat és a szülőket szólítják meg. Emellett az internethasználatra vonatkozó tanácsokkal látják el a fiatalokat: „Nem csak azért vagy felelős, amit magadról írsz, hanem azért is, amit másokról megtudsz. A pletykálás nem csak az életben, de a neten sem menő! ;)", vagy "ha nem szeretnéd, hogy a kínos fotóidon csámcsogjanak, sose készíts ilyen képeket! ;)".
Az oldal láthatóan a facebook-generáció számára fogyasztható formában, rövid, közvetlen stílusban, képekkel felturbózva igyekszik átadni az üzenetet. Nem próbálja rábeszélni a fiatalokat arra, hogy ne használják a közösségi médiát, ne készítsenek szelfiket, ne chateljenek. Inkább arra igyekszik rávenni a szülőket, a tanárokat, és a gyerekeket is, hogy reflektáljanak az internethasználtra, beszélgessenek a saját szokásaikról. A követők között azonban úgy tűnik, hogy inkább a felnőttek dominálnak, és valószínűleg a többi kampányanyag is inkább őket érinti meg.
A legfőbb üzenetek
A Stop. Think. Connect. kampány fő üzenete az volt, hogy a felhasználó felelősségét hangsúlyozta: nem a rendőrség vagy a kormány gondoskodik arról, hogy biztonságban legyünk a cyber világban, hanem minden az internethasználóval kezdődik el, legyen szó akár gyerekekről vagy felnőttekről.
A gyerekeknek azonban természetesen segítségre van szüksége, egyes kutatások szerint azonban maguk a felnőttek sem mozognak otthonosan az online térben, ezért a gyermekeiket sem tudják megtanítani azok veszélyeire. Ezért indokoltak lehetnek a kifejezetten a szülőket és a tanárokat megszólító üzenetek. A Neked8? például azt tanácsolja a tanároknak, hogy ismerjék be a diákjaiknak, ha valamihez nem értenek, és kérjenek segítséget a digitális eszközök használatában a gyerekektől.
A szülők tekintetében pedig arra helyezik a hangsúlyt, hogy a kövessék figyelemmel gyermekük online tevékenységét: „Hallgasd meg a gyerekeket, ha arról beszélnek mit láttak /milyen számítógépes játékkal játszottak/ mit tapasztaltak a neten!”. A diákokat, gyerekeket pedig arra buzdítják, élményeiket ne csak kortársaikkal osszák meg, hanem azokkal a felnőttekkel is, akikben megbíznak.
