A hírességek sikereiért sokan dolgoznak a háttérben: amit a közönség lát,az még az egyszemélyes produkciónál is több ember munkája. Bereczki Zoltán sosem akart főzős tévéműsorban szerepelni, mégis vállalt már ilyen munkát. Szinetár Dórával ők voltak az első magyar sztárpár, akik sajtóközleményben jelentették be a válásukat, ezt komoly felkészülés előzte meg. A művész most imidzsváltást tervez, aminek egyik lépéseként új színházi szereppel szeretné levetkőzni magáról a duettes hősszerelmes képet. Ezekben mind fontos szerepe volt menedzserének, Ferenczi Orsolyának, akivel több mint tíz éve dolgoznak együtt. Az interjúra is együtt érkeztek, ahol arról beszélgettünk, hogy hogyan kell egy sztár márkáját építeni, és milyen szerepe van ebben a bulvárnak és a kereskedelmi médiának. Nemrég közös előadást is tartottak a témáról a „PR-kommunikáció a gyakorlatban” című képzésen.
Te ismert emberek márkáját építed, nem hagyományos termékekét. Mire kell ilyenkor figyelni és milyen eszközöket használsz?
Ferenczi Orsolya: Tudatosan építek márkát a személyeknek, ami alapjaiban – például az eszközök használatában – nem tér el a hagyományos termékek kommunikációjától. Inkább arról van szó, hogy mivel a termék itt egy hús-vér ember, sokkal több dologra kell figyelni, hiszen van személyisége, vannak érzelmei, amiket mind figyelembe kell venni. Az utat mindig a művésszel együtt jelöljük ki, de neki kell tudni, hogy milyen célokat szeretne elérni, ő határozza meg az irányt. Ennek a tálalása, csomagolása kőkemény üzlet, de fontos, hogy az adott személy azonosulni tudjon a projekttel.
Ferenczi Orsolya (Kép forrása: Bors Online)
Mi kell ahhoz, hogy jól menedzselj egy hírességet?
F. O.: Ma már több menedzsmentcég van Magyarországon, és többféle menedzsmenttípus létezik. Van az amerikai típusú, amikor egyszerre sok hírességgel dolgoznak, és főleg a jogi képviseletre és az üzleti oldalra koncentrálnak, illetve arra, hogy minél több pénzt hozzanak ki az ügyfélből, ami persze neki is érdeke. Én az ilyenre nem vagyok alkalmas és nem is vágyom erre. A személyes menedzsmentben hiszek, amikor közösen hozunk létre projekteket, közösen álmodjuk meg és építjük az utat. Ehhez a felfogáshoz szűkebb ügyfélkör tartozik, viszont sokkal emberibb és bensőségesebb viszony jellemző a menedzser és az ügyfelek között. Üzleti és kommunikációs tanácsadó mellett pszichológus, barát és póttestvér is vagyok számos helyzetben, de ilyen kapcsolatot nem lehet mindenkivel kialakítani. Kell valamiféle összhang vagy együttgondolkodás, ami vagy megvan, vagy nincs. Gyakran keresnek meg felkérésekkel, és nagyon nehezen, de nemet mondok ezekre, mert nem szeretnék több emberrel együtt dolgozni.
Az utóbbi években néhányszor a te neved is feltűnt a médiában, ez mennyire volt tudatos? A saját márkád építésére is hangsúlyt fektetsz?
F. O.: Egyáltalán nem volt tudatos, sőt, én nagyon utálok szerepelni, és nem is gondolom, hogy a menedzsernek bármi keresnivalója lenne a színpadon. Ha egy szakmai felület megkeres, szívesen nyilatkozom, de nem akarok Facebook-posztokon szerepelni Zolival, és ha felvétel készül, akkor is mindig igyekszem a kamera mögött maradni.
Bereczki Zoltán: Elkerülhetetlen, hogy a külvilág – és főleg a szakmai média − be akarjon látni egy jól menő brand színfalai mögé. Amikor pedig a bulvármédiában merült fel Orsi neve, az Szinetár Dórival a válásunkról szóló médiafigyelem utózöngéje volt, így valójában nem Orsiról szólt a történet. Persze ezeket nem igazán lehet külön kezelni, de tudni kell, hogy ő sosem akart színpadon szerepelni, mindig is a háttérmunkák érdekelték. Viszont amikor állok a színpadon, és összenézünk, miközben engem ünnepelnek, látom rajta, hogy azt a dicsőséget ő is a magáénak érzi.
Bereczki Zoltán és Szinetár Dóra volt az első sztárpár Magyarországon, akik sajtóközleményben jelentették be a válásukat. Miért volt szükség erre?
F. O.: Zoli és Szinetár Dóra hosszú ideig egy párként álltak színpadra és szerelmes dalokat énekeltek. Úgy éreztük, illik jelezni a közönségnek, hogy az, amit a színpadon látnak, abban a formában már nem igaz. Nem sokkal azelőtt volt Kate Winslet válása, úgyhogy az arról kiadott közleményt is alapul vettük, illetve Liptai Claudia és Gesztesi Károly válásának a médiavisszhangjából is sokat tanultunk. Láttuk például azt, hogy mindig megpróbálják összeugrasztani a két felet, és igyekeznek elérni, hogy a bulvármédia a köztük kialakult háború kommunikációs felületévé váljon. A jól előkészített bejelentéssel ezt akartuk elkerülni, persze paparazzik és erőszakoskodó újságírók így is voltak, hiszen az emberek mindig többet akarnak tudni.
B. Z.: A saját lelkünk és a gyerekeink védelmében tettük a bejelenést. Persze magunkkal együtt a brandet is védeni akartuk, de a brand itt csak a második volt. Emellett a rajongóinknak is tartoztunk azzal, hogy őszintén jelezzük, ennek a korszaknak vége. A bejelentéssel tulajdonképpen azt is akartuk mondani a közönségünknek, hogy köszönjük az eddigieket, viszlát. Az azt megelőző hat hónap komoly felkészüléssel telt, többféle forgatókönyvet felvázoltunk és próbáltunk szabályokat felállítani magunknak. A felkészülési időre azért volt szükség, hogy rendet tegyünk maguk között, és egy stabil hármas csapatként nézzünk szembe a helyzettel.
Hogyan épült fel a sajtóközlemény, amiben bejelentettétek a válást?
F. O.: Egy rövid, 2-3 bekezdésből álló sajtóközleményt adtunk ki. A tartalmán nem kellett sokat gondolkodni, mert nem volt mit titkolni, és nem volt semmi szenzáció a történetben. Viszont tudtuk, hogy minden plusz félmondat egy címlap, ezért tömörségre törekedtünk. Ez a taktika egyébként is nagyon fontos, amikor a bulvármédiának nyilatkozunk: röviden, tömören és egyszerűen kell fogalmazni. Nem szabad belemenni a részletekbe, mert utána arra mennek rá.
B. Z.: Igen, engem a tömör, lényegre törő megfogalmazásra a bulvármédia tanított meg, illetve a reggeli tévéműsorok, ahol háromperces volt a beszélgetés. Ott megtanultam azt is, hogy hogyan fűzzem bele a válaszomba a saját mondandómat attól függetlenül, hogy mi a műsorvezető által feltett kérdés. Az újságírói trükkök elhárításában is gyorsan rutint szerez az ember, ha a bulvármédiával kezd. Gyakran találkoztam azzal a módszerrel, hogy az újságíró belefűz a kérdésébe 2-3 tényt és egy valótlan állítást, te pedig nyilván azonnal a valótlanról kezdesz magyarázkodni, és már kész is van a cikk. Szóval nagyon elővigyázatosnak kell lenni, bár ezeket legtöbbször a saját kárán tanulja meg az ember.
F. O.: Igen, de ez sajnos nem jelenti azt, hogy most már nem tudnak minket átverni, mert néha még most is előfordul, de igyekszünk résen lenni.
Ki kit menedzsel a magyar sztárvilágban?
A legtöbb magyar híresség mögött áll egy szakember vagy cég, aki segíti őket az imidzsük tudatos alakításában. Liptai Claudiának és Hajós Andrásnak például ugyanaz a menedzserük, Lilunak, az RTL Klub műsorvezetőjének az útját pedig az a szakember egyengeti, aki 15 évvel ezelőtt Kozsóval is dolgozott.
Ferenczi Orsolya sztármenedzser szinte össze van nőve azzal a pár emberrel, akikkel együtt dolgozik. Legrégebbi partnerén Bereczki Zoltánon kívül két híresség munkáját segíti: Pokorny Lia színésznőét és Veres Mónika énekesnőét. Majdnem egy évtizeden keresztül Szinetár Dóra menedzsere is volt, 2014 augusztusában azonban úgy döntöttek, hogy külön utakon folytatják.
A TMC Management alapítója, Kende-Hofherr Krisztina, a TV2 korábbi kommunikációs igazgatója, hobbiként kezdett el sztárok képviseletével foglalkozni. 2004-ben alapította meg menedzsmentcégét, amin keresztül ma már többtíz sztárral dolgozik. Közéjük tartozik Liptai Claudia, Gianni, Szulák Andrea, Hajós András, Gryllus Dorka, D. Tóth Kriszta és Bochkor Gábor.
A Red Lemon Media fő profilja a bulvár- és a b2b-kommunikáció, de az ügynökség sztárok menedzselésével is foglalkozik: két fiatal műsorvezetőnek, Lilunak és Iszak Eszternek teljes körű menedzselést végez. A cég ügyvezetője, Rubin Kata még rádiósként dolgozott Dunaújvárosban, amikor megkapta az első felkérését Kozsótól.
Az Rtalent Produkciós Iroda zenészek és RTL Klubos tehetségkutatók döntőseinek a karrierjét egyengeti. Portfóliójában szerepel a Hooligans, az Első Emelet, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Varga Viktor és Szabó Ádám.
Az előadáson említettétek, hogy tudatosan dolgoztok azon, hogy Bereczki Zoltán a bulvárszereplések ellenére ne celebesedjen el, és továbbra is művészként tekintsenek rá. Ezt hogyan csináljátok?
F. O.: Nekem van egy fixa ideám, ami szerint „Minden sztár celeb, de nem minden celeb sztár”, és ez nagyon fontos. Ezt úgy kell érteni, hogy a celeb szó megszűnt a celebritás mint híresség rövid formája lenni, és ma már olyan emberekre használjuk, akik egyszerűen azért vannak a tévében, mert a tévében akarnak lenni.
B. Z.: Én énekes, színész és most már producer vagyok, aki használja a médiát. Kihasználom az ismertségemet általam színvonalasnak vélt előadások népszerűsítésére. Nem magáért a médiaszereplésért vagyok a médiában, hanem az arcomat itt reklámfelületként használjuk, de közben igyekszünk megtartani egy egészséges egyensúlyt.
Bereczki Zoltán (A kép forrása: Blikk.hu)
Van olyan médiaszereplési lehetőség, amire élből nemet mondotok?
F. O.: Igen, a valóságshow-kra és a híres embereket ki-, be-, átköltöztetős műsorokra kapásból nemet mondunk. De van olyan műfaj, amit Zoli kifejezetten nem szeret, például a főzős műsorok, mégis vállaltunk már ilyet, mert fontos volt ahhoz, hogy egy jövőbeli lépés könnyebben megvalósulhasson.
B. Z.: Ha üzleti vállalkozásként tekintek a saját dolgaimra, akkor ebben az egészben fontos tétel a kapcsolati tőke. A kapcsolati tőke egyik legfontosabb eleme a szívességkosár, amibe nagyon sokszor pakolunk bele, és a lehetőségekhez mérten keveset veszünk ki, hogy mindig maradjon benne. Ha mindig a másét használjuk, miközben nem teszünk bele eleget, akkor egyszer cserébe nagy szívességet fognak kérni tőlünk, amit lehet, hogy nem szeretnénk teljesíteni, de muszáj lesz. Időnként teszünk olyan gesztusokat, amelyek a szívességkosárban nagy kreditek vagy egyszerűen csak nagy veszteség lenne nem beletenni őket. A főzős műsorokra is így tekintek.
Állítólag készültök most egy imidzsváltásra, erről mit lehet tudni? Milyen lesz az új Bereczki?
B. Z.: Érett. Vannak az ember életében természetes változások, például amikor a gimi után megszabadulunk a baseball sapkától, vagy amikor elkezdünk üzleti megbeszélésekre járni, és egyre többször veszünk fel zakót. Ez is egy ilyen változás.
F. O.: Elsősorban azt szeretnénk meghatározni, hogy Zoli milyen irányba lép tovább akár zenés, akár prózai vonalon. Ez az egész egy hosszabb folyamat, egy átmenet lesz, mert visszafordíthatatlan és drasztikus változást nem szeretnénk. Az túl mesterséges lenne, úgyhogy inkább kijelöltünk egy irányt. Az Operettszínháznak és a duett műfajnak köszönhetően ráragasztott rózsaszín cukormázat készülünk most egy kalapáccsal leverni. Tudatosan ehhez az imidzshez választottuk a Lepkegyűjtő című thriller színpadra állítását: ennek a darabnak mi vagyunk a producerei és Zoli egy új arcát mutatja meg benne. Minden hosszú utat bejárt, komoly előadó pályafutásában vannak markáns váltások, úgyhogy nincs ebben semmi meglepő. Ez például nagyon jól megfigyelhető Madonnánál is, akit én mondjuk nem szeretek, de az útját értem.
Mi volt eddig a legnagyobb kihívás a karrieredben?
F. O.: Nehéz egyet kiemelni, de meghatározó volt számomra, hogy helyt tudtam állni Friderikusz Sándor mellett a műsorainak szerkesztőjeként. Ha elbizonytalanodom bármi szakmai kérdésben, a mai napig hozzá fordulok, az ő véleményére nagyon adok. Szintén fontos projekt volt az Operettszínház rebrandingje a 2000-es évek elején, amikor egy avitt, poros, öreges műfajt és épületet megtöltöttünk élettel. Ezért a célért napi több mint tíz órát dolgoztam, és nemcsak a fizetésemért, hanem lelkesedésből. Zoli és Szinetár Dóra 2008-as koncertje az Arénában szintén nagy mérföldkő volt, amire kerek egy évet készültünk. Arra is büszke vagyok, hogy amikor két évvel ezelőtt eljöttünk az Operettszínházból, nem vesztünk el, mint sokan mások, hanem azóta is megálljuk a helyünket és megyünk előre. Már a színházas időkben is jellemző volt, hogy kifelé is néztünk, több lábon álltunk, mert nem bírjuk a kiszolgáltatottságot. Most is azt tervezzük, hogy bővítjük a portfóliónkat, nagyon sok célunk és tervünk van, de a többi még a jövő zenéje (Ferenczinek és Bereczkinek közös vállalkozása is van – a szerk.).
