Elképesztő számú előadás, felfoghatatlan mennyiségű információ, minden, aminek bármi köze is van a médiához, kommunikációhoz, a kommunikációs szakma színe-java. Ez volt a Media Hungary 2015 konferencia, amit május 12-13-án már huszadik alkalommal rendeztek meg Siófokon. 5 teremben zajlottak az előadások egy időben, de az információ- és tudásmegosztás mellett, a szakmai kapcsolatok építésének is remek terepe volt a konferencia, így az eseménynek helyet adó Hotel Azúr közösségi terei is folyamatosan tele voltak beszélgető emberekkel.
Schiller almái
A címben szereplő mondattal indította előadását Mérő László a konferencia Neuromarketing szekciójában, amit én rögtön kis is neveztem a nap mottójának. Ebben a lila színkóddal jelzett „D” teremben egész nap arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a racionális okokon kívül milyen szempontok játszanak közre vásárlási döntéseinknél, agyunkban hol zajlanak ezek a folyamatok, milyen eszközökkel lehet erre a területre hatni.
Mérő persze rutinos előadó, így jól tudja, hogy komoly mondandóját érdemes vicces idézetekkel és történetekkel felvezetni, ennek megfelelően Az érzelmek logikája című előadásában olyanokat tudhattunk meg, hogy van olyan pszichológiai kísérlet (Ames szoba), ami egyedül a szerelmes nőknél nem működik, vagy azt, hogy Schiller gyakorta rohadt almákat szagolgatott, mielőtt nekiállt volna írni, hogy így kerüljön ihletett állapotba. A mulatságos példák nyomán aztán eljutottunk néhány meglepő tényig. Például ki gondolta volna, hogy rossz hangulatban jobban megy az emlékezés, valaminek a felidézése, és reálisabban meg tudunk ítélni helyzeteket, dolgokat is, amikor rossz passzban vagyunk. Legalább is ezt bizonyítja számtalan kísérlet. Az előadással megegyező című könyvében írja mérő, hogy az okok prózaisága nem akadályozza meg a következmények költőiségét, ami az előadás mondanivalóját leginkább összefoglaló állítás is egyben.
Mérő László, pszichológus (kép forrása)
7 fő bűn
Egy másik előadó Szvetelszky Zsuzsa szociológus, pletykakutató a 7 fő bűnről beszélve először arra hívta fel a figyelmünket, hogy például a hazugság vagy a házasságtörés a közhiedelemmel szemben nincs a 7 fő bűn között. Aztán arról beszélt, hogy az internet tele van tiltólistákkal, amiknek valójában túl sok értelmük nincs, de arra mégis jók, hogy annak átgondolására késztessenek minket, hogy mit tekintünk bűnnek. Az előadás arra próbált választ adni, hogy mire jó a 7 fő bűn.
Az előadó úgy fogalmazott, hogy sok forrás van a bűnökben, hiszen valójában ösztönöznek, motiválnak, bátorítanak, jó hatással vannak a döntésekre és a kreativitásra. Ezt az állítását aztán bűnről bűnre lépve meg is magyarázta, így a végére mi is elhittük, hogy például az irigység mennyire hasznos tud lenni, hiszen fejlődésre és innovációra ösztönöz, a torkosság pedig a túlélést segítheti.
Kísérleti nyulak
Ebben a szekcióban számolt be Dunder Krisztián a MentorFM és a Hírnévügynökség közös kísérletének előzetes eredményeiről. Biztosan sokan találkoztatok valamelyik ismerősötök facebookos megosztásában egy látszólag tök értelmetlennek tűnő weboldallal. Aztán aki rákattintott a linkre, annak nyilvánvalóvá vált, hogy egy kísérlet részesévé vált pusztán azzal az egy kattintással. Az előadó elmondta, hogy a kísérletben az információ interneten történő terjedéséről szerettek volna adatokat gyűjteni, illetve vizsgálni a véleményvezérek szerepét. A kísérlet abból állt, hogy 100 kiválasztott véleményvezérnek elküldtek a szervezők egy emailt, amiben a projekt weboldalának megosztását kérték tőlük, cserébe a kísérlet eredményeinek megosztását ígérték.
Ezután személyes adatok tárolás nélkül végigkövették, hogy ki, hogyan osztotta meg a weboldalt, majd utána milyen további megosztásokkal, hogyan terjedt tovább az információ. Kontrollként egy 100.000 felhasználót elérő Facebook hirdetést is indítottak, hogy össze tudják hasonlítani a két információterjesztési módszer hatásosságát. A feltételezésük az volt, hogy 100-ből mindössze 10 véleményvezér fogja megosztani az oldalt, és összességében ezzel a módszerrel is eljutnak 100.000 emberhez.
Véleményvezérek
A 100 véleményvezérből végül 53 osztotta meg az információt, ami messze felülmúlta a szervezők várakozásait. A Facebookon kívül LinkedIn-t, Twittert és Google+-t használtak, 4.496 látogatót tereltek a weboldalra, amiből meglepően alacsony számban, mindössze 99-en kérték, hogy megkaphassák a kutatás eredményeit. Ezt egyébként ide kattintva bárki kérheti még most is a hírlevélre feliratkozva. A kutatás részletes eredményei május végére várhatóak, de az előadó összefoglalta a legfontosabb tanulságokat: Az első, hogy a véleményvezérek több kapcsolatot hoztak, mint a fizetett Facebook hirdetések, ami eléggé egybecseng egy korábbi posztunkban leírtakkal. Kattintásra a kíváncsiság és a beígért jutalom, azaz az eredményekhez való hozzájutás ösztönözte a résztvevőket, és ezekre lehet építeni egy kommunikációs kampánynál is.
Az előadó szerint az is kiderült, hogy minél több véleményvezért vonunk be, annál hatásosabb lesz az elérés, még ha nem is mindegyikük aktív, hiszen véleményvezér mivoltukból fakadóan hitelesek és figyelnek rájuk. Akik pedig aktívak az információ megosztásban, azok saját csatornáikat használják és személyre szabják az üzeneteiket. A kommunikációban pedig érdemes a véleményvezérekre építeni, használni őket akár termékbevezetésnél, akár kríziskommunikációban, akár csak az összekötőpontok és közösségek feltérképezésénél. Érdekességként megemlítette az előadó, hogy a No1 véleményvezér a kísérletben több, mint 1000 kapcsolatot hozott, és még azt is elárulta, hogy férfi és az előadás alatt is a teremben ült. A nevét, az érintett hozzájárulása hiányában sajnos nem árulta el, de annyit elért, hogy a közönség intenzív fejforgatással kísért nézegetésbe kezdett az előadóteremben.
A Neuromarketing szekció mellett egy-egy terem foglalkozott a TV-s, a rádiós, a print és online piaccal, illetve a reklám szakmával általában. A második napon tartalommarketinggel, performancia marketinggel, az Y és Z generációval, közösségi médiával kapcsolatos előadások hangzottak el, egy teremben pedig a nők megjelenítéséről és szerepéről a médiában, illetve a kommunikációban volt a téma. Azt hiszem, ez a felsorolás önmagában bizonyítja, hogy mindenki találhatott magának olyan termet, ahol érdekes és hasznos információkat hallhatott.
