Egy ideje megfigyelhető a jelenség, hogy nagy olvasótáborral rendelkező online médiumok letiltják oldalukon a kommentelést. Az olvasók így a közösségi oldalakra szorulnak, ha meg akarják vitatni az adott tartalmat. Probléma lehet, hogy a tartalom szülte gondolatok elszakadnak a tartalomtól, és máshol jelennek meg? És milyen hatása lesz annak, hogy online életünknek még egy szeletét kötjük közösségi felületekhez? Magyarországon az Alkotmánybíróság is bekavart a témába.
A kommentek tiltása alapvetően érthető lépés. Minden nagyobb oldalnak megvan a maga házirendje, amelyhez a felhasználónak tartania kell magát. A szabályokat megszegő, vagy egyéb módon törvénysértő hozzászólások moderálása és eltüntetése azonban annál nagyobb terhet ró a tartalomszolgáltatóra, minél nagyobb az olvasótábor. Könnyen belátható, hogy a médium, és rajta keresztül az olvasó is jobban jár, ha moderátorok tucatjai helyett a jobb minőségű tartalom előállításába fektet pénzt és energiát.
Forrás: reddit.com
A Mic.com 2012-ben, mikor leállította a kommentrendszert, arra hivatkozott, hogy rég nem éri meg pénzt költeni a hagyományos olvasói hozzászólásokra, a párbeszéd döntő része úgyis a közösségi oldalakon folyik. A Popular Science a trollokkal és spambotokkal szembeni harcot elégelte meg, míg a Re/code szerkesztői továbbmentek, az oldalon belüli, onsite kommenteket nemcsak ritkának, de kifejezetten haszontalannak ítélték. A Reuters más megvilágításba helyezve, a közösségi oldalakon lévő szociális élet pezsgését kiemelve, de ugyanígy tett.
Azért távolról sem mindenki
A fentiek ellenére a hozzászólások letiltása közel sem tömegjelenség, a legtöbb médium továbbra is bírja a spambotok, az ostoba kommentelők és vezértrollok rohamát. A Newsweek, a Guardian, a New York Times csak pár példa arra, hogy jól szervezett moderátorokkal, a pénzt nem sajnálva kiválóan lehet működtetni egy kommentrendszert. Az elv az ő esetükben is érthető, ha van rá forrás, megéri az oldalon tartani az olvasót ahelyett, hogy hagynák átvándorolni egy közösségi oldalra. Onnan ugyanis lehet, hogy nem jön vissza.
A kommentek számával és azok minőségével való hadakozásban jó eszköz, hogy a Facebook kommentmotorja egyszerűen beilleszthető bármely oldal forráskódjába, így a tartalomhoz fűzött hozzászólásokat a Facebook egyszerűen átemeli a saját oldalára. A Huffington Post FAQ-ja elég találóan fogalmaz: „a közösségi kommunikációs trendek megváltozása miatt minden kommentet átengedünk a Facebookra.” Így ugyan az adott tartalom felületén indul a beszélgetés, de egyrészt hamar a közösségi oldalon folytatódik, másrészt annak tartalmáért nem a tartalom szolgáltatója lesz felelős.
És ezzel mi a probléma?
Elképzelhető, hogy felhasználó gondolkodásában a tartalom elválik a szerzőtől és a tartalomszolgáltatótól, hogy aztán eggyé váljon a felülettel, amin keresztül a tartalom elérhető. Magyarul az olvasó minden tartalmat azzal a közösségi oldallal azonosít, ahol azt látta, olvasta, vagy ahol arról vitatkozik, nem pedig azzal, ami azt előállította. Ha pedig a Facebook a saját felületén nyitja meg az adott tartalmat, mint ahogy tervezik, akkor a felhasználónak el sem kell hagynia a közösségi oldalt.
Forrás: jorgensundberg.net/
Következmények? A közösségi felületen kívül oldalak látogatottságának csökkenése, a tartalomfogyasztási kultúra csökevényesedése, összességében a Facebookon kívüli online élet szürkülése. Ezek csak lehetőségek, de a tendencia, a hozzászólások kitessékelése visszafordulni már nem fog.
Nálunk hasonló
Itthon a fenti problémát még a jogi környezet is megkavarja. Hogy könnyíti, vagy súlyosbítja, nehéz eldönteni. Tavaly májusban a 19/2014. (V. 30.) AB határozat ugyanis elutasította a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének alkotmányjogi panaszát, amivel gyakorlatilag kimondta, hogy a tartalomszolgáltató a kommentért az olvasói levél analógiájára felelősséggel tartozik. Attól függetlenül, hogy moderálja-e a hozzászólásokat, vagy nem.
Nyilván az idő dönti majd el, hogy a fenti jogi megoldásnak mi lesz a következménye. A kommentek moderálása a szükséges erőforrások bevonásával továbbra is működik, de a rögzített és nyilvánvaló jogi felelősség könnyen elriaszthatja a szolgáltatókat a hozzászólásokkal kapcsolatos terhek vállalásától. A trollok lélektanának ugyanis immanens tartalmi eleme az ártó szándék, és ki akarna mások hülyeségéért önként felelősséget vállalni?