Rendszerszintű probléma az orvos és beteg közötti kapcsolat elégtelensége, a digitális orvosláshoz pedig digitális szemléletű betegekre is szükség van. Jó hír, hogy az idősebb generáció is nyitott egy-egy okostelefonos orvosi applikáció iránt, illetve, hogy a tervek szerint már csak másfél évet kell várni az e-receptre. Az online orvoslás hazai szakértői beszélgettek szerdán a Corvinuson, az egyetem médiatudomány és kommunikáció szakos hallgatói által életre hívott Komm7 programján.
Hetente egyszer van olyan betege Dr. Horváth Tamás fül-orr-gégésznek, aki azért keresi fel a magánrendelőjében, mert máshol nem hallgatták meg. Ismert, hogy a hazai orvosképzésnek nem erőssége a kommunikáció oktatása, voltaképp az egyetemen eltöltött tizenegy év alatt ez egy kurzus elvégzésével letudható. Nehezíti a helyzetet, hogy az egészségügyi dolgozók túlterheltek, egyre kevesebb orvosra jut egyre több beteg. De nem egyszer a betegek is felelősek a tarthatatlan állapotért, mert sokan nem megfelelően veszik igénybe az ellátást. Hol feleslegesen, hol nem odapasszoló üggyel (például egy sima beszélgetésért) keresik fel a rendelőt. A Corvinuson elhangzott adat szerint Magyarországon évente 140 millió orvos-beteg találkozó van, vagyis egy ember egy évben átlagosan tizennégyszer keresi fel az orvosát. Ilyen aránytalanságok kiküszöbölésére is gyógyír lehet a digitális orvoslás.
Jövőre jobb lesz
Bizonyos szempontból jobb helyzetben van a közösségi média oktatása. A digitális íráskészség a világon úttörőként először Debrecenben lett az orvoshallgatók tanagyagának része, az óra 2012 őszétől a Semmelweis Egyetemen érhető el. Kidolgozójának és oktatójának, Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutatónak az aktualitásokra fókuszáló blogja, a legjobb orvosi kutatásokat rendszerező honlapja, a Webicina.com vagy egy-egy előadásának híre sokakhoz eljutott már. Ő most nem volt itt, de neve többször is elhangzott.
Például azért, mert ő amellett kardoskodik, hogy a hazai egészségügyet alulról kell megreformálni. Szemléletváltással, bárki számára elérhető digitális megoldásokkal vagy akár praktikus applikációkkal és kütyükkel. A gondolattal részben egyetértett Dr. Bálint Botond egészségügyi szakértő is, kiegészítve azzal, hogy ez egy idő után, állami támogatás hiányában elakadhat. Itt lép be az Elektromos Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely majd 2017-től, olvasható az októberi sajtóanyagból, „egységes informatikai környezettel és a legmagasabb fokú adat- és kibervédelemmel biztosítja az egészségügyi ágazaton belüli költséghatékony kommunikációt a nap huszonnégy órájában”. A jövőre induló tesztelésben 12 kórház és néhány háziorvosi rendelő, illetve gyógyszertár vesz részt. Az EESZT-re minden hazai kórház telemedicina rendszere rákapcsolódik majd, így várhatóan nem kell egy paksaméta lelettel közlekedni két intézmény között. Az ígéretek szerint az e-recept és az e-beutaló pedig pontosan úgy fognak viselkedni, mint a sima koncertjegy vagy beszállókártya: mobilról is leolvashatók lesznek.
Forrás: NEC Corporation of America
Hol kezeljük magunkat?
Az orvosok előkészítése után a betegeket is rá kell állítani a digitális világ pályájára. Vannak, akik még mindig csak információforrásként tekintenek az internetre, másokat pedig már megcsapta a közösségi média szele. Az előbbieknek alapos felvilágosításra van szüksége: hol, mit, hogyan keressen és mit kezdjen a megtalált információval. (A dilemmáról lásd korábbi posztunkat.) Ráadásul ebben még a Google is le van maradva, még mindig nincs megfelelő keresési agoritmus kidolgozva a betegségekre, félóra böngészés után egy átlagos fejfájásból is agydaganatra lehet következtetni.
A közösségi médiában már járatosakat pedig jó helyre kell terelni - fogalmazta meg Lévai Richárd, a Közösségi kalandozások című könyv szerzője. Például a Facebookon senki se lájkolna egy „I love inkontinencia” oldalt, de egy hasonló tematikájú zárt csoporthoz esetleg már szívesen csatlakozna. Ezeknek a csoportoknak az erejét hangsúlyozta Szász Levente is, a Fenntartható Magyar Egeszségügyért Egyesület (FME) alelnöke. Az egyesület szakmai vezetője Bálint Botond, de közös projektjük a Laborom applikáció is, amelynek Szász az ügyvezető igazgatója. Ez a magyar mellett még 10 nyelven ingyenesen letölthető, rendezett adattárolást segítő app főképp a cukorbetegek életét könnyíti meg. Cáfolva a várakozásokat a legtöbb felhasználó jelenleg az 50 év feletti korosztályból kerül ki, őket követik a 13-19 év közötti, 1-es típusú diabéteszesek.
Forrás: Wikipédia
A nem frissen az iskolapadból kikerült orvosoknak is lehetőségük van fejlődni. Vannak kríziskommunikációs tréningek például, a kórházi osztályok el is küldik ilyesmikre a dolgozóikat. Sajnos azonban vannak reménytelen esetek - mondta Horváth a beszélgetésen. Mint kiderült Magyarországon az orvosi műhibaperek az orvosoknak ugyanazt a 2-3 százalékát érinti és a probléma jellemzően nem szakmai, hanem kommunikációs jellegű. Tapasztalat viszont az, hogy akire leginkább ráférne egy ilyen tréning (azaz akire a legtöbb panasz érkezik), az mutat a legkevesebb érdeklődést ezek iránt.
Mindenesetre attól egyik résztvevő sem tart, hogy megszűnik a személyes kapcsolat orvos és beteg között. Igaz, arról, hogy a klasszikus szolgáltatásnak milyen ára lesz a robotokhoz képest már megoszlottak vélemények. A betegek létszámának növekedése és jobb digitális elérés (ld. adatok, leletek a felhőben) miatt az orvos lesz a luxus, vélte Horváth. Míg Bálint a távdiagnosztika és a távgyógyítás elterjedése, illetve a keveseknek elérhető szuperszámítógépek adatfeldolgozásának horribilis összege miatt a fordítottja mellett érvelt.
A beszélgetés résztvevői voltak: Dr. Bálint Botond - egészségpolitikai szakértő, Dr. Horváth Tamás - fül-orr-gégész ("e-orvos"), Lévai Richárd - social media szakértő és Szász Levente - CEO of Laborom app
