Tüntetésekkel és csoportos lemondásokkal reagálnak az ún. kis médiatörvényre Lengyelországban. Az új jobboldali kormány a „nemzeti médiává" alakítaná az eddig kereskedelmi alapokon nyugvó közmédiát, úgy, hogy az közben „sokszínű, objektív és hiteles is legyen". A probléma csak az, hogy az Európai Tanács több nemzetközi újságíró szervezettel egyetértésben úgy gondolja, hogy a törvénymódosítás ellentmond a sokszínűséget biztosító médiapluralizmus elveinek. Az ügyet az Európai Bizottság január 13-án vitatja meg.
A Jog és Igazságosság (PiS) pártja októberben került kormányra Lengyelországban, az új államfő Andrejz Duda. Azáltal, hogy a parlament mindkét házban többségben van, a kormánypártnak számos törvénymódosításra van lehetősége. Ezek közül is kiemelt jelentőséggel bír a frissen elfogadott kis médiatörvény, melyet a parlamentben még az óév végén elfogadtak. Ezt írta most alá Duda elnök. Szakmai tiltakozásul január 2-án azonnali hatállyal lemondtak a közszolgálati televízió vezetői.
De mi is a baj pontosan?
Az új jogszabály haladéktalanul megszünteti a közszolgálati rádió és televízió vezetésének mandátumát. Emellett elveszi a jogot az országos rádió- és televízió tanácstól (KRRiT), hogy nyilvános pályázatot tudjon meghirdetni a közmédia és a felügyelőbizottságok jövőbeli vezetőinek pozíciójára, és ezt a jogot maradéktalanul átruházza június végéig Dawid Jackiewicz kincstárügyi miniszterre. Jackiewicz a közszolgálati televízió új főigazgatójának Jacek Kurski újságíró-filmrendezőt nevezte ki, aki eddig kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszterhelyettesként tevékenykedett a kormányban. Ha mindez nem volna elég, a törvényjavaslat értelmében a közszolgálati televízió, a közszolgálati rádió, valamint a regionális tévé- és rádiócsatornák felügyelőbizottságának létszáma hétről háromra csökkent.
Thousands take to the streets across #Poland to protest Govt's controversial new laws https://t.co/cMtMaKeGtk #EU pic.twitter.com/zWuwGZFi38
— Lotte Leicht (@LotteLeicht1) 2016. január 9.
Az átalakítások oka
A változtatások okáról Ryszard Terlecki, a jog és igazságszolgáltatás parlamenti választmányának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a „közmédia megbízhatatlanul végezte a munkáját", ráadásul szerinte nem az a feladata, hogy politizáljon, hanem „hogy objektíven tudósítson." „Az államfő számára is fontos, hogy a közmédia betöltse küldetését, sokszínű és objektív legyen” - tette hozzá Małgorzata Sadurska, az államfői hivatal vezetője az elnök döntéséről, mellyel „esélyt adott a parlamentnek, hogy olyan jogszabályokat dolgozzon ki, melyek a jövőben a nemzeti tartalomszolgáltatás hitelességét biztosítják”.
Tiltakozások a sajtószabadságért és demokráciáért
A törvénymódosításnak természetesen számos bírálója is akad. Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára korábban levélben kérte Dudát, hogy ne írja alá a módosítást, mivel a gyorsított eljárásban elfogadott médiatörvény nem bizonyosan van összhangban az emberi jogok európai egyezményével. Frans Timmermans pedig hivatalos tájékoztatást kért a lengyel külügyminisztertől és az igazságügyi minisztertől, hogy a törvény előkészítésekor valóban szempont volt-e a média sokszínűsége: „A média szabadsága és sokszínűsége döntő fontosságú a társadalom pluralitásához egy olyan tagállamban, amely tiszteletben tartja az unió alapjául szolgáló közös értékeket." - tette hozzá.
The price of non-compliance with complete EU control of media and institutions. #EUSSR vs. #Poland https://t.co/3uT6IsqyrT
— GrandeFormaggio (@GrandeFormaggio) 2016. január 3.
Belföldön a Lengyel Újságíró Szövetség mellett a közvélemény is folyamatos demonstrációkkal tiltakozik. A szombati tüntetés egyik szervezője szerint „a sajtószabadság veszélyben van, mivel a média fontos alappillére a demokráciának. Ha a sajtó nem figyelheti a hatóságok kezét, akkor az állampolgárok nem fogják tudni, hogy azok mit is csinálnak valójában."
