Egyre többen kritizálják a legnépszerűbb prezentációs programokat. Vajon miért nem kérdeznek a prezentációnk végén? Hogyan rázhatjuk fel előadásunk alatt a közönséget alfa állapotból? Megnéztük, miért jelenti a gondolkodó ember alkonyát a Powerpoint, és megmondjuk, hogyan tartson sikeres előadást még a sokat szidott prezentációs eszközökkel is.
Megunjuk és elfelejtjük a felsorolásokat
A bullet pointra talán nincs is megfelelő magyar szó, azok a kis pontocskák ezek, amikkel a felsorolásunkat áttekinthetővé tehetjük a prezentációk készítésekor. Szeretjük a felsorolásokat, mert érthető lesz tőle a mondandónk, és könnyen, nagy mennyiségű információt tudunk átadni velük.
Alapjában véve egy hasznos eszköz is lehetne előadás közben, de a gyakorlatban mégsem éri el a célját. Lindsey Kensel, a Huffington Post bloggere szerint épp ezzel a felsorolásos stílussal öljük meg a kommunikációt. Kensel arra hívja fel a figyelmet, hogy a bulletpoint-forradalom a visszájára fordult és ahelyett, hogy segítené az információátadást, értékes tartalmat veszítünk el vele.
A felsorolás ugyanis egyszerűsítéssel jár, az egyszerűsítés során pedig azt veszítjük el, amitől a tények értelmet kapnak: az őket összekötő információt, a történetet. Tények helyett ugyanis az ember figyelmét sokkal inkább lekötik a történetek, és ezek jobban meg is maradnak az emlékezetünkben. Ráadásul a szelektív memória is a listázás és a bulletpointok ellen dolgozik: ha annak egyes elemeit jobban preferáljuk, azokat könnyebben megjegyezzük, míg más pontokat a saját képünkre is formálunk, vagy egyszerűen csak elfelejtünk. A túl sok bullet point, a hosszú előadás garantáltan az előadás alatt mobilozó kollégákat és padra hajtott fejeket eredményez.
A kevesebb néha több - ez a prezentációk pontokba szedésére is igaz. /forrás: giphy/
Megöli a gondolkodást a Powerpoint
Egy hasonló megközelítés szerint a Powerpoint prezentáció (röviden PPT) nemcsak hogy befolyásolja az átadott információ minőségét, de még a kritikai gondolkodást is kiöli az emberekből. Ennek az oka, hogy míg az előadó totális kontrollban érzi magát a téma fölött, addig a hallgatóság teljesen alárendeltnek a teleírott diák látványától. A kiszolgáltatott hallgatóság elhiszi az előadónak, hogy a témát kimerítően és részletesen taglalta. A PPT ahhoz vezet, hogy a közönség a saját gondolatai helyett csak a diákra hagyatkozik, és fel sem merülnek kérdések az előadás végén.
A PPT eredeti célja veszett el, hogy mankót adjon az előadónak és a hallgatóságnak. Mára nemcsak mankó, hanem az egyetlen hivatkozási alap a legtöbb prezentációban és azt a hamis képet keltheti, hogy jól ismerünk egy témát akkor is, ha a tudásunk csak felszínes.
Powerpointtal is lehet jó az előadása, ha betartja ezeket
A kritikusok tehát a kommunikáció minőségi romlásával és az információ túlzott leegyszerűsítésével érvelnek a bullet pointok és PPT-k ellen. A vizuális élmény mellett azonban az előadói értékek is sokat nyomnak a latba. A sikeres prezentációhoz az előadónak figyelembe kell vennie azt, hogy milyen közönséghez és milyen platformon, milyen témáról szól. A világ talán leghíresebb előadássorozata, a TED Talks nyújtja a legjobb példákat arra, hogyan nyerjük el a közönség figyelmét, bizalmát és tartsuk is magunkon azt az előadás végéig. A Forbes publicistája 500 TED-előadás elemzésével arra jutott, hogy elég 3 dolgot szem előtt tartanunk, ha előadunk, és ezek témától és helyszíntől függetlenül alkalmazhatóak a prezentációkra.
1. Keltsen érzéseket a közönségben!
A legjobb előadók először egy érzelmi kapcsolatot alakítanak ki a közönséggel. Mit jelent ez? Az előadása legyen inkább történetmesélés, mint száraz tények feltárása. Használhat ehhez humoros eszközöket, vagy kezdjen egy személyes, vagy más szemléletes történettel. Használjon testbeszédet! Ha a közönség úgy érzi, hogy az előadót valóban érdekli a saját témája, jobban fog figyelni a prezentációra, és meggyőzőbbnek fog hatni a mondandója.
Egyértelműnek tűnhet, de a tapasztalataink szerint mégsem. /forrás: imgur.com/
2. Mondjon vagy mutasson újat!
Nem baj, ha az előadás témája mindenki által ismert, közelítse meg a kérdést egy új nézőpontból! De nem csak a beszéd hathat újdonságként, tegyen valami meglepőt, ami erősíti a mondandóját.
Jó, ez talán túlzás, de tuti nem unatkozott a közönség. /forrás: giphy/
3. Legyen emlékezetes!
Ha az első kettő lépés megtörtént, a harmadik már nem lesz nehéz, ezek ugyanis szinte egymást gerjesztő folyamatok. Mivel teheti még emlékezetesebbé mondandóját?
- Használjon képeket, sok kicsi helyett inkább egy nagyot, ami beszédes.
- Beszéd közben ne féljen mozogni. A kis mozgás, mint a csuklószorítás, viszont inkább kényelmetlen érzést kelt a hallgatóságban. A nagy gesztusok ezzel szemben erőt sugároznak, a hallgatóság bizalma nagyobb lesz az előadóban.
- Bullet pointok helyett találjon egy kulcsmondatot, egy tényt, amit szeretne eljuttatni a közönséghez, és ehhez többször térjen vissza előadás közben.
- Egy logikusan tagolt előadás könnyebben megmarad az emberek emlékezetében. A legjobb tagolást a 3-as szabály adja: tagolja 3 részre, használjon 3 példát az előadása közben.
- Mindezt lehetőleg 20 percbe összesűrítve. Minél hosszabb egy prezentáció, legyen az bármennyire színes és érdekes, a közönség csak arra fog gondolni, hogy milyen fárasztó.
Ha ezek mind megvoltak, utolsó lépésként...
...élvezze a munkája gyümölcsét! /forrás: gifstop.com/
