Az utóbbi hónapok egyik legtöbbet vitatott kérdése, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja marad-e, vagy a britek a kilépés (brexit) mellett döntenek a csütörtöki népszavazáson. A legnagyobb példányszámban eladott újságok és a legnépszerűbb bulvárlapok is belevetették magukat a kampányolásba, és a többség a kilépés mellett érvel. A hírek szerint a királynő is brexitpárti, míg Orbán Viktor az egyik brit bulvárlap hasábjain is kampányolt a bennmaradásért. Előrevetíthet-e bármit a nemzeti sajtó elfogultsága, biztosan a köz véleményét mutatják-e a kutatások, és egyáltalán mi a közvélemény?

A héten eldől a világ egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdése: a britek maradnak az EU-ban vagy kilépnek (ez a verzió a sajtóban brexit néven terjedt el a British és az exit szavak összevonásából). Bár eredetileg brit belpolitikai, főként választási játszmaként indult a népszavazás ötlete, mára úgy tűnik, hogy Nagy-Britannia akár tényleg kiléphet az unióból. A világsajtóból hónapok óta özönlenek politikusok, külpolitikai szakértők, üzletemberek, közgazdászok, színészek, kutatók, tudósok és híres sportolók nyilatkozatai arról, hogy mi lenne a helyes döntés. Milyen álláspont rajzolóik ki a brit nemzeti sajtóból és a közvéleménykutatásokból, és milyen hatással lehet mindez a népszavazás kimenetelére?

Forrás: dnaindia.com

Hónapok óta minden a brexitről mellett szól

A brit sajtótermékek többsége a kilépés mellett érvel cikkeiben: ez a vizsgált 928 népszavazással foglalkozó cikk 45 százalékánál van így, míg a maradás mellett csak 27 százalék érvelt. A maradék 19 százalékban mindkét álláspont megjelent, vagy nem volt részre hajló a cikk - írja a Guardian brit lap az oxfordi Reuters Institute for the Study of Journalism (Reuters Újságíráskutató Intézet) vizsgálata alapján. A vizsgálathoz 2 hónapon keresztül heti 2 nap vettek mintát 9 brit lapból közvetlenül David Cameron brit kormányfő február 20-ai bejelentése után.

A kutatás azt is megvizsgálta, hogy milyen megközelítésben foglalkoztak a brexittel a cikkek, amiből a következő kép rajzolódott ki:

• gazdaság (33%)
• szuverenitás (29%)
• bevándorlás (18%)
• terroroizmus/biztonság (6%)

Főleg a szériőz médiumok foglalkoztak a témát érintő gazdasági kérdésekkel, ide tartozik a Financial Times, a Guardian, a Telegraph és a Times. A Sun és a Daily Mirror főképp a szuverenitással foglalkozott, az érvek is főleg ezzel kapcsolatosak, míg a Daily Mail, a Star és az Express cikkei a bevándorlásra koncentráltak.  Szintén kiderült, hogy a cikkek szerzői jóval gyakrabban idéztek konzervatív politikusokat (69%), mint a munkáspárt tagjait (14%), ami arra is utal, hogy a konzervatívok megosztottabbak a brexit ügyében, míg a munkáspárt egyöntetűen közös álláspontot képvisel.

A királynő is brexit-párti a hírek szerint (Forrás: Independent.co.uk)

Melyik lap milyen állásponton van?

Átlagosan napi 42 cikk jelent meg a témában csak ebben a 9 lapban a vizsgált időszakban, ami nem kis szám. A legtöbb kilépés mellett szóló cikk a Daily Mailben jelent meg, míg a maradás mellett a legtöbb cikkel a Daily Mirror érvelt. Nézzük, hogy milyen álláspontot képviselnek egyes brit lapok:

• Sun: Rupert Murdoch brit médiamilliárdos első számú bulvárlapjáról van szó (a Sky és a 21st Century Fox médiavállalatok is az ő tulajdonában vannak). Bár az ismert üzletembernek nagy gazdasági kockázatot jelentene a kilépés európai érdekeltségei miatt, a Sun mégis a pro-brexit táborba tartozik.
• Daily Mail: Nagy-Britannia második legolvasottabb lapja (1,6 milliós eladott példányszámmal), az euroszkeptikus hangvétel pedig nyilvánvaló a lap oldalain. Gyakori téma a demográfiai problémákat okozó bevándorlás, amiért az EU-t hibáztatják. Ebben a lapban jelent meg Orbán Viktor levele hétfőn.
• Telegraph: A lap hagyományosan konzervatív, és az olvasók majdnem 60 százaléka a kilépés mellett áll a közvélemény-kutatások szerint. Ennek ellenére inkább semleges álláspont jelenik meg a cikkekben: a brüsszeli befolyással való elégedetlenség ellenére nem állítják, hogy a britek jobban tudnának boldogulni az unió nélkül.
• Times: Az olvasók 62 százaléka bennmaradást szeretne, ami nem meglepő, hiszen ez a brit gazdasági és politikai elit lapja. Ennek ellenére kiegyensúlyozottnak mondható a tájékoztatás, a kilépés mellett szóló érvek is gyakran megjelennek.
• Daily Mirror: a baloldali bulvárlap inkább a népszavazáson való részvétel fontosságát hangsúlyozza, ahelyett, hogy befolyásolni próbálná az olvasókat. Jellemző itt is az euroszekpticizmus, de kevesebb a Brüsszellel szembeni kritika, mint a jobboldali versenytársaknál.
• Guardian: A liberális hírlap 10-ből 9 olvasója azt szeretné, ha Nagy-Britannia az EU tagja maradna, és a Guardian nem titkolt álláspontja is a bennmaradás. Május elején ki is jelentette, hogy ez a cikkeken is látható lesz egészen június 23-ig.
• Daily Express: a bulvárlap Richard Desmond milliárdos tulajdona, aki maga is rendszeresen kampányol a kilépés mellett a lap hasábjain. Szerinte meg kell ragadni ezt az alkalmat, és elhagyni az EU-t.

A médiumok nagy erőkkel kampányolnak, és több a kilépés, mint a maradás mellett szóló hang. Persze ez önmagában nem jelent semmit, mert a sokszereplős médiapiacon, a sajtó már nem tud széles tömegeket befolyásolni.

A magyar kormány is kampányol a brit sajtóban

A magyar kormány Nagy-Britannia EU-s tagságának megőrzése mellett érvelő hirdetést jelentetett meg hétfőn a Daily Mail jobbos bulvárlapban. Az egész oldalas hirdetésben Orbán Viktor miniszterelnök a következőt üzente a brit választóknak: "A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszkén áll önök mellett az Európai Unió tagjaként". Az üzenet alatt Orbán Viktor aláírása, felette a magyar címer, mögötte pedig a magyar zászló látható.

Helyzet a médián kívül

A Sun szerint maga Erzsébet királynő is brexit-párti: állítólag még a népszavazás kiírása előtt több olyan megjegyzést is tett, ami erre utalt. A brit kormányfő azonban továbbra is az önállósodás hátrányait hangsúlyozza és, hogy ezek többsége az átlagemberekre is negatívan hat majd. A kormány hivatalos álláspontja is az, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja, hiszen így a világ egyik legnagyobb szerveződésében tölt be vezető szerepet, és a brit üzleti szféra így fér hozzá a legjobban az unió egységes szabadkereskedelmi térségéhez.

Az esetleges brit kilépésről a nemzetközi sajtóban is folyamatosan jelennek meg gazdasági és politikai elemzések. Ezek szerint egy ilyen forgatókönyvvel gyakorlatilag mindenki veszítene, hiszen az unió második legnagyobb gazdaságáról van szó. Tíz nappal az uniós tagságról döntő népszavazás előtt a közvéleménykutatások azt mutatták, hogy 6-7 százalékpontos többségbe kerültek azok, akik Nagy-Britannia kilépését támogatják. A bizonytalan szavazók aránya 5 és 11 százalékpont között mozog, de az elemzők szerint népszavazás napjára, vagyis június 23-ra várhatóan minden britnek sikerül állást foglalnia.

David Cameron miniszterelnök az EU-ban maradás mellett kampányol (Forrás: fxempire.com)

Tényleg ennyien támogatják a kilépést?

A fentiek alapján nemcsak a brit nemzeti sajtó, de a közvélemény is erősen a kilépés felé hajlik, de jelent ez bármit? Régóta vitatott, hogy a közvélemény-kutatások megbízhatóan jelzik-e előre egy közösség véleményét, vagy inkább önbeteljesítő jóslatként működnek. Persze vannak jól megalapozott, objektív, tudományos kutatások, de olyanok is, amelyeket politikai befolyásolás céljából készítenek, azzal a trükkel, hogy ügyesen fogalmazzák meg a kérdéseket. Nem mindegyik megbízható a látszat ellenére, és nagyon kell érteni a kutatásmódszertanhoz ahhoz, hogy ezt valaki átlássa. A média egyre szívesebben támaszkodik a közvéleménykutatások eredményeire, ami önmagában nem lenne gond, inkább az eredmények kritikátlan felhasználása lehet veszélyes.

A tömegmédiumok harcolnak az olvasottságért, nézettségét, ezért nem szívesen mondanak ellent a tömeghangulatnak. Az is előfordul, hogy egy újságíró annyira támaszkodik ezekre, hogy megvárja a közvéleménykutatások eredményét, mielőtt véleményt formálna egy-egy kérdésről. Pierre Bourdieau szociológus szerint így a véleményformáló hatalom egy része kezd átcsúszni a médiumoktól a közvéleménykutatók kezébe, ami felveti a tudatos manipuláció lehetőségét.

Mindezek fényében nehéz megjósolni, hogy mi lesz a britek döntése csütörtökön, de a sajtóelemzések és közvéleménykutatások alapján teljesen reális verzió a brexit. Persze több olyan eset volt a történelemben – és még az elmúlt években is –, hogy egy-egy választás után, a várttal ellentétes lett az eredmény. Az egyértelmű válaszok hiánya a brexit esetében annak is köszönhető, hogy korábban senki nem lépett ki az EU-ból. Ezt ugyanis csak a 2007-ben aláírt Lisszaboni Szerződés tette lehetővé – az EU-t megelőző Európai Közösségből is csak olyan nem teljes értékű tagok szakadtak ki, mint a dán fennhatóság alá tartozó Grönland.