December óta tart a Hosszú Katinka és a Magyar Úszó Szövetség között húzódó vita. Hogyan lett egy nyilatkozatból akkora botrány, hogy még a miniszterelnököt is megszólaltatta? Mi a konfliktus, kik az áldozatok, és hogy kapcsolódik mindez a Katinka és férje, Shane Tusup által épített Iron Lady brandhez? Az eddigi nyilatkozatháborút akár felvonásokra is bonthatnánk, amiben lassan elérkezünk a végjátékhoz. Kommunikációs szempontból vizsgáltuk az ügy egyes felvonásait.

A Facebook idei legfontosabb bejelentései a saját videós megoldásairól szóltak: először jött az Occulus Rift megvásárlása, fél éve automatikusan indulnak el a videók a hírfolyamban, amelyeket akár 360 fokban is megnézhetünk, tavaly pedig fél milliárd dollárért vásároltak videós hirdetésekkel foglalkozó céget. Egyre többet nézünk videós tartalmakat neten, de kinek jó ez és miért?

Tüntetésekkel és csoportos lemondásokkal reagálnak az ún. kis médiatörvényre Lengyelországban. Az új jobboldali kormány a „nemzeti médiává" alakítaná az eddig kereskedelmi alapokon nyugvó közmédiát, úgy, hogy az közben „sokszínű, objektív és hiteles is legyen". A probléma csak az, hogy az Európai Tanács több nemzetközi újságíró szervezettel egyetértésben úgy gondolja, hogy a törvénymódosítás ellentmond a sokszínűséget biztosító médiapluralizmus elveinek. Az ügyet az Európai Bizottság január 13-án vitatja meg.

Itt van az év azon része, amikor az emberek elhatározzák: idén minden másképp lesz. Fogadalmak a cigi lerakásáról, meg hogy 2016-ban rendszeresen fogunk edzeni és nem hagyjuk, hogy a mosogatóban hegyekben álljon a szennyes. Az újságírók talán egy cikkek terén termékenyebb évet tűznek ki célként. Itt van a Poynter 5 tippje, ami segíthet ebben.

Az új év az új célkitűzések ideje. Ha Ön újságíró és szeretne kicsit felpörögni az írás terén, íme 5 tipp, ami segít ebben.

1. A hét legsűrűbb napja mindig a majd holnap

A szokásos to-do listákkal egyetlen probléma van: többnyire áldozatul esnek a majd holnap tipikus esetének. A notórius halogatóknak jobban tartható és hatékonyabb módszer egy rövid, kizárólag a másnapi teendőket tartalmazó lista összeállítása az azt megelőző este. Ezek megvalósításához azonban mindenképp tartani kell magunkat, éppen ezért elég a 3-4 legfontosabb tennivaló összegyűjtése.

Forrás: Journalist Works

2. Nagyot kell álmodni

Az egyszerű célokkal az a baj, hogy se a kitűzése nem ad elég motivációt és inspirációt a kihívás hiánya miatt, se a megvalósítása nem hozza meg az igen, ezt megcsináltam érzést. Éppen ezért érdemes magasra tenni a lécet és a legvadabb álommal kezdeni: lehet ez bármi, bekerülni egy laphoz, megírni egy jelentősebb oknyomozói anyagot, esetleg kiadni egy könyvet. Már csak egy részének elérése vagy egy kicsi közeledés hozzá nagyobb sikerélményt fog hozni, mint valami banális teljesítése. Ha bármit kívánhatna idén, mi lenne az?

3. A létra, amit meg kell mászni

Érdemes már az elején összegyűjteni, hogy milyen lépésekre lesz szükség a cél eléréséhez. A projekt kitűzése után jöhet a források felkutatása, ami legyen minél szerteágazóbb; közösségimédia-használattal az interjúk és riportok köre is kiterjeszthető. Minden megakadásnál a legfontosabb kérdés, hogy mi az a következő lépés, ami előre viheti a munkát.

4. A feszes tempó segít

Összpontosítani kell és kivédeni a halogatás veszélyét – a túl hosszúra nyúló projektek gyakran sosem érnek a végükhöz. Amikor valamit nagyon el akarunk érni, az ezt övező frusztráció feloldásának egyetlen módja a tempó. A hosszú kihagyások, többszöri nekiállás akadályozza a témához való elköteleződést, ami egyrészt egy idő után unalmassá teszi azt, másrészt a koncentrált munka hiánya miatt gyakran a végeredmény is inkoherens és kevésbé gördülékeny.

Forrás: Alex’s Tech Toughts

5. Használjon ébresztőórát

Ahogy a munka folyamatát sem szabad megszakítani, ugyanígy a másik oldalról túlzásba sem kell esni. Anthony Trollope angol regényíró szerint az írással töltött ideális időtartam napi 30 perctől 2 óráig terjed. Ha éppen megvan a lendület, akkor ez az idő valamennyivel kitolható, de érdemes ébresztőórát beállítani, hogy ne húzzuk el az írást a kiégés pontjáig.

Január nyolcadikán bemutatkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) frissen alakult junior szakosztálya. A szakosztály első programjaként beszélgetésre hívták Szirmai Gergely youtubert, videóbloggert, aki a közönségnek elsősorban a Hollywood Hírügynökség című videóblogból lehet ismert. Szirmai nem akar a tévéképernyőre kerülni, mert nem enged beleszólást a tartalomba, ott pedig az mindennapos. A kommentelők terápiás jelleggel élik ki a dühüket az interneten. A vlogger szerint a jó tartalomgyártó vállalkozó is, mindig tovább kell lépni, újat építeni, ha valami már sikeres.