Oprah Winfrey Cecil B. DeMille életműdíjat kapott, ezt követő beszéde a Golden Globe díjátadón hatalmas sikert aratott: felszólalt mind a nőkkel szembeni előítéletekkel, mind a rasszizmussal szemben. A közösségi médiát ellepte a #Oprah2020: sokan őt szeretnék látni Amerika következő elnökeként. Bár semmiféle politikai tapasztalata nincs – ugyanez elmondható Donald Trumpról is. Hogyan gyűrűzött be a „celebrity politics” a Fehér Házba?

A közösségi média felrobbant a H&M egyik fotója láttán, amelyen egy fekete kisgyerek egy „a legmenőbb majom a dzsungelben” feliratú pulóvert viselt. Többen is nemtetszésüket fejezték ki, a vállalatot rasszistának bélyegezve, míg mások a feliratban nem találnak kivetnivalót. Nem ez az első eset, hogy a céget rasszizmussal, vagy legalábbis etnikai érzéketlenséggel vádolják.

Az újságírásban számos komoly változás következhet be 2018-ban a Nieman Journalism Lab összeállítása szerint. Az egyik legfontosabb az üzletimodell-váltás, aminek köszönhetően az olvasói (digitális) előfizetések versenyre kelnek a régóta domináló hirdetési bevételekkel. Várhatón idén is sok szó esik majd a szexuális zaklatásokról, illetve a nemek közti bérkülönbség is gyakori téma lehet a sajtóban, miközben az eddiginél több nő kerülhet a lapok élére. Mi vár az újságokra 2018-ban? – erre a kérdésre adtak választ neves szakemberek a Harvard Egyetem újságíró műhelyének felkérésére.

Miért van szüksége az olvasóknak a negatív hírekre? Szüksége van-e a terrorizmusnak a médiára? És az újságíróknak a terrorizmusra? Lehet-e ilyen megrázó, de vitatott témákról objektíven hírt adni? Milyen dilemmákkal szembesülnek a sajtó munkatársai, ha terrorcselekményekről kell beszámolniuk?

A CNN első hírcsatornaként kapta meg az amerikai Szövetségi Légi Irányítás engedélyét, hogy drónokkal is tudósíthasson, akár emberek fölött is: a csatorna az érintettek beleegyezése vagy tudta nélkül is készíthet felvételeket. A „drónújságírást” már egyetemeken is tanítják.