Kemény kérdéseket kapott a leginkább újságírókból álló közönségtől György Bence, az Origo főszerkesztője, aki egyben a Matolcsy-féle alapítványoktól rengeteg pénzt kapó és emiatt a napokban botrányba keveredő New Wave Media tartalomért felelős igazgatója is. Szerinte hazudik az a hírigazgató, aki azt mondja, nincs rajta politikai nyomás. Arról is beszélt, hogy milyen tervei és elvárásai vannak az Origo jövőjével kapcsolatban.

Dickens és Krúdy sorozatait nem szeretnék a mai tévénézők, a tévés antihősök viszont az irodalomba is visszaszivárogtak – hétfőn a Mathias Corvinus Collegium kerekasztal-beszélgetésén jártunk, ahol az irodalom és a tévésorozatok közötti kapcsot kereste Kolozsi László kritikus, Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő és Tasnádi István, a Terápia és az Aranyélet forgatókönyvírója és Sepsi László, a Prizma szerkesztője.

Április 26-án a szellemi tulajdon világnapját ünnepeljük 2001 óta: ez a nap jó alkalom arra, hogy tisztázzuk a szabadalmi joggal kapcsolatos kérdéseket. Ilyen például, hogy hogy kell Magyarországon levédetni egy szabadalmat, megkönnyíti-e az internet és a globalizáció ezt a folyamatot, és mit tehetünk, ha egy másik cég ellopja a logónkat. Hétfőn Szabadalmi jog, szabadalmak kommunikációja címmel rendezte meg a Kríziskommunikáció meetup 15. találkozóját, ahol Erkel András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) volt munkatársa, valamint Ungár Soma, a Gauswheel feltalálója tartottak előadást a témáról.

Az atomenergia kérdése annyira megosztó, hogy még a környezetvédőket is megosztja, de mit is gondolunk róla pontosan? Ragaszkodunk hozzá, miközben érdeklődünk az alternatív energiaforrások iránt: szüksége van a világnak atomenergiára? A média hangos a propagandától és a kampányoktól mindkét oldalon, de mégis mi az igazság? 

A pontosan 30 éve történt csernobili atomkatasztrófával kapcsolatos szovjet tájékoztatáspolitika sokak szerint szög volt a Szovjetunió koporsójában. A szovjet vezetés napokig titkolta a történteket, és később is folyamatosan kisebbíteni próbálta a következmények súlyosságát - ahogy Magyarország is. A címlapokat a május elsejei készülődés uralta, a lakosság megnyugtatására mérőműszereket és fehér köpenyeseket mutogattak a tévében, míg a halottak ezreiről tudósító nyugati médiát szovjetellenes propaganda terjesztésével vádolták. A Szovjetunió válságkommunikációs szempontból hibát hibára halmozott, a legnagyobb vétség azonban az volt, hogy saját tekintélyét és ideológiáját helyezte előtérbe az állampolgárok biztonságával és tájékoztatásával szemben.