Az atomenergia kérdése annyira megosztó, hogy még a környezetvédőket is megosztja, de mit is gondolunk róla pontosan? Ragaszkodunk hozzá, miközben érdeklődünk az alternatív energiaforrások iránt: szüksége van a világnak atomenergiára? A média hangos a propagandától és a kampányoktól mindkét oldalon, de mégis mi az igazság?
Kezdjük az adatokkal
Az első atomenerőművet 1951-ben kezdték el üzemeltetni Oroszországban. A Nukleáris Világszervezet (World Nuclear Association – WNA) 2016 januári adatai szerint jelenleg 440 atomerőművi blokk működik a világon, ebből 129 az EU országaiban. Napjainkban körülbelül további 65 reaktor építése van folyamatban. Mindez több, mint 11%-át adja a világ energiafogyasztásának, Európában ez az arány az összes energiaszükséglet egyharmada.
Egyes vélekedések szerint az atomenergia szerepe csökken a világon, ezek a híresztelések különösen az atomerőmű balesetek utóhatásaként erősödnek, illetve azok évfordulója körül. Az előrejelzések alapján azonban még növekedésben van, csakúgy, mint a lassan de biztosan előretörő megújuló energiaforrások, amelyek egyre erősebb alternatívaként szolgálhatnak majd.
Forrás: http://www.resource-media.org/
A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség 2016-os jelentése szerint minden eddiginél jobban nő a megújuló energiaforrások aránya. 2015-ben összesen 8,3 százalékkal nőtt az energiatermelő kapacitásuk. Ezeken belül is a napenergia vezet (37%), ezt követi a szélenergia (17%), majd a bio-, geotermikus és tengeri energia (5-5-5%) és a vízenergia (3%).
Forrás: http://www.irena.org/
Érvek és ellenérvek
Az atomenergia keletkezése óta megosztó téma. Nem is lehet beszélni róla anélkül, hogy ne kerülne szóba egy atomerőmű-baleset vagy az atomfegyverek. Utóbbit főleg a nyolcvanas évek előtt kezdték emlegetni, az előbbit pedig később tették hozzá, amikor már kiderültek a balesetek.
A hetvenes, nyolcvanas években az atomellenes utcai tüntetések gyakoriak voltak, érthető is, ezekben az időkben ez volt a tiltakozás egyik legfőbb módja. Ma a viták nagy része online zajlik, fórumokon osztják meg egymással az érveket az emberek, miközben a gazdasági érdekekből egyik vagy másik oldalhoz húzó szervezetek már bevetik az olyan kommunikációs meggyőzési eszközöket, mint például a társadalmi felelősségvállalás. Az atomenergiával foglalkozó szervezetek honlapjain jelentős részt szentelnek környezetvédelmi vagy éppen egészségügyi témáknak. A zikavírusra kínálnak megoldást azzal, hogy a vírust okozó szúnyogokat sugárkezelik, és így majd nem tudnak tovább szaporodni. Mindeközben a környezetvédők álláspontja többnyire az ellenérvektől hangos, de némi megosztottság még az ő köreikben is megtalálható.
Olcsó vagy nem olcsó?
Az atomenergia mellett érvelők olcsó áramról beszélnek. Az erőművek megépítése és üzemeltetése valóban olcsóbb, mint egy megújuló energiaforrásnál, és a megépítés helyszíne is kötetlenebb. Az áram árába azonban nem számolják bele az előállítás során keletkező veszélyes hulladék tárolásának, és az erőműbalesetek okozta károk költségeit. És ehhez még hozzájönnek a balesetek és hulladékok okozta, többnyire hosszú távú egészségügyi károk kezelési költségei is. Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy az előállításhoz szükséges anyagokat, rádióaktív elemeket őrizni is kell, mert az is kockázatot jelent, hogy az elemeket ellopják és esetleg rossz célokra használják fel.
Védi vagy nem védi a környezetet?
Készülnek a dokumentumfilmek, és az atomkatasztrófák körüli évfordulókon megnőnek a tiltakozások tüntetések és online kampányok formájában is. A leghangosabbak a nagy környezetvédő szervezetek, mint a Greenpeace, amelyek bőven ellátják a közönséget vonatkozó cikkekkel és Facebook-bejegyzésekkel.
A szénre és olajra épülő energiatermeléssel szemben itt nincs gázkibocsátás, ezért környezetbarátnak lehetne nyilvánítani, ha (megint csak) nem lenne veszélyes hulladék és nukleáris balesetek.Tulajdonképpen az atomenergia olcsó, környezetvédő és biztonságos. Ha nem lenne a járulékos költségek miatt drága, a balesetek miatt pedig kiszámíthatatlanul veszélyes. Ha az a volna ott nem volna...
Van alternatíva?
A környezetvédők a megújuló energiaforrások előállításának fejlesztését forszírozzák. Aki még környezetvédő körökben atomenergia-pártinak számít, az arra hivatkozik, hogy amíg nincs minden energiaigényt kielégítő alternatíva, addig is még mindig inkább az atom, mint a szén és az olaj. A megújuló energiaforrások esetében pedig újabb megoldandó kérdések merülnek fel, mint például, hogy a vízenergiát hogy lehet kinyerni úgy, hogy a folyamat ne legyen káros a helyi élővilágra. Az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy jelenleg a megújulóak még messze vannak attól, hogy kielégítsék az egyébként egyre növekvő áramigényt, jelenleg igen drága az előállításuk, és bár a kutatási és előrehaladási folyamatokkal csökkenőben van, még mindig nagyon magas a beruházási igényük.
Szüksége van a világnak atomenergiára?
Az előadásairól és konferenciáiról híres TED Talk sorozat is bemutatott egy vitát ebben a témában ezzel a címmel: Szüksége van-e a világnak az atomergiára? Az előadás során két szakértő vitázik pro és kontra, hat-hat percben összefoglalva a legfontosabb érveiket, saját értelmezésükben bemutatják a vonatkozó statisztikákat, majd a témában szintén jártas közönségnek is lehetőséget adnak a hozzászólásra.
Az előadás a TED oldalán is megnézhető, ahol a magyar felirat bekapcsolható a videó bal alsó sarkában.
A közönségnek feltették a fenti kérdést a vita előtt és után is. Az eredmény: előadás előtt: igen, szükség van, előadás után: igen, szükség van, de már kisebb többséggel.