Míg az Aldi Magyarországon mostanában a szóvicceiről híres, addig Ausztráliában a bolthálózat népszerűsítéséért felelős csapat épp egy félresikerült Twitter-kampány után keletkezett sebeit nyalogatja: az országban elfeledkeztek a trollokról, és arra kérték a vásárlókat, hogy kedvük szerint egészítsenek ki egy mondatot aszerint, hogy mi volt az, amit először megkóstoltak, és megszerették miatta az Aldit. Szóba került minden a napalmtól a munkanélküliségig, csak éppen aldis termékek nem. Nem ritka, hogy egy közösségimédia-kampányt eltérítenek a felhasználók.

Bill Gates szeret olvasni, ajánlói hívogatóak és flottak egyben. Zuckerberg tavaly volt kifejezetten rajta az olvasás témán, listájára vett egy-egy mű azonnal a bestsellerek élére ugrott. De mit olvasnak esténként a techguruk, mit mesélnek, miért jó ez nekik?  

A céges Facebook-bejegyzések 27 százaléka szponzorált poszt. Egyre inkább szükségessé válik a sikeres jelenléthez, hogy kiemeljük a bejegyzéseinket (boosted post). Így tartalmaink még több emberhez juthatnak el, és könnyebben megtérül a tartalomba fektetett energia. Jöjjön pár tipp, hogyan tegyük hatékonyabbá a közösségi médiás jelenlétünket.

A közösségi médiás jelenlét ma már alapvető elvárás az újságíróktól. Sokan két, vagy akár még több felhasználói profillal szerepelnek az egyes felületeken. Ez itt az ön – meg persze a hírügynökség 2 reklámjának a helye. Egy friss kutatás azonban kimutatta, hogy ez a fajta önpromó zavarokat okozhat a személyes és a szakmai identitás különválasztásában, főként a személyes identitásra fektetett figyelmet veszélyezteti.

Az online reklámok nagy része olyan oldalakon jelenik meg, amelyeken jogsértő tartalom van. Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala által elvégzett hathetes vizsgálat alatt az EU-ban 180 ezer, Magyarországon pedig 4997 ilyen reklámot találtak. A hivatal szerint ez nemcsak rossz fényt vet a reklámozóra, de még a célcsoportot sem biztos, hogy eléri.