Az egyterű irodákban szépen elrendezett sorokban ülnek az emberek: igyekeznek teljesíteni az elvárt kvótát, felettük neonlámpa, állandó mormogás, a fejükön headset. Vajon ezekben az irodákban tényleg a lehető legeredményesebb munka folyik? Már a korai kutatások is azt mutatták, hogy az egybenyitott munkahelyi tér stresszt okoz, és rontja a teljesítményt. Azóta felnőtt egy új nemzedék, és felmerült a kérdés, hogy ők vajon hogyan viszonyulnak az egyterű irodákhoz. Bár az Y-generáció tagjainak is kényelmetlen a közös tér, könnyebben alkalmazkodnak ehhez a környezethez: viccelődnek és barátkoznak.

Az egyterű iroda német találmány

Az egybenyitott irodák meglepő módon nem Amerikából, hanem Németországból származnak, és az 1950-es években terjedtek el. Ekkor robbanásszerű fejlődés kezdődött mind a gyári munkahelyeken, mind az irodákban: a kibővült gyártás jóval több adminisztrációt követelt, ez pedig komolyabb üzleti, szolgáltatási szektort.

A választások közeledtével a magyar politikusok és pártok is fokozzák netes aktivitásukat. A miniszterelnök videóüzenetben köszöni meg, hogy több mint kétszázezren követik őt Facebookon. A Jobbik egységes borítóképpel hirdeti az összetartozást, az MSZP az amerikai ellenzéket koppintva „#köszOrbán“-hashtaggel a kormány elleni kritikus véleményeket publikálja, az Együtt 2014 pedig csendesen az élre tör. A választókból rajongók lettek, de valóban politikai csodafegyver a közösségi web?

Január elejétől az interneten is érezhetően erősödik a kampány a tavaszi választások kapcsán. A web2 korszaka egyszerű, gyors és olcsó felületeket kínál a közéleti szereplők számára: a rajongói oldalak, mikroblogok, YouTube-videók presztízst és számszerűsíthető hatalmat biztosítanak a trendekhez lassan alkalmazkodó magyar politikusoknak.

Manapság már Marika néni közértjének is van Facebook-oldala. A vállalatok tökéletesen tudatában vannak annak, hogy a közösségi médiában való megjelenés már szinte kötelező része PR-tevékenységüknek. Azonban pont amennyire evidens és egyszerű egy ilyen felületen való feltűnés, annyira könnyű is abba belebukni. Egy lájk nem feltétlen egyenlő egy, a márka iránt elköteleződött vevővel.

Tízből kilenc vállalat állítja, hogy 2014-ben élni fog a közösségi média nyújtotta lehetőséggel mint marketingeszközzel. Az eMarketer felmérése szerint ez a 88 százalékos arány a valaha mért legmagasabb, tehát a cégek idén még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni közösségi média marketingjükre.

Bárki, aki próbált már csoportosan valamilyen kreativitást igénylő feladatot végrehajtani, biztosan találkozott már a brainstorming fogalmával. Ha nem, akkor is valószínleg csinálta már. Ma egy kellemes kocsmai italozgatást, ötletelést is hajlamosak vagyunk brainstormingként elkönyvelni, általában a csoport habitusán múlik, hogy valóban hatékony munka, vagy csak annak látszata zajlik. Egy ideje azonban egy kevésbé ismert és elterjedt módszert is alkalmaznak a kreatív ötletek kibontakoztatására, ezt brainwritingnek hívják. Akinek van némi jártassága az angol nyelvben, annak ezek után nem lesz meglepő, hogy itt bizony valamiket írni kell.

A demokráciában az újságíró kérdez, ellenőriz, ha kell, leleplez. A média azonban sokszor tehetetlen, amikor a riportalanyok megtagadják a válaszadást. Hétfő délután Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere elhárította az RTL Klub riporterének kérdését, mert túl negatívnak találta. Óbuda önkormányzata pedig sértettségből fél éve nem nyilatkozik az Indexnek. Magyarországon szabad véleménynyilvánítás van, ami magába foglalja, hogy nem kötelező válaszolni. De mi van a közfeladatok ellátásával kapcsolatos ügyekkel? A kérdés összetett, annyi azonban biztos, hogy a válaszadás megtagadása a lehető legrosszabb döntés.