Egyre több kritika éri a Facebookot, főleg adatbiztonsági kérdések és pszichológiai hatásai miatt. Újabban az kelt felháborodást, hogy a felhasználóknak fizetniük kell, hogy értelmezhető tömeget érjenek el a bejegyzéseikkel. Biztosan te is észrevetted már, hogy van olyan barátod, akinek a posztját még sosem láttad a hírfolyamban. Ennek az az oka, hogy a Facebook szűr, és egyes bejegyzéseket csak pár emberhez juttat el. A The Problem with Facebook című Youtube-videó szerint a cég már minden felhasználót hirdetőként kezel. A reakciók alapján nem biztos, hogy hosszú távon ez a nyerő megoldás. Ha Zuckerberg nem akarja elveszíteni már így is csökkenő rajongótáborát, ideje üzleti stratégiát váltani.
Ami a posztjaid és ismerőseid közé áll
Egy átlagos Facebook-felhasználónak több mint 245 ismerőse és száz más típusú kapcsolata van (oldalak, események, csoportok), amelyek több száz posztot produkálnak naponta, és ezeknek csak töredéke jelenik meg a hírfolyamban. A jelenség hátterében az EdgeRank nevű algoritmus áll.
Az EdgeRank rangsorolja a bejegyzéseket, és csak a nekünk legérdekesebbnek ítélt posztokat jeleníti meg hírfolyamunkban. A rangsorolás a következő szempontok alapján történik:
- mennyire közeli ismerősünk a posztoló
- mennyire népszerű a poszt
- milyen régi
Ez alapján előnnyel indul legjobb barátunk fél órája kirakott fényképe, amit rengetegen lájkolnak. A szűrés azt eredményezi, hogy a legnépszerűbb posztokkal lesz tele az üzenőfal: például esküvői fotókkal és kisbabákkal, ugyanis általában ezek kapják a legtöbb lájkot.
Azoknak az ismerősöknek a bejegyzései, akikkel nem kerülünk nap mint nap kapcsolatba a Facebookon, egy idő után egyszerűen eltűnnek. Vagyis az oldal tartalmakat rejt el a felhasználó elől: legtöbb ismerősünk posztjaival sosem találkozunk. Ez nemcsak a személyes profilok esetében igaz: hasonló folyamat játszódik le, ha cégként vagy márkaként rendelkezünk oldallal.
A Facebookon mindenki hirdető
Egy óra alatt rengeteg új poszt születik, képtelenség lenne lépést tartani, így valóban szükség van valamilyen szűrőre. A Facebook célja elméletileg az, hogy csak a számunkra érdekes tartalmak jelenjenek meg a hírfolyamunkban, viszont most már (csak ezért nem elítélhető módon) pénzszerzésre is használja ezt a funkciót. A Youtube-on terjedő The Problem with Facebook című videóból kiderül, hogy mi a jelenség oka, és milyen következményei lehetnek.
A videó szerzője, Derek Muller (119 ezer követővel a Facebookon) tudománykommunikátor szerint három okból alakulhatott ki ez az üzleti modell:
- Az emberek különböző céllal használják a két oldalt: a Youtube-ra azért mennek fel, hogy szórakozzanak és tanuljanak, a Facebookot pedig főleg azért látogatják, hogy megtudják, mi a helyzet családtagjaikkal, ismerőseikkel, illetve üzeneteket, képeket osszanak meg. Szóval utóbbinál a családi és a baráti kapcsolatok ápolásán van a hangsúly.
- Facebookon a bejegyzésekkel töltött idő valószínűleg nagyon rövid, és nehéz megmondani, hogy egy oldal valójában mekkora látogatottságot hoz. Ezzel szemben a Youtube-on pontosan tudni, hogy hány darab megtekintést hozott egy videó, így azt is könnyű kiszámolni, hogy mennyi hasznot termel.
- Youtube-on a tartalomgyártó, a néző és a hirdető különválik. A három szereplőnek az érdekei összhangban vannak: a gyártó létrehozza a tartalmat, amit mások meg akarnak nézni. A nézők nagy része nem készít tartalmakat,ezzel nincs átfedés. A hirdető pedig a gyártók tartalmaira pakolja rá a hirdetését, ezeket nézik a nézők.
Facebookon mindenki, aki nézi az oldalt, egyben tartalmakat is állít elő. Ezért a közösségi oldalon jó stratégiának tűnhet, hogy mindenkit kezeljünk hirdetőként, hiszen el akarj jutni tartalmaival a többiekhez: ezért kell gyakorlatilag mindenkinek, legalábbis egyre több embernek egyre többet fizetnie, ha tényleg el akarja érni az embereket: összefolynak a szerepek, a közösségi oldal a platform működési logikájából adódóan nem tud ugyanolyan elven működni, mint például az előbb részletezett Youtube.
A Facebookon tehát mindannyian hirdetők vagyunk, ugyanis a cég nem talált más módot arra, hogy anyagi hasznot húzzon a tartalomgenerálásból. A befolyó pénz iránya ellentétes a két oldalnál: Youtube-on azok profitálhatnak, akik létrehozzák a tartalmakat, és ezzel látogatókat vonzanak az oldalra, ami jó a hirdetőknek. A Facebook esetében viszont a céghez és a részvényesekhez kerül a bevétel, méghozzá az egyszerű felhasználóktól is, hiszen ők egyben tartalom-előállítók is: így mára akik az érdekes tartalmakat gyártanak, a Youtube-bal ellentétben nem kapnak semmit, sőt ők fizetnek.
Az MSN sorsára jut?
Derek Muller szerint a felhasználók lehúzása rossz irányba viszi a Facebook-kultúrát, mert az emberek a legérdekesebb posztokat szeretnék látni, így viszont idővel csak azok fognak megjelenni, amikre a legtöbb pénzt költik: családunk és barátaink posztjai helyett lassan cégek hirdetéseivel lesz tele az üzenőfal.
A videó alá kommentelők egy része szerint, ha a Facebook nem választ új üzleti modellt, hamarosan történelem lesz, éppúgy, mint a mára kihalt MSN, amibe épp a Facebook csetje verte az utolsó koporsószöget. Már a Wikipédián is hosszú bejegyzéssel büszkélkedhet a Criticism of Facebook téma, nem beszélve arról, hogy a fiatalok menekülnek a közösségi oldalról.
