A BBC, a CNN, az ITV News, a Trinity Mirror és Washington Post szakemberei elmondták, hogy szerintük milyen változások várhatók az újságírásban 2014-ben. A legtöbb ötlet alapja, hogy egyre többen fogyasztanak mobilon híreket, illetve olyan új technológiák megjelenése, mint a drónok és a viselhető számítógépek. A kissé elrugaszkodott jóslatok szerint a hírgyártásban idén nagyobb teret nyer a az adatbányászat, a drónok az újságírók fontos eszközévé válnak, és fokozódik a marketing és az újságírás összeolvadása.
1. A kis kijelző többet nyújt
A hírfogyasztásban ma már egyre inkább az okostelefon a domináns eszköz, amit a hírgyártók és a hirdetők is kénytelenek figyelembe venni. Cory Haik, a Wahington Post online hírekért felelős főszerkesztője szerint idén nagyobb szerepet kap az úgynevezett adaptív újságírás, ami azt jelenti, hogy a tartalmat mindig a különböző eszközökre szabják. Az a cél, hogy a felhasználók táblagépről és mobilról is ugyanolyan kényelmesen olvashassák a híreket.
2. A híreket is földrajzi hely alapján pakolják elénk
A marketingben már egy ideje bevett módszer a felhasználó földrajzi helyzetének azonosítása, majd az ahhoz igazított tartalmak küldése. Például, ha valaki külföldre utazik, az ottani boltok akcióiról szóló hirdetések jelennek meg az általa látogatott webfelületeken.
Jason Mills, az ITV New online szerkesztőjének jóslata szerint 2014-ben teret nyer a földrajzilag lokalizált hírfogyasztás, amire hasonlóan nagy igény van, mint a valós idejű hírekre. A közönség nemcsak arról akar értesülni, ami épp most történik, hanem arról is, ami épp ott, ahol abban a pillanatban tartózkodik.
3. Utánuk a hírözön
A közösségi oldalak fontos szerepet játszanak a hírfogyasztásban, miközben egyre nagyobb igény van arra, hogy ismét a privát információmegosztás színterévé váljanak. Mivel a Facebook az utóbbi időben a hirdetők és a szülők terepévé vált, a fiatalok olyan felületekre vándorolnak, ahol továbbra is zavartalanul oszthatják meg egymással magánéletüket.
A tinédzserek körében a Snapchat, az Instragram és a Twitter a legnépszerűbb. Ezek az oldalak arra vannak kitalálva, hogy a felhasználók képeket osszanak meg, nagyon rövid szöveges kommenttel. A kérdés az, hogy hogyan lehet híreket közölni ezeken a felületeken. Ez lehet a hírtermelőknek 2014 egyik nagy kihívása: tartalmakat kell juttatni oda, ahol a tinédzserek vannak.
4. A drónokkal készített felvételeké a jövő
Az elsősorban katonai célokra gyártott drónokat leginkább felderítésre és megfigyelésre használják, ezért az újságíróknak is jól jöhet. A megkérdezett szakemberek szerint az év végére a repülő kamerákként működő drónok használata alapvető lesz az újságírásban, de főleg a fotózásban lesz fontos szerepe.
A jóslat nem megalapozatlan, hiszen drónokkal távoli helyszínekről lehet képes és videós anyagokat készíteni utazás nélkül. Gondoljunk csak a Costa Concordia tragédiája vagy a 2013 novemberében Délkelet-Ázsiában pusztító Haiyan tájfun után készült felvételekre, amelyeket a CNN drónokkal készített. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy szigorú szabályok korlátozzák gépek repülését, így a terjedésre még biztos, hogy várni kell.
5. Rövidülnek a videóhírek
A kiterjedt mobilhasználat egyik következménye, hogy a hírportálok videóit is egyre többen nézik mobilról. A kis képernyős eszközöket rövidebb videók nézésére tervezték, ezért ezt kell nyújtani a felhasználóknak. A Now This News nevű oldal tizenöt másodperces videóhíreket gyárt, amelyeket az Instagramon is meg lehet osztani. A rövid hírek néhány állóképet és egy néhány mondatos kommentárt, esetleg egy rövid interjúrészletet tartalmaznak.
Az okostelefon-generációra szabott tartalom eddig sikeresnek tűnik, és ez valószínűleg még csak a kezdet. A tendencia várhatóan a 4G-lefedettséggel karöltve erősödik, aminek köszönhetően a felhasználók pillanatok alatt hozzáférnek egy videóhoz, bárhol is vannak.
6. Könnyebb megfigyelni a felhasználók viselkedését
Már tavaly is nagyban segítette a szerkesztőségek munkáját a valós idejű adatokhoz való hozzáférés: hány látogató időzik az oldalon, mit olvasnak éppen, stb. A kifinomultabb médiaelemzők, mint a Chartbeat kifejezetten a tartalomgyártók és fejlesztők dolgát könnyítik meg. Ezek nemcsak az oldal forgalmát figyelik, mint a Google Analytics, hanem azt is, hogy hogyan viselkednek a látogatók: írnak-e kommenteket, vagy csak átfutják az oldalt. Az ilyen elemző rendszerek megmutatják, hogy mire vevő a közönség, így a tartalmakat könnyebb az igényekhez igazítani.
7. A Windows Phone kamerája áttörést hoz?
Bár mindenki az Apple-ért és az Androidért van oda, Marc Settle, a BBC újságíróképzőjének hallgatója szerint a Windows Phone igazi áttörést fog hozni 2014-ben. Az új modellek, főleg a Nokia készülékek kiemelkedően jó kamerával rendelkeznek, jobbal, mint az iPone 5S, ami jelenleg a legjobbnak számít a piacon.
Settle szerint az egyetlen probléma egy olyan alkalmazás hiánya, amivel szerkeszteni lehet felvételeket. Reményei szerint ez hamarosan megoldódik, és akkor a Window Phone áttörést fog hozni a tartalomgyártásban.
8. Még mindig sokat várnak a Google Glasstól
Korábban már írtunk arról, hogy a Google Glass használata hogyan forradalmasíthatja az újságírást. A Google Glass megjelenése azért is lehet fordulópont, mert nemcsak az adatgyűjtés módját változtathatja meg, hanem a hírfogyasztást is. A megkérdezett sajtószakemberek szerint már 2014-ben szemtanúi lehetünk a változás kezdetének, feltéve, hogy az okosszemüveg még az idén kereskedelmi forgalomba kerül.
9. Már nemcsak a hirdetők bányásznak adatokat
Mivel a felhasználók rengeteg adatot tesznek közzé magukról, például tartózkodási helyükről és érdeklődésükről, az újságírók erre is tudnak építeni. A személyes adatok és preferenciák figyelembe vétele óriási lehetőség a hírgyártók számára. Ezek alapján be lehet lőni, hogy milyen híranyagokat érdemes gyártani.
10. Összeolvad a reklám és a cikkírás
Az emberek egyre nagyobb része irtózik a reklámoktól, és próbálja elkerülni őket. A hirdetők reakciója erre a natív reklám, vagyis, hogy közönséges tartalomnak álcázzák azt, ami valójában reklám.
Az úgynevezett natív reklám egy márka közvetlen kommunikációja a célcsoporttal, ami illik a megjelenési hely természetes tartalmai közé, így nem is tűnik fel, hogy hirdetés. Ennek előnyei, hogy nagyobb érdeklődésre számíthat, illetve nehéz kikerülni. Ilyen például egy cég által szponzorál blog vagy Facebook-bejegyzés is.
A különbség a natív hirdetés és a hagyományos értelemben vett szponzorált tartalom között, hogy előbbinél a tartalom a célközönség ízlésére szabott, ezért nagy esély van rá, hogy magától is terjed, mint egy vírusvideó.
