A bűnözők is haladnak a korral, a bűnüldözők nagy bánatára, legalábbis ez derül ki azokból a jelentésekből, amelyek a bandák online tevékenységét vizsgálták az elmúlt években (FBI: National Gang Threat Assesment, 2009). A törvényen kívüli csoportok a tagok közti kommunikáció mellett riválisok megfélemlítésére, illetve új tagok toborzására is használják az internetet, elsősorban a közösségi médiát.
A problémával legtöbbet az Egyesült Államokban foglalkoznak, ahol több tízezerre teszik az aktív bandák számát, ami összesen több mint egymillió tagot jelent (Illinois államban például 1000 lakosra 8-10 bandatag jut). A bandák (gang) olyan, sokszor illegális tevékenységet is folytató csoportok, amelyek egy területet vagy közösséget igyekeznek irányítás alá vonni.
Toborzás offline és online
Több lépésben lehet hozzájuk csatlakozni. Az első az érdeklődés: a fiatalok megismerkednek a bandatagokkal, tevékenységükkel, sokszor azért, mert vonzó számukra ez az életforma. A rossz szociális helyzet, a családi problémák, kockázati tényezőket jelentenek, ezek a fiatalok még fogékonyabbak a csatlakozásra. A motiváció az elismerés, a hatalom, a pénz, a biztonság vagy egyszerűen a közösség iránti vágy.
A bandák korábban elsősorban a környékbeli középiskolákat használták fel toborzásra. Az online térben azonban személyes találkozás nélkül, anonim módon, azaz sokkal egyszerűbben és biztonságosabban környékezhetik meg a potenciális jelölteket. Egyszerűen csak üzenetet küldenek azoknak, akik megtekintették vagy lájkolták a tagok által megosztott tartalmakat, vagy akiről úgy gondolják, hogy könnyen becserkészhető.
Ráadásul a bandák, melyek jelenlétüket korábban az utcai graffitik szintjén tudták érzékeltetni, folyamatosan felhasználják az internet adta lehetőségeket önmaguk reklámozására. A tagok gyakran használják a Youtube és a Facebook felületeit vagy saját weboldalakat üzemeltetnek, ahová rendszeresen töltenek fel képeket és videókat, amelyeken jól láthatóak a banda szimbólumai. A bűnüldözők gyakran találkoznak valóban profin elkészített reklámokkal, de a bandák tevékenységét dokumentáló posztokkal is. A riválisok pedig gyakran üzengetnek egymásnak kommentekkel, amelyek sokszor vezetnek fizikai erőszakhoz is.
A közösségi média felelőssége?
Az utóbbi években a bandák taglétszámát és a hozzájuk kapcsolható bűnelkövetéseket bemutató statisztikák is nőttek, és emiatt érhető módon sokan a közösségi médiát hibáztatják. Vitathatatlan, hogy online sokkal gyorsabban, és sokkal több embert lehet megszólítani, mint a hagyományos módszerekkel, illetve a csoportok aktivitásának megszervezésében is új eszközöket biztosít. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a különböző posztok, a megosztott képek és videók, illetve a neten folytatott beszélgetések segítséget jelentenek a nyomozóknak az illegális tevékenységek felderítésében. Egy 2013-as nagyvárosi bandatagok körében végzett kutatás szerint a tagok 80 százaléka aktív a közösségi médiában, ami ugyanekkora a teljes népességben is, de nem meglepő módon a bandatagok online viselkedése azonban már különböző. Érdemes azonban megjegyezni, hogy léteznek úgynevezett net-bangerek vagy e-bangerek is, akik csak az internet közegében teszik magukévá a gengszter életérzést, csak külsőségekben utánozzák a tagokat, de valójában nem tartoznak ilyen csoportokhoz.
Joe Cottrell-Boyce, a Youth Justice című folyóirat munkatársa szerint az, hogy a bűnüldözés már az interneten is rászáll a bandákra és démonizálja ezeket a csoportokat, éppen az ellenkező hatást ér el: nem csökkenti, hanem növeli a népszerűségüket a fiatalok körében. Az biztos, hogy a közösségi média monitorozása helyett az jelentene valódi problémamegoldást, ha azokat a tényezőket sikerülne feltárni és megszüntetni, amelyek ahhoz vezetnek, hogy a fiatalok vonzónak találják a törvényen kívüli csoportokat. A bandák ugyanis nem a közösségi médiának köszönhetik a létezésüket, hanem csak felhasználják azt, mint egy újabb lehetséges eszközt céljaik elérésére.
