A szegényebb gyerekek kevesebb szót ismernek

2015. január 16. 09:04 - Palotás Petra

A kutatások szerint a szerényebb körülmények között nevelt gyermekek hároméves korukig akár 30 millióval kevesebb szót hallanak tehetősebb társaiknál, ami jelentős negatív hatással bír az iskolai teljesítményükre. A szakértők szerint a szókincs iránti éhségre ugyanolyan elszántan kell keresni a megoldást, mint a gyermekéhezésre.

Még az 1990-es években végeztek egy kísérletet Amerikában, melynek során heti rendszerességgel egyórás hangfelvételeket rögzítettek negyven családban. A három évig tartó kutatásban olyan tehetős, középosztálybeli, illetve szegény családokat vizsgáltak, akiknél akkor született kisgyermek. Az eredmény igen meglepő tényre világított rá: a kevésbé tehetős családok gyermekei három éves korukig 30 millióval kevesebb szót hallottak szerencsésebb társaiknál. A jelenség a „szószakadék” elnevezést kapta.

Anne Fernald, a Stanford Egyetem pszichológusa  két éve megismételte a kutatást, amely alapján kimutatta, hogy a különböző családi háttérből adódó nyelvi szakadék már a gyermek 18 hónapos korában észlelhető. A tehetősebb családok gyermekei ebben a korban ugyanis sokkal gyorsabban felismerték olyan egyszerű fogalmak képeit, mint a kutya vagy a labda. A kutatásból az is kiderült, hogy ugyanezek a gyermekek két éves korukra már 30 százalékkal több szót tanultak meg.

c.jpg

Egy további kísérletében Fernald azt vizsgálta, hogy alacsony jövedelmű latin családok 19 hónapos gyermekei hány nekik célzott szót hallanak tíz óra alatt. Az eredmények igen széles skálán mozogtak: míg egyik gyermekhez 12 ezer szót intéztek, volt, akihez mindössze 670-et. Ez óránként 67 szó, azaz kevesebb, mint amennyit egy félperces reklámban hall az ember. A tanulmány társszerzője szerint ezekből a nagy eltérésekből is látszik, hogy a szerényebb háttér természetesen nem feltétlen jelent kevesebb figyelmet és elköteleződést.

Az új eredmények – bár szintén kis mintán készültek – csak megerősítették a korábbi kutatást, ezáltal pedig az iskola előtti felkészítő programokba való nagyobb befektetések szükségességét is, amelyek kulcsszerepet játszanak a kisgyermekkori nevelésben. Amerikában ezt pre-kindergartennek hívják, ami a kindergartent, vagyis óvodát megelőző, tantermi keretek között zajló program hat év alatti gyermekek részére. Általában magánszervezetek működtetik, viszont 1965 óta a Head Start Program keretében léteznek államilag finanszírozott formái is, amik jellemzően inkább a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felkészítését végzik.

Nem tehetnek róla, tehetünk ellene

Mivel a beszélt nyelv és a szókincs a szövegértés meghatározói, ezeknek a gyerekeknek sokkal nehezebb a későbbiekben elsajátítani az írást és az olvasást. Szakértők szerint épp ezért a problémára mind szülői, mind pedagógusi oldalról kiemelt figyelmet kell fordítani. A szószakadék áthidalására ezért az Államokban több program és alapítvány is létrejött az elmúlt években. Az első városi szinten megvalósuló lépést a Rhode Island-i Providence tette meg 2013-ban. Angel Taveras akkori polgármester szerint az óvodások kétharmadán már az első nap észrevehető az elmaradás, amin a Providence Talks nevű programmal próbáltak segíteni. Ennek során több gyermek szószámláló készüléket kapott, így figyelemmel kísérhették a velük folytatott kommunikációt, az összegyűjtött adatok alapján pedig a szülőket személyre szabott tanácsokkal is ellátták.

nevtelen.png

A chicagói 30 Million Words hasonló módszerekkel ösztönözte a szülőket értékes interakcióra a gyermekükkel. A programban legjobban teljesítő édesanya elmondása szerint a 30 Million Words tanította meg őt új oldalról megközelíteni a szülő-gyerek kommunikációt. Soha nem gondolta volna például, hogy fürdetés alatt mennyi mindent taníthat a kislányának. Persze a program kezdeményezője, Dana Suskind professzor azt is hozzátette, 30 milliószor elismételni, hogy „Hagyd abba!”, nem megfelelő módja a probléma kezelésének.

Minden hónap számít

A szószakadék jelensége természetesen nem csak Amerikában van jelen – Magyarországon sem véletlenül indult el például az értékesen együtt töltött időt hangsúlyozó Mesélj Minden Nap kezdeményezés. Az iskolát közvetlenül megelőző időszak azonban későnek bizonyulhat a hiányosságok pótlására. A csecsemő már születése előtt, a huszonnegyedik héttől hall, a születés és az első életév között pedig már három területen jelentős a nyelvi fejlődése: a hangadásban, a beszédészlelésben, és az interakcióban. A nyelvi nevelést tehát nem lehet elég korán elkezdeni.

1c8c955.png

Kép 1 2 3

Jön a februári Média 2.0 Meetup!

A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.

Meghívott előadó:

Gundel Takács Gábor, újságíró, műsorvezető, sportriporter, aki
- kereskedelmi és közszolgálati média közötti különbségekről,

- az új média tévézésbeli szerepéről,
- és az interaktív televíziózásról is beszél majd.

Időpont: 2015. február 24., 18:30

A helyszín: hamarosan!

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.

 

Itt vagyunk a Meetup.com-on.
4 komment
Címkék: kommunikáció

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr177073847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bölcsbagoly 2015.01.17. 07:02:57

Miért kel a szegénységet a műveletlenséggel és az igénytelenséggel közös nevezőre hozni? Tv a putriban is van,csak tudni kell hogy mit kellene nézni rajta! A maunika showból, a barátok köztből, a VV-ből, stb. nem nagy és főleg elfogadható szókincset fog elsajátitani a gyerek

kovasany 2015.01.17. 07:54:24

@bölcsbagoly: Nem hozta teljesen közös nevezőre, csak rávilágított, hogy sokkal nagyobb az összefüggés. Kulcsmondat: "A tanulmány társszerzője szerint ezekből a nagy eltérésekből is látszik, hogy a szerényebb háttér természetesen nem feltétlen jelent kevesebb figyelmet és elköteleződést."

bölcsbagoly 2015.01.17. 13:37:14

@kovasany: Egyrészt a mostani szegénység összehasonlíthatatlan a Vh utánival (megéltem, túléltem) s aki akarta akkor is tudott könyvekhez jutni, értelmes társaságba kerülni és beszélgetni. pedig még rádió is alig volt, nemhogy Tv, Pc.
Másrészt, a szókincs bővitése is csak a tudásvágy függvénye. Akinek meg van az bőviti, akinél nincs meg, az megelégszik milliomosként is pár száz szóval (ld. uzsorásékat, úgy élnek,beszélnek mint a többi cigány, bár jóval gazdagabbak. De jellemző volt ez a mindenkori újgazdagokra is).
Csak hát a piszi nem engedi a teljes igazságot leírni.
media.mandiner.hu/cikk/20150114_a_politikai_korrektseg_az_elme_fasizmusa

Poroszka 2015.01.21. 23:05:47

Szerintem tévedés összekötni a szegénységet a szegényebb szókinccsel. Inkább a gyermekkel a korai években foglalkozó felnőtt műveltségi szintjének függvénye. Nyilván egy középosztálybeli anya valószínűleg magasabb végzettségű mint egy létminimum alatt élő.
Bölcsbagoly: vitatkoznék. Nem tudásvágy, hanem intelligencia függvénye a szókincsbővítés. Kimutatták, hogy a szegénysorban, ingerszegény környezetben élő gyerekek közül, az amelyiknek magasabb az intelligenciahányadosa sokkal több mindent felfog az őt körülvevő világból, mint, az amelyiknek alacsonyabb. Azt is vedd hozzá, hogy a cigányság sokszor nem tud rendesen sem magyarul sem cigányul és ha egy kisgyerek az "első agyi sorompó" lezárulásáig nem tanul meg egy nyelvet anyanyelvi szinten, akkor később sem fog tudni megtanulni. Ez a sorompó legkésőbb a 6. életév környékén lezárul. Ha pedig nem beszéli a nyelvet anyanyelvi szinten, akkor a tudás, mint olyan bezárva marad előtte, jelentős hátrányokkal indul.
süti beállítások módosítása