A statisztikák szerint az internetes fórumokon férfidominancia figyelhető meg. Emma Pierson kutatása ezt elsősorban a New York Times és a Washington Post vizsgálatával bizonyította, de a tendencia a magyar online térben is hasonló.
Mióta a Washington Post hozzászólói megadhatják a nemüket, kiderült, mintegy 75 százaléka a kommentelőknek férfi. Ennek Emma Pierson amerikai kutató szerint intézményi és szociális tényezői is vannak. Szerinte az internet kitűnő helyszíne a nőgyűlöletnek, a visszaéléseknek és a – negatív – megítélésnek. Például az online zaklatással vagy a nemi erőszakkal és halálos fenyegetéssel kapcsolatos üzenetekkel is hamarabb találkoznak, mint a férfiak.
A nők már rájöttek?
Egyáltalán miért beszélünk jó dologként a hozzászólási lehetőségről? Miért kell ösztönözni, kommentálásra sarkallni az embereket? A véleményezők egy része szerint ez a funkció egyszerűen ízléstelenné és könyörtelenné vált, 2012-ben pedig a Kommentek a magyar interneten konferencián kiderült, hogy a megkérdezettek 16 százaléka nem csupán troll, de mind vidéki férfi. Ezek után kitaláljuk: céljuk nem más, minthogy felbosszantsák az internet kommentszekciókba látogató népét.
„Talán csak előbb felfogják, hogy, a kommentálás – bárki is teszi ezt – csupán egyszerű időpocsékolás” – idéz a Washington Postban megjelent cikk egy női hozzászólót. Hiszen akadnak olyan hölgyek, akik nem félnek kinyilvánítani véleményüket, még udvariatlanná is tudnak válni, sőt, nem kerülik el a vitákat sem. Nem azért nem írnak kommenteket, amiért nem néznek birkózást vagy nem csinálnak számos más olyan dolgot, amit a férfiak statisztikailag többet végeznek; egyszerűen butaságnak tartják ezt a lehetőséget, és nem szeretnének belecsöppenni ebbe a világba.
Természetesen ettől függetlenül a többségük belátja, a kommentszekció komoly megbeszélések és viták színtere lehet, és egyfajta együttműködést is fel lehet fedezni a szerző, illetve a közönség között. Mi több, az egész médiaipar demokratikus működésének reprezentációjául is szolgálhat ez a közeg. Azonban itt is vigyáznunk kell: egy 2013-as tanulmány a csúnyahatással (Nasty effect) állt elő, melynek lényege a nézetek megoszlása, főleg az adott témában megjelenő udvariatlan, sértő kommentek miatt. (Ez az elmélet talán a trollokkal hozható a legjobban összefüggésbe.)
Most kell a komment vagy sem?
Az online kommunikációnak és vitának megvan a lehetősége, hogy minőségien gazdagítsa a nyilvános tanácskozást, ha az udvariatlan megnyilvánulások nem gátolják ezt a demokratikus célt. Már, ha az egyes szájtok lehetőséget adnak ennek, a kommentszekció meghagyásával. Mi az érv amellett, hogy a nők többet szóljanak hozzá az egyes témákhoz? És mi szól amellett, hogy megszabaduljunk a teljes kommentfelülettől – ahogyan az már néhány hírportálnál is megfigyelhető? A kérdések nyitottak, mindkét részről lehet pro és kontra válaszokat adni. Azonban, lássuk be, megfelelő használattal a kommentszekció egyfajta fejlődési lehetőséget kínálhat mind a hozzászóló, mind a szerző, mind pedig az olvasó-megfigyelő számára.
Ábra 1
Média 2.0 Meetup márciusban is
A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Sör mellett.
Előadóink:
Tóth Péter István, a ZSKF oktatója, az evolúciós pszichológia és a kommunikáció kapcsolatának szakértője
Méth Barbara, a Shopline marketingese
Időpont: 2015. március 30. - 18: 30
A helyszín: Könyvtár Klub - Múzeum krt. 4.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.
