Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója és Hanula Zsolt, a Budapest Film social media felelőse voltak a Media 2.0 októberi meetupjának két előadója, akik a mainstream és a művész mozik szemszögéből mutatták be hazai moziipart. Miközben betekintést engedtek a magyar mozik marketingstratégiáiba, elmondták – leginkább szakmai – véleményüket a torrentezésről. Az is kiderült, hogyan tud egy magyar film nagy népszerűséget szerezni, és meddig kaszálnak még a franchise-ok.

Mozi és kommunikáció - ez volt a címe a Média 2.0 októberi meetupjának, ahol Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója és Hanula Zsolt, a Budapest Film social media felelőse beszélgetett. Egyetértettek abban, hogy a mozi mint közösségi élmény nyújtja a legtöbbet, és épp ezért lehet, hogy a válság legmélyebb éveinek időszakában sem a jegyeladások nem csökkentek számottevően, és a filmekre költött marketing büdzsé sem apadt el. Ennek egyik legvalószínűbb oka, hogy a moziról kevésbé szívesen mondanak le az emberek még szűkös időszakokban is, hiszen szórakozásra valamennyit mindig költeni fognak az emberek, és a mozi még a viszonylag olcsó kikapcsolódási programok között van. A marketing költéseket leginkább az akkoriban berobbanó 3D-filmek vitték a hátukon, amelyek azóta valamivel kisebb szerepet játszanak a kínálatban.

Más jár a Toldiba és a Puskinba

Hanula Zsolt a művészmozik reklámozási lehetőségeiről elmondta, hogy sokkal inkább kreativitással próbálják felvenni a versenyt, illetve becsalogatni a nézőket, az anyagi források jóval szűkösebben állnak rendelkezésükre, mint a nagy hollywoodi produkciók esetében. A célközönség is más a kisebb moziknál: leginkább két nagy csoport képviselteti magát, az egyetemisták, illetve az idősebbek, a hosszú évtizedek óta moziba járó közönség. A budapesti művész mozik között is van érzékelhető különbség korcsoportok között, hiszen míg a Toldit jellemzően a fiatalabb korosztály látogatja, addig Puskin az idősebbek filmszínházának maradt meg. Erre gyakran a kommunikációban és a műsorstruktúrában is ráerősítenek, igyekeznek a rendszeres látogatók kedvében járni ezek kialakításánál.

100 ezer nézőnél már sikeres egy film

 A Cinema City esetében nincsenek különbségek az egyes mozik marketingje között, mindent központilag irányítanak. A műsorkínálatban itt is lehetnek persze eltérések, ezeket mindig dinamikusan kell változtatni attól függően, hogy az adott filmek hogy teljesítenek az egyes mozikban. Természetesen az itt bemutatott filmek marketingjére jellemzően a forgalmazó is elkölt egy temérdek pénzt, és rengeteg csatornán bombázzák az embereket.

A következő Star Wars film előzetese például már a magyar szinkronos előzetes megjelenése előtt nagy karriert futott be a neten, pedig nem dolgoztak lassan a szinkronstúdióban sem. Buda Andrea itt kitért a franchise-ok sikerességére is, hiszen például 2015-ben a 20 legsikeresebb film közül 14 franchise volt, míg mindössze egyetlen magyar film, a Saul fia fért be a listába a 15. helyen. Világszerte ezek a filmek a legkönnyebben eladhatók, így nem kell nagy kockázatot vállalniuk sem a készítőknek, sem a forgalmazóknak. Azt is megtudhattuk, hogy Magyarországon nagyjából 100 ezer néző fölött már sikeresnek számít egy film, a csúcsot tavaly a Star Wars 1,2 milliós nézőszáma jelentette.

Látvány vs. rendezés

Nagy különbség még a mainstream és a művész mozikat látogató közönség között, hogy míg előbbinek inkább a főszereplőkkel és a látvánnyal lehet eladni egy filmet, addig utóbbiak inkább az alkotóra fókuszálnak, annak jellegzetes stílusára és új filmjeire kíváncsiak. Az utóbbi időszakból kiemeltek néhány filmet, amelyeknek szerintük kifejezetten jól működő kampánya volt. A Saul fia egyértelműen az egyik legsikeresebbnek számított, hiszen majdnem minden napra jutott valamilyen hír a filmmel kapcsolatban. De a legutóbbi Ernelláék Farkaséknál című film ötletes, otthoni filmvetítéses marketingje is meghozta a gyümölcsét, azóta nagy sláger a film.

A torrenttel kapcsolatban elmondták, hogy szerintük egyértelműen a lopás kategóriába tartozik, viszont nem tartanak tőle, hiszen jól látható, hogy az elérhetőség és az egyre nagyobb sávszélesség ellenére ugyanúgy szívesen járnak az emberek moziba is. A mainstream moziknál itt a legnagyobb előny a látványon van, amit nem nagyon kap meg otthon senki, még a legmodernebb házimozi felszereléssel sem, a művész moziknál pedig gyakran nehezebben találhatóak meg az adott alkotások torrenten – ha egyáltalán.

Végezetül kitértek a szinkronos és feliratos filmek rajongói közti örökös ellentétre: kiderült, hogy a magyar nézők 78 százaléka a szinkronos filmeket preferálja, így a mainstream mozikban egyértelműen erre kell helyezniük a hangsúlyt. A művészmozikban természetesen ez másképp működik, itt jobbára működnek az eredeti hanggal, felirattal bemutatott filmek – főleg a hardcore filmnézők legnagyobb örömére.

Köszönjük előadóinknak és a közönségnek a részvételt, találkozunk legközelebb is a Media 2.0 Meetupon.

Fotók: Deák Vera