Van ellentét tévé és az online felület között? Mit tanulhat el a televízió a netes tartalomgyártástól? A tartalom számít a nézettségért vívott harcban vagy a marketing? Van bármi szükség a kommentelésre? És mit tud mindehhez hozzátenni Kasza Tibi? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Veiszer Alinda, a Hír TV műsorvezetője és Ács Dániel, a 444 újságírója a Média 2.0 és a BME KomMédia közös meetupján.

Tévé vs online: a mozgóképes hír jövője címmel tartotta közös meetupját a Média 2.0 és a BME KomMédia, ahol a két vendég Veiszer Alinda, a Hír TV műsorvezetője és Ács Dániel, a 444 újságírója voltak. Mennyire vetélytársa az online sajtó a televíziónak? - így szólt az első kérdés. Alinda cáfolta a vélekedést, hogy rivalizálna a két formátum: szerinte a televíziózás nem zárja ki, hogy valaki akár több online portált is olvasson. Sőt, folytatta, még a portálok között sincs nagy ellentét, csak hírverseny, de egy átlagos fogyasztó több platformot is nyomon követ. Ács egyetértett, bár felemlegette, hogy amikor az Index újságírójaként elindították a portál videórovatát, gyakran elhangzott az anyagok kritikájaként, hogy „túl tévés”. Mint fogalmazott: a televíziós nyelvről, stílusról, még a mondatszerkezetekről is úgy találták, hogy az nagyon eltávolodott a környelvtől. Felismerték továbbá, hogy televíziós műsorok túlságosan narrációközpontúak, a kommentátor hangja adja az anyag törzsét. Az Indexnél a videósok viszont törekedtek arra, hogy az illusztráció adja az anyag lényegét. Ebből a szempontból tehát szerinte van szembenállás.

Veiszer Alinda és Ács Dániel /Fotó: Pásti Anett/

Az öreg szakikat nehéz meggyőzni

Alinda minderre megjegyezte, hogy amikor az Index beindította a rovatot, ő épp Németországban dolgozott, és ott már akkor is képalapú volt a televíziós műsorkészítés, szerinte tehát a magyar televíziózás egyszerűen le volt maradva. Továbbvitte a gondolatot: miben javulhatna a tévé, hol lehet innovatív a formátum? A mai napig gondolkodik azon a témán, hogyan tudna valamilyen újdonsággal több nézőt bevonzani. Azért megjegyezte, vannak kötött televíziós műfajok: például a híradók a mai napig nem változtak semmit, de nem is nagyon van benne változtatási lehetőség.

Úgy látja, a televízióknál található öreg szakikat nehéz meggyőzni a Facebook és a YouTube fontosságáról: a mai napig harcol azért, hogy a műsora felkerüljön a YouTube-ra, mégsem tud rá engedélyt szerezni. Pedig szerinte a televíziónak kell igazodnia a tendenciákhoz, már azért is, mert az online olvasottságot nagyon pontosan lehet mérni, míg a televíziós nézettséget csak hozzávetőlegesen.

A nyomtatott lapok túl sokáig vártak, aztán berobbant az online

Ács a televízió alkalmazkodókészségének hiányáról hangsúlyozta: hasonló cipőben járt a nyomtatott sajtó az online világ megjelenésekor. Emlékeztetett, mekkora versenyelőnyben voltak a nagy nyomtatott lapok az internet hajnalán, mégsem használták azt ki, sokat vártak a digitális megjelenéssel. „És akkor a semmiből lett egy Index, meg lett egy Origo” – tette hozzá. Most ugyanezt csinálják a televíziók: annyi mozgóképes anyaguk van, amiből kiváló online felületet lehet létrehozni, míg a legtöbb online tartalomgyártónak nincs infrastruktúrája a hasonló volumenű munkához. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az online világban is létezik makacsság: az Index például nem hajlandó a videóit feltenni a YouTube-ra, így pedig lassan egy 444-gyel szemben is elvesztik a nézettségi versenyt.

A tévének kompromisszumokat kell kötnie, ha online akar lenni /Fotó: Pási Anett/

Alinda beszélt arról, hogy milyen kompromisszumokat kell kötni akkor, amikor a televíziók kifejezetten online műsorokat kezdenek gyártani. Őt a mai napig érdekli, hogyan tehető fogyaszthatóvá a tévés tartalom online, hogyan lehet eladni a műsorokat a neten. A 444-nél már ott tartanak, hogy ugyanannak a tartalomnak megcsinálják a Facebook- és Instagram-kompatibilis verzióját is, igyekeznek minden felületre optimalizálni a tartalmat, és követni, milyen ritmusban, sorrendben kell azt a közönség elé tárni.

A megközelítés számít

Az előadók sokat beszéltek arról, milyen kötöttségekkel kell szembenézniük a munkájuk alatt, milyen szabályok kötik őket tartalomgyártás közben. Alinda leszögezte: nem a szabályokon múlik a műsor sikere, hanem a megközelítésen. Vannak ugyanis forró témák: a menekültválság alatt vendége volt Anwar Zsuzsa, egy, a nagyközönség számára ismeretlen, hazánkban élő muzulmán nő. Hiába ismeretlen a meghívott személye, maga a téma annyira felkapott volt, hogy az adás hatalmas nézettséget produkált. Ács a 444.hu gyakorlatáról elárulta, hogy hagyják az újságíróikat szabadon dolgozni. Lehet ugyan monitorozni, hogy éppen mely témák futnak jól, akár percről percre, és azért gyakori dilemma, hogy kiszolgálják-e a tömegigényt.

Nézettségi harc /Fotó: Pásti Anett/

Sok szó esett a média két ismert arcáról is, Sebestyén Balázsról és Kasza Tibiről. Balázs a hazai média egyik legnépszerűbb figurája, friss Facebook-oldala pár hét alatt szedett össze közel félmillió követőt. Sikerében Kasza Tibinek is része volt, ő dolgozott az oldalán. Kasza Tibi tudását mindkét előadó elismerte, emlékeztettek: Kasza képes egy telefonnal felvett adásból óriási nézettséget produkálni. A Ripost.hu kormánypropaganda-bulvárlap is azóta van versenyben a legnagyobbakkal, amióta Kasza dolgozik a lap közösségi médiás megjelenésén, és ennek köszönhetően még a 444.hu videóinak a nézettségét is előzi. Alinda és Ács is úgy vélte: Kasza ért ahhoz, hogyan kell a facebookos közösséget aktivizálni és irányítani. A tartalom álkérdéssé válik, ha Kasza Tibi megjelenik - vélte Alinda.

Példa Kasza Tibi Facebook-oldaláról

A kommentelés felesleges

Szó esett a kommentelésről is, amelyről Alinda, tévés személyiségként annyit mondott, hogy a saját közösségi oldalain radikálisan moderálja a hozzászólásokat, még akkor is, ha azt a kommentelők a szólásszabadság csorbításaként értékelik. Ács erről azt gondolja, hogy nem csorbul a szólásszabadság a moderálástól és különben is, a kommentekre nincs szükség. Úgy érvelt: a hozzászólások nem adnak hozzá semmit a tartalomhoz, hanem fórumként használják a tartalom alatti részt, ráadásul még be is perelhetik a tartalomszolgáltatót a hozzászólásokért.

A tartalom álkérdés, ha Kasza Tibi megjelenik /Fotó: Pásti Anett/

Az előadók kaptak személyes jellegű kérdést is: hol látják magukat öt év múlva? Alinda csak annyit mondott, hogy Magyarországon. Megjegyezte, hogy szűkül a piac, egyre kevesebb a lehetőség, de bármikor el lehet menni a Habony-féle médiába dolgozni. Ács bevallotta, otthon mindennap úgy számolnak, hogy bármikor megszűnhet a 444.hu, de úgy érzi, a YouTube- és a Facebook-csatornák elég lehetőséggel bírnak ahhoz, hogy életben lehessen maradni. A YouTube-csatornákról még megjegyezte: évek óta várnak, hogy tartalmi robbanás legyen az oldalon, de eddig csak formai volt. Mint mondta: napi közel száz magyar YouTube-csatorna indul el, mégsincs köztük sok közéleti témájú.