A Facebook már Magyarországon is a politikai kommunikáció egyik fő felülete: a politikai erők többségének saját oldala van, amely elméletben lehetővé teszi a közvetlen párbeszédet a választókkal, választók között. A közösségi oldal lenne a régóta vágyott ideális nyilvános tér, amely demokratizálja a társadalmat? Petényi Mirkó, az ELTE Társadalomtudományi Karának doktorandusza a hálózatkutatás módszerével keresi a választ: a politikai pártok Facebook-oldalairól gyűjtött aktivitások alapján a baloldalon meglepetésre a DK dominál, az Együtt és Bajnai nem kapcsolódik annyira, mint az MSZP és Mesterházy neve. A Facebook ahelyett, hogy csökkentené, tovább erősíti a politikai megosztottságot: az egyet nem értő emberek szinte nem is kommunikálnak egymással. Valószínű, hogy a politikai erők következő hónapokban várható Facebook-kampányaikkal legfeljebb a már elkötelezett szimpatizánsaikat érik el. Ez pedig nem sokra elég.

Az internethasználat terjedésével párhuzamosan két álláspont jelent meg az új technológia politikai hatásaival kapcsolatban. Az egyik szerint az internet demokratizálni fogja a társadalmat, és az állampolgárok nagyobb hatással lesznek a politikai döntéshozásra, mivel az információk gyorsan terjednek, és mindenkihez korlátlanul eljutnak. 

A másik oldal arra figyelmeztetett, hogy az internet atomizálni fogja a társadalmat: homogén csoportok jönnek létre egymás mellett, polarizálódnak a vélemények, és széttöredezik a nyilvánosság. Azóta már kiderült, hogy egyik félnek sem volt teljesen igaza. Továbbra sem fér hozzá mindenki egyenlően az információkhoz, nem beszélve arról, hogy a nethozzáférés önmagában nem biztosít politikailag aktív állampolgárokat.

 Az új online felületek mindig új lehetőségekkel kecsegtetnek, így nem véletlen, hogy a magyar pártok és pártvezetők is jelen vannak a Facebookon, és ott próbálják aktivizálni a magyar társadalmat. De vajon milyen kommunikáció zajlik ezeken az oldalakon? A Facebookon létrejön az ideális nyilvános tér, ahol az állampolgárok politikai vitákat folytatnak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a hálózatelemzés módszerével Petényi Mirkó, az ELTE Társadalomtudományi Karának doktorandusza. A vizsgálat 2013 őszén készült, így az eredmények a vizsgált időszakra vonatkoznak, ám a megállapítások többsége a mai napig helytálló.

Volt egyszer három blokk

Petényi tavaly októberben tizenhat Facebook-oldal, az akkori mérések szerint egy százalék fölötti politikai pártok és vezetőik aktivitását vizsgálta három héten keresztül. Az aktivitásokból azt próbálta megtudni, hogy azok hogyan kötik össze a Facebook-oldalakat, vagyis, hogy ugyanazok a felhasználók kommentelnek-e különböző oldalakon.

A fenti ábrán egy-egy csomópont egy-egy Facebook-oldalt jelöl, a számok azt mutatják, hogy hány olyan felhasználó volt, aki az összekötött oldalakon legalább egyszer aktív volt a vizsgált időszakban. Ez alapján három nagyobb blokk különül el: kirajzolódik egy markáns baloldal, amit a DK dominál, a Fidesz-Orbán páros, illetve a Jobbik is erős különálló szférát alkot. Jól látható, hogy a KDNP nem létezik önállóan, csak a Fideszhez kapcsolva.

A számok alapján viszonylag sokan aktívak mind a Fidesz, mind a Jobbik oldalán, ez azonban csak látszólagos kapcsolat: alapból sok a felhasználó mindkét oldalon, arányaiban ezek sem kapcsolódnak jobban, mint például a Jobbik és az Együtt követői.

Hol vannak a Bajnaisták?

Petényi a legaktívabb felhasználókat is vizsgálta, definíciója szerint ők azok, akik a háromhetes időszak alatt legalább hússzor tevékenykedtek valamelyik oldalon. 2689 ilyet talált, a lenti ábrán egy pont egy felhasználót jelent. A különböző színek azt jelölik, hogy ezek a látogatók melyik párt, illetve pártvezető oldalán voltak aktívak. Abban az esetben, ha egy felhasználó két különböző oldalon is jelen volt, a pont színe esetleges, vagyis nem tudjuk, hogy melyik irányba elkötelezett az illető.

A pártok és vezetőik mind egy csomóban vannak, mert a pártok oldalán aktív látogatók a párt vezetőjének oldalán is aktívak. Bajnai és az Együtt viszonyára azonban ez nem igaz: jóval gyengébben kapcsolódnak egymáshoz, mint például az MSZP-hez Mesterházy, vagy a DK-hoz Gyurcsány. Ezenkívül Bajnai betolódott a jobb és a bal közé, és nincs mögötte egy jól körülhatárolható csoport.  Az is látszik, hogy a DK nagyon közel van a többi baloldali párthoz: sok kapcsolata van az MSZP-vel és az Együttel, ami nem meglepő, hiszen már ekkor is szó volt az ellenzéki összefogásról.

Az, hogy valaki aktív egy politikai Facebook-oldalon, nagyfokú elköteleződést feltételez: vagy erősen kell szimpatizálni valakivel, vagy épp ellenkezőleg, utálni. Utóbbi viszont kevésbé jelenhet meg egy ilyen kutatásban, mivel az adminisztrátorok gyakran és gyorsan tiltják a trollokat, nem szimpatizánsokat.

A Fidesz és Orbán Viktor oldalán megfigyelt jelentős aktivitás nem meglepő, hiszen sok elkötelezett támogatójuk van. Gyurcsánynak fanatikus hívei vannak, az MSZP nagy, hosszú múltra visszatekintő párt, így ők is széles bázissal rendelkeznek. A Jobbik szimpatizánsainak jelentős része harminc alatti, sokan egyetemisták, részben ennek köszönhető, hogy különösen aktív a Facebook-közösségük.

Az Együtt bázisa viszont nem olyan koherens és elkötelezett a Facebookon, mint a többi párté, aminek az egyik lehetséges oka, hogy viszonylag új pártról van szó. Az adatok azt is mutatják, hogy az Együtt a balhoz áll közel, és nem érte el azt a célt, hogy jobbról csatornázzon be embereket. Nem képez hidat a jobb- és a baloldal között, bár a többi párthoz képest enyhén közelít a középhez. Többfelől jönnek látogatók az Együtt oldalára, és az is lehet, hogy ezek a felhasználók eddig nem aktív szavazók voltak, ami azt jelentené, hogy a párt sikeres volt a passzív választók egy részének megnyerésében. 

A Facebook és a valóság

A magyar társadalomban erőteljes a politikai megosztottság: olyan, mintha különböző hitek, vallások ütköznének egymással. Ez fakadhat abból is, hogy nincs közös kommunikációs tér a nézetek ütköztetésére, de talán nincs is valódi igény ilyen felületre. Petényi szerint a közösségi oldalak nem lehetnek ilyen közös kommunikációs terek, sokkal inkább médiafelületek vitaoldalai tölthetnek be ilyen szerepet: a politikai Facebook-oldalak hálózata leképezi a társadalom politikai megosztottságát, szerepük arra korlátozódik, hogy a saját oldali szimpatizánsokat megerősítsék, nekik adnak érzelmi megerősítést és felkészültséget. A különböző nézetek vallók alig kommunikálnak egymással, az emberek többsége nem merészkedik át a másik oldal térfelére. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Facebookon nem lehet új szavazókat szerezni, nem növelhető a tábor, pedig a választásokat Magyarországon sokszor a bizonytalan rétegek meghódítása dönti el. Ők lényegében nem elérhetőek a közösségi oldalon, így csak ide koncentrálva nem nyerhető választás. A Facebook inkább imázsépítésre, az egyébként is elkötelezett szavazók mozgósítására lehet alkalmas. 

Azt is figyelembe kell venni, hogy a Facebookon a politizálás csak egy elkötelezett rétegnek fontos, a felhasználók többsége inkább szórakozásra használja a felületet, és nem szívesen teregeti ki politikai nézeteit. Épp ezért kérdéses az is, hogy az idén várható Facebook-kampányok mennyire találnak célba. 

A képek forrása: 1, 2: A magyar politikai szféra kommunikációs hálózata a Facebookon című előadás (Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája 2013. október. 25.) 3