A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) „Mit tanulhatunk a környező országok online médiájától?” címmel szervezett tanulmánybemutatót és kerekasztal-beszélgetést csütörtökön. Az eseményen részt vett Kelemen Gábor közgazdász, a tanulmány szerzője, Mihók Attila, a Ringier ügyvezető igazgatója, Kálmán Tamás, a Týždeň – W Press kereskedelmi igazgatója és Steff József, a Sanoma kereskedelmi igazgatója, moderátorként pedig Tófalvy Tamás, az MTE főtitkára, a BME tanársegédje. Az előadáson inkább helyzetjelentést kaptunk a szomszédos online médiapiacról, nem pedig átültethető tudást, hiába is próbálkozott a moderátor.
Kelemen Gábor 2012-13-as adatokat feldolgozó tanulmányában Csehország, Románia és Szlovákia szerepel, de a beszélgetésben Szerbiáról és Horvátországról is szó volt. Az összehasonlításhoz érdemes megnézni néhány adatot a magyar internethasználatról is. A Gemius 2013-as felmérése szerint az internetpenetráció itthon a 15 év feletti teljes népességre nézve 57 százalék. A két szélsőség a 15-17 évesek, akiknek a 94 százaléka, és a 60 év felettiek, akiknek 18 százaléka netezik. A legforgalmasabb hónap a weben a március, ekkor több mint 4,5 millióan szörföznek a neten.
Még mindig a tévé
A hagyományos széles sávú lefedettség tekintetében (kínálati oldal) az EU 95,5%-os átlagnál Csehország magasabb, Magyarország és Románia egészen hasonló, Szlovákia pedig kicsivel alacsonyabb szinten áll. A keresleti oldalt képviselő 16-74 éves korosztály napi internet-használat aránya 2012-es adatok szerint Szlovákiában volt a legmagasabb. Mögötte szorosan Magyarország, kissé lemaradva pedig Csehország és Románia állt. Az EU27 átlag itt 59% volt. A felsorolt országokról együttesen elmondható, hogy a tévénézés a legnépszerűbb médiahasználati tevékenység, és az online médiát nem szabályozzák.
Romániában a lakosság kiemelkedően magas hányada, egy ötöde néz online tévét, a leglátogatottabb oldalak pedig az apróhirdetés és hírportálok. A felületek általában ingyenesek, de megjelenik a fizetős plusz szolgáltatások köre. A többi három országhoz képest viszonylag sokan keresnek egészségügyi, oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos információkra, viszont elenyészőnek mondható az elektronikus bankolás.
Csehországban kiemelkedő az online újságolvasás, és ez az egyetlen közép-európai ország, ahol a 2008-as válságot követően nem esett vissza a hirdetési piac bevétele. Itt a gyűjtő-és hírportálok a legnépszerűbbek, a Seznam nevű lokális keresőjével és annak oldalaival az élen. Egyéb fizetős plusszolgáltatásból egyetlenegy létezik.
Szlovákiában a maga 64%-ával a legjelentősebb a közösségi médiahasználat, a legnépszerűbbek Csehországhoz hasonlóan a gyűjtő-és hírportálok. Elmondható, hogy az üzleti modell itt több lábon áll, nagy hangsúlyt helyeznek szolgáltatásaik diverzifikálására.
A Seznam-jelenség
A cseh Seznam a kínai Baidu, az dél-koreai Naver, az orosz Yandex mellett egyike annak a néhány helyi keresőnek, melyeknek hosszú ideig sikerült élen járniuk saját régiójukban. A Seznam feladta a leckét a Google-nek: Csehország valószínűleg az egyetlen olyan ország, ahol a keresést népszerűsítő kültéri Google–hirdetésekkel találkozhattunk.
A szakértők szerint nincs igazi titok, a Seznam egész egyszerűen jó időben volt jó helyen – a Google-lel párhuzamosan, saját piacon növekedhetett. Fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy a sok értékesítő partnere folyamatos fogyasztói visszajelzésekkel támogatta. Ráadásul több lábon áll, nemcsak keresőprogram, hanem minden igényt kiszolgál. Érdekesség, hogy terjeszkedni már nem tudott: próbálkozott a Szlovákiába való belépéssel, de a két piac összehasonlíthatatlansága miatt végül hazai terepen maradt.
A globális lenyomja a lokálisat?
Magyarországon a globális szereplők (Google, Facebook) jelentősen hozzájárulnak az online szektor növekedéséhez. Ez nem egyedi eset: Csehországban a tradicionális lapkiadók is csak kényszerből fordultak az internetes piac felé. Szlovákiában szintén hasonló a helyzet, a kiadó nélküli vállalatok dominálnak az online térben.
Érdekesség még a fizetős falak jelenléte a környező országokban: Magyarországon egyelőre nem nagyon látunk ilyet, a Kreativ.hu néhány tartalmát leszámítva. A szomszédos országokban is próbálkoznak vele, egyelőre az a tapasztalat, hogy egyedi, jó minőségű tartalmaknál működhet, összességében viszont nem látszik jó megoldásnak.
