Nemrég az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta, hogy idén mennyien jelentkeztek a felsőoktatásba. A 2014 szeptemberében induló képzésekre több mint 106 ezren jelentkeztek, 97 százalékuk elektronikus formában. Legtöbben, 70 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg, 21 ezren mesterképzést, 9763-an osztatlan képzést (pl. orvos, jogász, állatorvos, erdőmérnök), felsőoktatási szakképzésre első helyen pedig 4971-en jelentkeztek.
A legnépszerűbb 15 szak az első helyen jelentkezők száma alapján 2014-ben:
| Képzés | Első helyes jelentkezés | |
| 1. | gazdálkodási és menedzsment | 3 422 |
| 2. | gépészmérnöki | 2 984 |
| 3. | jogász | 2 831 |
| 4. | mérnökinformatikus | 2 754 |
| 5. | óvodapedagógus | 2 732 |
| 6. | turizmus-vendéglátás | 2 665 |
| 7. | pszichológia | 2 639 |
| 8. | általános orvos | 2 235 |
| 9. | kereskedelem és marketing | 1 991 |
| 10. | pénzügy és számvitel | 1 923 |
| 11. | villamosmérnöki | 1 765 |
| 12. | gyógypedagógia | 1 700 |
| 13. | programtervező informatikus | 1 526 |
| 14. | gazdaságinformatikus | 1 521 |
| 15. | tanító | 1 412 |
Erre a listára idén a kommunikáció- és médiatudomány alapszak a tavalyihoz hasonlóan nem fért fel, annak ellenére, hogy korábban évekig biztos szereplő volt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban még mindig több ezren választják: 2014-ben összesen 1982-en jelentkeztek az alapszakra, ebből 841-en első helyen (ez több mint ötven százalékos különbség).
Mesterképzésre összesen 686-an, első helyen 450-en jelentkeztek. A két képzési szintet összesen 2668-en jelölték meg.
Direkt nyomják el
Tavaly januárban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája központi ponthatár meghatározásában állapodott meg: azok közül, akik az adott pontszámot elérik, és felvételt nyernek, legalább 15-20 százalék mindenképpen állami ösztöndíjas lesz. Ez jól jött, mivel az állami kvótákat egyébként csökkentették a szakon.
A lépés legnagyobb vesztese a kommunikáció- és médiatudomány szak lett: a diákoknak így 2013-ban 470 pontot kellett volna gyűjteniük, ami magasabb az összes korábbi ponthatárnál. A szakra jelentkezők száma valószínűleg emiatt a felére csökkent: 2012-ben még 2050-en, 2011-ben pedig 2824-en jelölték meg első helyen a szakot, viszont 2013-ban már csak 824-en.
A ponthatárokat nem véletlenül tolták a csillagos égig: bár a kommunikáció, információ GDP-termelése folyamatosan nő (ennyit arról, hogy nincs szükség kommszakosokra), a második Orbán-kormány valamiért úgy gondolta, hogy ezek a szakok nem hasznosak, csak a természettudósok kellenek, mérnökök, stb., éppen melyik lobbicsoport teljesít jobban az oktatási államtitkárságnál.
Teljes célt mégsem értek, kicsit újra növekedett a kommunikáció szakra jelentkezők száma: 2013-ban 2534-en jelentkeztek, míg 2014-ben már 2668-an. Ez 135 emberrel több. Első helyen 2013-ban 1258-an, míg 2014-ben 1291-en jelölték, ami kb. félszaknyival több hallgató. A tendencia legalább újra a növekedés.
