Előző írásunkban az év legnagyobb politikai kommunikációs ballépéseit mutattuk be. Ehhez többek között az önkormányzati választások kampányvideóiból, Orbán-csemeték eseteiből és L. Simon László aranyköpéseiből szemezgettünk. A folytatást az ihlette, hogy 2014-ben többször bebizonyosodott: nem kell politikusnak lenni ahhoz, hogy valaki rosszul kommunikáljon bizonyos helyzetekben. Gondoljunk csak az öngyilkos aktivistán poénkodó Népszavára, a félresikerült rendőrségi oktatóvideókra és a nemi erőszakon heherésző Sebestyén Balázsra! Az összegyűjtött esetek közül nem egynél a nemi erőszak kérdése áll a középpontban, ami rámutat arra, hogy társadalmi szinten bőven van mit tanulni erről.
Sebestyén Balázs, Cee Loo Green és a nemi erőszak
Az év médiatahója címet nyugodtan odaadhatnánk a Class FM hangjának, aki már az Übergagyi és Zupercziki címet viselő műsorával is bizonyított. Az í-re a pontot végül szeptemberben a Morning Show egyik adásában tette fel, amikor Fonyódligeten, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar gólyatáborában megerőszakolt lány esetét kommentálta.
A kezdeti felháborodás hamar ízetlen poénkodásba torkollt: a felütésben rögtön sikerült „káreseménynek” titulálni az erőszakot, majd nyomozni kezdenek, hogy akkor vajon a gólyatábor területén, vagy csak a gólyatábor idején történt-e a dolog, meg hogy mikor a szervezők felelőssége a bűntény, és mikor nem az. Saját gólyatáboros élményeik felemlegetése közben olyanokat mondanak, hogy „téged meg megerőszakolt a jobb kezed”, „ezek a gólyák már nagyban kelepelnek”, stb. A kritikus pont akkor jön el, amikor Balázs megjegyzi, hogy "gyerekek, ne legyünk már álszentek, ezek 18 évesek”, mintha nem is lenne bűn a nemi erőszak, ha az áldozat és az elkövető egyaránt nagykorú. Az adás végén azon kezdenek lamentálni, hogy a gólyatáborok úgyis mindig a szexről meg a romlottságról szólnak.
Ezen az oktondi általánosításon végül az sem segített, hogy a Class FM hamar észbe kapott és előbb bocsánatot kért az ELTE-től, majd közölte: egy hónapos kampányt indítanak a nők elleni erőszak leküzdéséért. Pár napra rá azonban e dicséretes kezdeményezést sikerült egy Cee Loo Green-interjút beharangozó sajtóközleménnyel elnyomni. Az ötszörös Grammy-díjas amerikai énekes-producer többek között azzal vált hírhedtté, hogy többször is meg kellett jelennie a bíróság előtt, például mert egy volt barátnője azt állította, hogy a Voice-mentor bedrogozta őt, majd lefeküdt vele. Az erőszak vádját végül bizonyítottság hiányában ejtették, ám Cee Lo Green így kommentálta az esetet Twitter-fiókján: "akit tényleg megerőszakoltak, az emlékszik a dologra, így ha nincs magánál az áldozat, az nem számít nemi erőszaknak." Dupla kommunikációs bukta a Class FM-nek.
A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság oktatóvideói
Novemberben három prevenciós spotot is bemutattak „A biztonságosabb Pécsért" elnevezésű bűnmegelőzési projekt záró rendezvényén. A tanulságosnak szánt, aktuális alkotások a tavalyi, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei filmek utódjának tűnnek, és bár fontos dologra, a nemi erőszak veszélyére hívják fel a figyelmet, hihetetlenül ostoba és hazug az üzenetük. Az, ami eddig csak primitív és szexista érvelésekben, ostoba közhelyek társaságában került elő, most konkrétan és expliciten megjelenik: a kihívó viselkedés és öltözék miatt a megerőszakolt maga is felelős azért, hogy áldozatul esett.
A "Tehetsz róla, tehetsz ellene" szlogennel záruló filmek hatalmas port kavartak: már több mint ötezren írták alá azt az online petíciót, amely követeli, hogy a rendőrség ne az áldozatot, hanem a potenciális elkövetőt szólítsa meg és tanítsa arra, hogyan ne kövessen el nemi erőszakot.
A Népszava Rózsa Milán öngyilkosságán poénkodott
Ízléstelen karikatúrával csinált viccet az ősszel elhunyt ismert ellenzéki aktivista öngyilkosságából a Népszava, ami miatt majdnem közösségi kampány indult a lap kivásárlására. Régóta köztudott, hogy eladott példányszámok tekintetében nem áll jól az újság: az elmúlt időszakban éves szinten csaknem tíz százalékot romlottak az értékesítési adatai. Ez természetesen még nem hatalmazza fel munkatársait, hogy a korrektségre és személyiségi jogok tiszteletben tartására külön kitérő etikai alapelveket sutba dobják egy-egy közéleti viccért, olvasottság-növelésért. A poénon egyébként minden jóérzésű olvasó felháborodott, függetlenül attól, hogy Népszava-előfizető vagy sem, főleg úgy, hogy csak hosszas gondolkozás után lehet megfejteni az üzenetét.
A Gyermekrák Alapítvány sajtótájékoztatója
Magyarország egyik legnagyobb nonprofit vállalatának, a Gyermekrák Alapítvány Közhasznú Szervezetnek 2014 tavaszán a személyi jövedelemadóból származó 1%-os bevétele a korábbi évekhez képest kevesebb, mint egyharmadára apadt, köszönhetően a több hónapon át tartó botránysorozatnak. A válság akkor csúcsosodott ki, amikor Balogh István elnök magáncélra, a KRESZ-szabályokat megsértve használta az alapítvány menőautóját, melyről az Index is cikkezett.
A terhelt múlttal rendelkező szervezet csaknem másfél hónapig nem reagált a vádakra, majd ahelyett, hogy egy, a sajtó működési mechanizmusait ismerő kommunikációs szakember segítségét kérte volna, önálló akcióba kezdett. Sajtótájékoztatót hívott össze, és a „legjobb védekezés a támadás” elvét követve a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) épületében teremtette le a komplett magyar médiaszakmát, és oktatta ki őket munkájukról és felelősségükről. Balogh szinte mindent elkövetett, ami egy ilyen helyzetben kontraproduktív: kiabált, személyeskedett, vádaskodott és manipulatív példákkal próbálta védeni magát és alapítványa jó hírét. Nem árulunk el azzal újat, ha azt mondjuk: az ingerült, kontrollt-vesztett ember nem mutat jól a képernyőn.
Egyébként nem a Gyermekrák Alapítvány volt az egyetlen olyan intézmény 2014-ben, ami hibásan kezelt egy válsághelyzetet: az ELTE nemi erőszakkal kapcsolatos botrányairól több cikket írtunk mi is.
Önnek melyik a kedvenc kommunikációs ballépése? Kommentben várjuk a javaslatokat!
