Szabó Eszterrel, a General Electric (GE) regionális stratégiai kommunikációs és public affairs igazgatójával beszélgettünk a kommunikációs szakma jövőjéről, a gyakorlat és a networking fontosságáról. A szakember Közép- és Kelet-Európában, 21 országban felel a GE hírnevének erősítéséért, ezzel az egyik legmagasabb pozícióban lévő kommunikációs szakember Magyarországon. Szerinte a kommunikációs szakmát a gyakorlatban lehet igazán elsajátítani, profi mentor mellett, és meg kell tanulni kapcsolati hálókat építeni. A tapasztalt szakemberek kötelességének tekinti, hogy szerepet vállaljanak a következő generáció oktatásában. A februárban induló „Pr-kommunikáció a gyakorlatban" című képzésben is közreműködik, ahol a public affairs céljáról, eszközeiről és szerepéről tart előadást.
Élet az egyetemen kívül
Szabó Eszter a GE (General Electric) közép- és kelet-európai regionális stratégiai kommunikációs és public affairs igazgatójaként Litvániától Ciprusig 21 országban felelős a GE megítéléséért, az érdekelt felek (stakeholderek) bevonásáért és a vállalat növekedési stratégiájának támogatásáért. A növekedés akkor biztosított, ha a vállalat együtt nő a régióval, ennek pedig alapfeltétele a jó partnerkapcsolatok kiépítése a legfontosabb érintettek körében. Erről szól a public affairs, ami nem a pr szinonimája: kapcsolatot kell ápolni a véleményvezérekkel és az érdekelt csoportokkal. Érdekelt csoportok alatt szinte bármit érthetünk,a cég profiljától függően lehetnek például a kamarák, a kormányzati szervek, a civil szervezetek, a think tankek vagy az oktatási intézmények.
Szabó szerint ahhoz, hogy valaki jó kommunikációs szakemberré váljon, el kell sajátítani az elméletet egy egyetemi képzésen, de a kommunikációt igazán a gyakorlatban lehet megtanulni. Úgy gondolja, hogy a tapasztaltabb szakmabelieknek óriási felelősségük van a következő generációk segítésében és fejlesztésében. Ezt a GE Foundation Scholar-Leader nevű régiós egyetemiösztöndíj-program hatásán is többször tapasztalta.
„Hihetetlen látni, hogy milyen változáson mennek keresztül azok a huszonéves fiatalok, akik részt vesznek a programban. Egy lengyel szoftverfejlesztő fiatalember az ösztöndíjprogram vége után rácsodálkozott, hogyan működik egy világcég, és, hogy kapcsolatokkal mennyi mindent el lehet érni. Saját vállalkozást indított már az egyetem alatt, és a lengyel piac helyett nemzetközi cégeknek kezdett szoftvereket fejleszteni” – mondja Szabó Eszter. A legtöbben csak a hasonló programoknak köszönhetően szembesülnek az egyetemen kívüli életben zajló nemzetközi versennyel. A vezetőkkel való találkozásokon keresztül elsajátítják az én is meg tudom tenni (I can do) attitűdöt. Ezért nem árt, ha valaki az egyetem mellett gyakornoki munkát is vállal.
Meg kell tanulni kapcsolatokat építeni
A regionális vezető régóta alkalmaz gyakornokokat. A gyakornoki program legalább egy évig tart, amely alatt személyesen mentorálja a gyakornokokat, akik belelátnak mindenbe, ami a GE kommunikációjával kapcsolatban történik a régióban. „A végzettekkel tartom a kapcsolatot, rendszeresen találkozom a már 20 fős csoporttal, figyelem szakmai fejlődésüket. Jóban vannak, hálózatot alkotnak, amin keresztül az egykori gyakornokok egymást is támogatni tudják”. A kommunikációs szakember szerint nagyon fontos a kapcsolatépítés: a jó kapcsolatok gyakran megsokszorozzák egy-egy projekt hatását. Viszont a kapcsolatok építését is külön tanulni kell, nem mindenki mer megszólítani idegeneket egy társaságban. Ezért érdemes a networking szabályait elsajátítani és gyakorolni.
A kommunikáció alapjai nem változnak
A GE közép- és kelet-európai stratégiájának fontos része volt, hogy 3,5 éve létrehoztak egy regionális vállalati blogot GE for CEE címmel. Célja, hogy láthatóvá tegye, ami a közép- és kelet-európai (angolul Central and Eastern Europe = CEE) régióban történik. Kevés információ érhető el ezekről az országokról, a nemzetközi sajtó ritkán foglalkozik velük, a kommunikációjuk, az elemzések pedig csak kevesek által beszélt nyelveken készülnek. Ezért a blog angol nyelvű.
Szabó szerint a technológiai fejlődés nem változtatja meg a szakma alapjait: ami más, hogy a hagyományos média és a rendezvények mellett megjelentek új eszközök és csatornák, mint a digitális és a közösségi média. Ezekhez alkalmazkodni kell, de továbbra is a jó stratégián, üzeneteken és a hitelességen múlik a siker.
A kommunikációszakosoknak azt javasolja, hogy a világnyelvek mellett tanuljanak meg egy régiós nyelvet is, de nem árt más szakmával vagy tudományterülettel is megismerkedni, mivel ennek a plusz tudásnak köszönhetően jobb kommunikátorokká válhatnak. Emellett érdemes nagyobb léptékben gondolkodni: a cégen kívül, ahol éppen dolgoznak, a tágabb környezet és a szakma érdekeit is szem előtt kell tartani, ha a kommunikátorok szakmai elismertségét tovább akarjuk fejleszteni.
