Szerdán a corvinusos Széchenyi István Szakkollégium (SZISZ) Progresszív digitális újságírói kerekasztal címmel szervezett beszélgetést, melyen Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője, Szily László, a Cink.hu szerkesztője és Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője vettek részt. Bár nem tudtuk meg, mit jelent a rendezvény címe, azt viszont igen, hogy a kommentelés megváltoztatta az újságírást, miért problémás a médiumok közösségi finanszírozása, és, miért nem baj, ha egy cím kattintásvadász.
A program címében szereplő progresszív digitális újságírásról nem tudtuk meg, hogy mit jelent. A szervezők ezzel eléggé melléfogtak: csak az derült ki, hogy a jelenlévő újságírók egyike sem kedveli a kifejezést, nem szeretné definiálni, és nem is tud vele igazán azonosulni. Inkább arról volt szó, hogyan alakult át az újságíró és az olvasó viszonya a digitális újságírás korában. Szily László, a Cink.hu szerkesztője szerint a legnagyobb változás, hogy az újságíró már nem valamiféle pulpitusról szól a közönséghez: a cikkek gyorsan terjednek, és azonnali visszacsatolás jön az olvasóktól.
Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője
Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője szerint az újságíróra visszahat a kommentelés, óvatosabbá teszi: jobban átgondolja, hogy mit ír le, és alaposabban ellenőrzi a tényeket, mert tudja, hogy a kommentelők úgyis egyből kiszúrják a hibát, ráadásul, néhány hozzászólás olyan adalékkal szolgálhat egy-egy témához, hogy legalább olyan figyelmesen érdemes elolvasni, mint magát a cikket. A jövőben szerinte meghatározó lesz az újságíró és az olvasó együttműködése. Azt viszont túlzásnak tartja, hogy a felhasználói tartalmak legyőzték, vagy hamarosan legyőzik a hivatásos tartalomgyártók által készített tartalmakat.
Hogy lehet túlélni a magyar médiapiacon?
A résztvevők szerint a következő néhány év válságidőszak lesz a magyar médiapiacnak, és jó pár médium fenntarthatósága megkérdőjeleződhet. Szily szerint a magyar média legfőbb megélhetési problémája, hogy sokszor nem piaci erők mozgatják a dolgokat, mivel az egészet áthatja a politika: sok médiumot állami hirdetések tartanak fenn. "Lehet függetlennek lenni, de tönkremész benne, viszont ahogy látjuk, nyalizással sem lehet elérni semmit" – mondta.
Balogh úgy látja, hogy az utóbbi években érzékelhetőbbé vált a politika piacromboló hatása, ami nem meglepő, hiszen minél nagyobb a hatalmi koncentráció, annál nagyobb hatást tud gyakorolni az állam. Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője gyávasággal és az államtól való függés igényével vádolta a magyar újságírókat és lapvezetőket. Azt is többször elmondta, hogy politikai nyomás miatt jött el az Indextől 2011-ben.
Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője
Persze politikán kívüli oka is van annak, hogy a médiumoknak egyre nehezebb életben maradniuk: egyrészt csökken a hirdetések aránya, másrészt a multinacionális cégek, mint a Google és a Facebook, elszívják a pénzt az online sajtó elől. Egyik megoldásként az utóbbi időben a közösségi finanszírozásra is több kísérlet volt Magyarországon: az Átlátszó.hu-nak ez az egyik bevételi forrása, és így próbál elindulni Direkt36 nevű oknyomozó kezdeményezés is.
Az újságírás közönség nélkül nem sokat ér
A három újságíró szkeptikus a közösségi finanszírozással szemben, mivel ilyenkor előfordulhat, hogy olyan szereplők kerülnek képbe – külföldi tőkések, alapítványok – akiknek valamilyen ideológiai motivációjuk, politikai küldetésük van. A kerekasztal részvevői nem neveztek meg konkrét szereplőket, de az Átlátszó például a mostanában sokat szereplő norvég pénzekből is kapott, a volt origósokkal indult Abcúg.hu mögött pedig a korábban az LMP-t támogató Richard Field áll. Field egyébként nagyon aktív a magyar médiapiacon, Budapest Beacon néven angol portált indított 2013 őszén, “ami valójában történik Magyarországon” szlogennel.
Uj szerint a küldetéstudatos újságírásban hívők munkáira jellemző az antibulvárosodás: nem veszik figyelembe, hogy a közönség hogyan tudja befogadni a tartalmat, és szinte olvashatatlan cikkek készülnek. „Ezzel az a baj, hogy az újságírás közönség nélkül nem sokat ér, ez a fajta újságírás elidegeníti az olvasókat” – mondta. Példaként a Kreativ.hu-n szerdán megjelent Hogyan működött Orbán és Simicska médiabirodalma? című cikket említette. A cikk végigolvasása és feldolgozása nem egyszerű, hiába készült láthatóan sok munkával, és nem mellesleg alapítványi támogatással.
Csak az a kattintásvadász cím hazug, amelyik hazudik
Uj szerint az, hogy egyre kattintásvadászabbak a címek már a kilencvenes évek vége óta közhely. Mostanában az új trend címadás terén inkább az „upworthysedés”, vagyis az „ezen sírni fogsz típusú címadás”, ami az Upworthy, a Buzzfeed és hasonló, kifejezetten virális tartalmakra specializálódott honlapok sajátossága.
Szily László, a Cink.hu szerkesztője
Szily szerint a hazug címekért büntet az olvasó, úgyhogy hosszú távon nem éri meg: úgyis észreveszi az átverést, és elfordul a médiumtól. Viszont attól, hogy egy cím vonzza a kattintásokat, még nem feltétlenül káros vagy hazug, hiszen egy jó cikket is jó címmel kell eladni.
A Cink.hu szerkesztője úgy gondolja, azért sem érdemes trükközni ezzel, mert a hirdetők többsége ma már nem a kattintásokat értékeli. Azt várják, hogy a portál mögött valódi közönség, közösség álljon, nem érdeklik őket a random olvasók, akiket egyszer-egyszer sikerül behúzni egy népszerű címmel. Balogh viszont úgy gondolja, hogy a hirdetőket még mindig a sok kattintással lehet lenyűgözni, akkor is, ha lufi az egész, és nincs mögötte valós olvasói bázis.
