Az új ötletek fénysebességgel hasítanak el a lemaradt ember feje fölött, miközben ő a csúcstechnológiák irányába menetel komótosan. Alighogy a Snapchat vagy ahhoz hasonló, élő tartalomra építő programok elterjedtek, már itt is van a jelenlegi legfrissebb, legáttörőbb újdonság, ami tényleg irdatlan nagy visszajelzés-éhséget vált ki a küldőből. A Verge-nél tesztelték a fogalommá vált Meerkat programot: a szerkesztőség tagjai egymást „meerkatolták”, miközben „meerkatolnak”. A totálisan értelmetlen, élő eseménynek 100 követője volt.
A Meerkat Amerikában már most is óriási népszerűségnek örvend, de nagy hátránya, hogy a streameket nem lehet elmenteni, így mire a felhasználó rákattint egy linkre, az sokszor nagy valószínűséggel már nem is él. Erre az idegesítő problémára talált megoldást a másik tökéletesen értelmetlennek tűnő, de szintén egyre népszerűbb Periscope nevű app, melyet a Twitterrel összekötve szintén bárki használhat önmagáról készült miniközvetítések sugárzásához. Pont, amennyire értelmetlennek tűnik, annyira forradalmasíthatja a civil újságírást.
A Periscope-pal már lehet menteni is a videókat, de a legnagyobb érdekessége mégsem ez, hanem az az egyedülálló visszajelzésrendszer, ami túlszárnyal minden like-ot, követést és retweetet. Miközben a videót közvetítő egyén beszél, előad, mutat valamit, a nézők folyamatosan jelezhetik tetszésüket egyetlen érintéssel, amiről aztán a küldő is értesül, sőt a többi néző is láthatja. A visszajelzést azt teszi még látványosabbá, hogy ráadásul nem is egy, hanem több tetszést jelző szívet is küldhetünk egy stream ideje alatt, sőt akár egyszerre kettőt is.
Fejbecsap mint a bumeráng
A visszajelzések az interaktivitás, a kommunikáció velejárói. Ami viszont a természetes világban névvel és arccal (ezért magától értetődően a címzetthez igazítva, enyhített formában) érkezik, az a digitális világban sokkal gátlástalanabb, meggondolatlanabb módon érkezik. Még ha az illetőnek van is profilképe, ismerjük is a való életben, akkor is megvan a lehetősége arra, hogy később kifinomult magyarázattal indokolja az esetlegesen átgondolatlanul odavágott megjegyzését.
Akárhogy is, a visszajelzésnek digitális formában is van ereje. Méghozzá akkor is, ha negatív. A legjobb példája ennek az a videómegosztó, ahol anonim módon is lehetőség van rá, hogy kifejezzük nemtetszésünket: a Youtube. Itt gyakran pont a negatív visszajelzések miatt lesz híres, vagyis inkább hírhedt egy-egy videó, például Justin Bieberé, akit nagyrészt negatív véleménnyel illetnek. A negatív reklám is reklám – szokás mondani, de egyáltalán nem mindegy, hogy ki az alany. A közösségi oldalak, és főként a Facebook esetében például azért fontos, hogy ne legyen lehetőség a ’dislike’ minősítésre, mivel itt sokkal személyesebb tartalmakról, érzelmileg sokkal közelebb álló postokról van szó. A videó esetében nem azt nézzük először, hogy ki tette fel, míg egy rövid szövegnél a Facebook falon ez az első, ami szembetűnik. A pozitív megerősítés, pozitív pszichológia témáról bőséges hivatkozással és forrással ellátott oldalakon olvashatunk a végtelenségig bár nem valószínű, hogy bárkinek is bizonygatnia kéne ezt.
A lényeg, hogy a digitális lábnyomainkról alkotott vélemények mindig visszatérnek hozzánk és legyenek pozitívak, vagy negatívak, egy száguldó bumeráng erejével képesek becsapódni – ha nem is fizika testünkbe – de a lelkünkbe biztosan. főleg, ha egyszerre, egymás után több visszajelzésről van szó, amikkel percről percre tudunk jelezni egy streamelőnek.
Áttörés az egósimogatás terén
Nagy az Isten állatkertje és van benne elkerített simogató is, külön azok számára, akik nem elégszenek meg azzal, hogy már amúgy is szem előtt vannak, hanem testközelbe szeretnének kerülni a látogatókkal. A verge szerint Kayvon Beykpour a Periscope egyik alkotója azzal érvel, hogy nem szeretnék, ha a videóközvetítés csak kevesek kiváltsága lenne, hiszen mindannyian vágyunk a sikerre, a figyelemre és a szeretetre. Az egyik első tesztelő a szívecskéket nyomogatva ugyanitt úgy kiáltott fel: „Ki ne szeretné ezt?!”.
A valóság azonban kicsit kegyetlenebb: a twitteren postolható streamhez vezető linkek nagy része többperces videókra hivatkozik, így ha csak a követett tweetelőink negyede kezd el Periscope közvetítéseket küldözgetni, már az is elég idegesítő lehet, arról nem is beszélve, hogy egy idő után már úgysem vesszük rá a fáradságot, hogy rákattintsunk és megnézzük. Valószínűbb opciónak tűnik ennél a jól megérdemelt tiltások osztogatása.
Magával az ötlettel természetesen nem is lenne probléma, hiszen elképzelhető olyan szituáció, amikor kifejezetten jól jön egy ilyen alkalmazás, például ha az egyik barátunk messzire utazik, vagy ha saját blogunk van és követőinknek szeretnénk élő üzenettel kedveskedni. Abból kiindulva viszont, hogy a youtube-on sem kizárólag közérdekű videók találhatóak, sőt, egyre nagyobb szerepet kaptan az önjelölt énekesek, előadóművészek, bevásárlásszakértők, sminkesek és mókamesterek, úgy itt is valószínű, hogy nem csak az értelmes elfoglaltságokat találó videósok fogják kiaknázni a lehetőségeket.
