Az RTL Klub még mindig nem a patás ördög, hogyan használja egy jó vezető a médiát, mitől vezető ma egy vezető? Többek között ezekről hallhattunk a Kürt Akadémia Klub múlt heti összejövetelén.
A Budapest Music Center adott otthont szeptember 10-én a Kürt Akadémia Klub által szervezett Média-piactér elnevezésű rendezvénynek. Az esemény hoppmestere Litkai Gergely volt, aki stand up-os elánnal szórakoztatóan kötötte össze az előadásokat, és konferálta fel a következő előadót, sőt az est vége felé a hangulat leülésekor a lelkes közönséget is szimulálta. Az esemény persze valójában egy promóció volt, de annak legalább profi, okosan kitalált és nem utolsó sorban önmagában is értékes. Az előadások között Kürti Tom, a felnőttképzéssel foglalkozó Kürt Akadémia tulajdonosa is a pódiumra lépett és adott egy rövid ízelítőt abból, hogy az Akadémia milyen szellemiséggel, hozzáállással és küldetéssel folytatja tevékenységét. Azt meg már mondania sem kellett volna, hiszen nyilvánvaló volt a kontextusból az az ígéret, hogy a Kürt Akadémia hallgatói is hasonlóan színvonalas előadásokat, tekintélynek számító előadókat, értékes gondolatokat hallhatnak, ha befizetnek a képzésükre.
A patás ördög földi helytartója
Az előadók sora ennek megfelelően egy vegyes felvágottra hasonlított, ahol mindenki a médiáról beszélt, de annak különböző aspektusairól és más-más szemszögből. Először Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgató vezérigazgató-helyettesét hallhattuk, aki arról beszélt, hogy milyen tapasztalatokra tett szert, mit tanult, amíg az MTV műsorvezetőjéből az RTL Klub programigazgatója lett, hogy ezek a tapasztalatok milyenkapaszkodókat nyújtottak neki a vezetésben, és hogy milyen irányelvek segítik munkájában. Már-már kötelező elemként Kolosi kitért arra is, hogy a közhiedelemmel ellentétben az RTL Klub nem maga a patás ördög, és akik velük dolgoznak, azok mindig nagyon meglepődnek, hogy mennyire korrekt és jó az együttműködés.
Szerinte az az oka annak, hogy az RTL Klub „lelépte” a TV2-t, hogy az indulásnál a TV2 egy rövid távon gyors sikereket hozó, de hosszú távon halálra ítélt stratégiát követett: a TV2 gyakorlatilag azt csinálta, amit az akkori m1, régi típusú műsorokkal, régi formátumokkal, régi emberekkel és régi reflexekkel. Ez egy folytonosságot kínált az addig ahhoz szokott nézőknek, de hosszú távon megbosszulta magát. Az RTL Klub viszont valami újat csinált, egy új médiacéget épített fel, új, más gondolkodással, új formátumokkal, amik idővel meghozták az eredményüket. A TV2 lesajnálásában odáig ment, hogy az RTL dolgozók elégedettségéről beszélve azt mondta, a TV2 jelenleg olyan alacsony színvonalon van, hogy az ő dolgozóik számára egyszerűen nem alternatíva. Kolosi Péter nekünk is előadónk volt az egyik tavalyi meetupunkon, itt megnézheti az előadását.
Kolosi Péter
A jó vezető maga a médium
Őt Weyer Balázs (végzettsége szerint etnomuzikológus, de inkább az origo.hu alapítójaként, volt főszerkesztőjeként ismerjük) és Simó György (jelenleg kockázati befektető, korábban a T-Online vezérigazgatója, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, az origo.hu alapítója) beszélgetése követte. Számomra ez volt a legélvezetesebb programpont, mert a két előadó szórakoztató stílusban, kötetlen baráti beszélgetés formájában osztott meg értékes gondolatokat a hallgatósággal. Két kérdést adtak meg beszélgetésük témájaként, a „szereposztás” szerint pedig Simó mindig opponálta a korábban Weyer által elmondottakat.
Az első kérdés az volt, hogy hogyan használja egy jó vezető a médiát? Weyer szerint a jó vezető maga a médium, az interface, aki üzeneteken keresztül irányítja a szervezetet. Ehhez persze jó kommunikátornak is kell lennie, hiszen az üzeneteit olyan jól le kell egyszerűsítenie és össze kell tömörítenie, hogy még a hierarchia alján lévők is megértsék és magukévá tegyék. Az elmondottak szemléltetéséhez a közismert történetet hozta példaként, amelyben – állítólag – egy a 60-as években a NASA-hoz látogató újságíró megkérdezte az egyik hatalmas hangárban sepregető takarítót, hogy mi az ő munkája, mire az a legnagyobb természetességgel azt felelte, hogy űrhajókat küld fel a Holdra. Ez az a buy-in, amit egy jól kommunikáló vezetőnek folyamatosan fenn kell tartani.
A mai vezetőnek tudni kell nyilatkozni
Mivel Weyer Balázs itt megunta a saját hangját, Simó vette át a szót, aki szerint jelenleg az a kérdés, hogy kit nevezünk vezetőnek és mit nevezünk médiának. Saját korábbi cégcsoportjából példát hozva elmondta, hogy míg Sugár András, a Westel volt vezérigazgatója olyan karizmatikus, a kommunikáció fontosságát értő és a médiát profin használó vezető volt, hogy gyakorlatilag maga is egy médiaeszköz volt, aki remekül meg tudta valósítani az előbbi NASA-s példában említett dolgozói bevonást, érzelmi azonosulást, addig a Magyar Telekom jelenlegi vezérigazgatója, Chris Mattheisen nem ilyen ember.
Weyer Balázs mondta ki a következtetést, hogy míg korábban az határozta meg, hogy ki mekkora vezető, hogy hány fős céget vezet, mekkora a cég bevétel, vagy, hogy mekkora székházban ül, ma az határozza meg, hogy milyen gyorsan tud, milyen mennyiségű emberre hatni. Ehhez pedig a legfontosabb feltétel a vezető hitelessége. Simó szerint sok vállalatvezető ma egyszerűen retteg, ha nyilatkoznia kell a sajtóban, mert nem tudja indokolni a döntéseit. Amikor például egy cégvezető 500 ember elbocsátására kényszerül, akkor azt nehéz – ha nem lehetetlen - úgy megindokolni, hogy ne vonja magára a társadalom rosszallását, miközben lehet, hogy ezzel a döntésével megmentette a vállalatot és további néhány ezer ember munkahelyét.
Weyer Balázs (b) és Simó György
Visszatértek a rikkancsok
Simó szerint a másik kérdés, - hogy mit nevezünk médiának-, rögtön átvezet minket a második témájukhoz: Megbukott vagy uralkodik az internet? Elárulta, hogy amikor az origo.hu-t alapították, akkor egy Washington Post szerű minőségi újságírás lebegett a szemük előtt, alapos háttérmunkával, profin megírt cikkekkel, tartalmas olvasnivalóval, az új média és az új médiahasználat azonban ezeket a próbálkozásokat legyalulja. Ilyen értelemben tehát uralkodik az internet. Legyen bármilyen jó ma egy újságcikk, ha nem kap bulváros címet, a kutyát sem érdekli. Weyer érdekes párhuzamot vont a mai bulváros, kattintásvadász címek és a hajdani rikkancsok szerepe között. Ebből lesznek végül az olyan címek, hogy MEGÖLTÉK A MINISZTERELNÖKÖT, és csak a kattintás vagy lapozás után derül ki, hogy mindez Madagaszkáron történt.
Fontos tehát, hogy egy vezető értse a média működését, mert ma az a minimum, hogy egy jó vezető jól kezeli a sajtót. Bajnai Gordon példája jól mutatja, hogy ha viszont valaki nem érti, akkor szénné ég, mert az új médiában – a.k.a. internet – bár az üzenetet jobban megválaszthatjuk, a kontextust, amiben az üzenetünk végül elhangzik, vagy amelybe a nagyérdemű olvasóközönség helyezi azt, már kevésbé. Simó szerint ezért hamarosan a cégeknek nem lesznek szóvivői, mert minden vezetőnek profin kell kommunikálnia, éppen ezért a kommunikációs készséget szerinte már általános iskolában oktatni kellene. Ugyanezt mondta egyébként Horváth Magyary Nóra, a K&H csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója is egy nekünk adott tavaszi interjújában.
Ne kapcsold ki a csevegő szolgáltatást!
Ezután Bognár Tamás, a Panmedia Western médiaügynökség ügyvezető igazgatója tartott előadást, „Don’t shoot the messenger” címmel. Ez egyébként Litkai szerint azt jelenti, hogy Ne kapcsold ki a csevegő szolgáltatást. A címből már kikövetkeztethető, hogy Bognár mondandóját igyekezett arra kihegyezni, hogy a média az egy eszköz a maga szabályaival, nem arra kell haragudni, ha nem sikerül az üzenetünket megfelelően átvinni.
Az előadás nagy részében a különböző médiaeszközök funkciójáról, használatáról, erejéről beszélt, ami annak, aki 2-3 évet eltöltött már a kommunikációs szakmában, túl sok újdonsággal nem szolgált. Az este utolsó előadását Papp László, a Gartner kutatóintézet hazai képviseletének vezetője „Média a „dolgok” világában címmel tartotta. Ő arról beszélt, hogy az intelligens gépek – alkalmazások – egyre több döntést hoznak meg helyettünk, az emberi tényező egyre passzívabb lesz, amely végül a médiára is hatással lesz. Az előadásokat borozással egybekötött kötetlen beszélgetés és ismerkedés követte.
Fotók: Kürti Tom
