Ahogy a menekültkérdés egyre súlyosbodik, úgy találnak az újságírók is újabbnál újabb csatornákat a tudósításaiknak. Számos riporter külön profilt hozott létre különböző közösségi médiás oldalakon, ahol a posztokon keresztül követhetők a legfrissebb események. Egy fotó vagy videó, hashtagek, és egy egymondatos leírás – ez lett a modern újságírás legrövidebb formája, de a hatékonyság mellett számos problémát is felvet. Megmutatjuk, melyik felhasználókat érdemes a menekültkrízissel kapcsolatos információkért követni.

Európa a második világháború óta a legnagyobb migrációs hullámmal szembesül. A UNHCR, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának adatai szerint csak 2015-ben eddig több mint 380 ezer menekült és bevándorló ért partot a Földközi-tengeren keresztül Európában. A felük Szíriából érkezik, de sokan jönnek más háború sújtotta országokból is, például Afganisztánból vagy Irakból.

A bevándorlók fő célja Nyugat-Európa, elsősorban Németország. Ahhoz, hogy odáig elérjenek, azonban egy hosszú és rendkívül nehéz utazás vár rájuk a Balkánon és néhány kelet- és közép-európai országon keresztül. Több szervezet és hírügynökség is reagált a helyzetre és újságírókat küldött a legfontosabb helyszínekre, hogy teljesebb képet biztosítsanak a közösségi oldalakon keresztül. A példát követve pedig megjelentek az önjelölt újságírók is, akik nem egyszerűen megosztják a híreket a közösségi médiában, hanem maguk is állítják elő őket. A séma többnyire egy fotó vagy egy videó hashtagekkel és egy rövid leírással ellátva, vagyis a hírek formájukban teljesen alkalmazkodtak a közösségi médiás megjelenéshez. Mutatunk pár példát.

A trend nemcsak nyugaton hódít, magyar újságírók és fotósok is elkezdtek a Twitteren tudósítani:

Panyi Szabolcs, Index: @panyiszabolcs

Az Index újságírója az előzőekkel szemben nem csak a helyszínről közvetít, az oldalán folyamatosan posztol az aktuális eseményekről. Különböző forrásokból dolgozik és a téma több aspektusával foglalkozik, így átfogóbb képet ad a helyzet alakulásáról. És mivel mindezt angolul teszi, a Guardiantól a Presse-ig számos nagy nyugati lap hivatkozik rá.

Sóki Tamás fotóriporter: @stom93

Sóki, aki főállásban az MTI tudósítója, saját fotókkal és rövid kommentekkel mutatja be a menekültkrízis magyarországi alakulását.

Na és persze a nagyok is:

Ravin Sampat, BBC Panorama: @_sampat, @bbcpanorama

A BBC Panorama újságírói egy héten át követték a menekülteket – Görögországból Macedóniába, majd Szerbiába, Magyarországba és végül Ausztriába. A riport közlésére igazán eredeti formát választottak: Snapchaten osztottak meg napi körülbelül 25 képet vagy videót, amelyeket az oldal követői 24 órán belül tudtak megtekinteni, mielőtt eltűntek. A riport ugyan szeptember 14-én véget ért, népszerűsége miatt mégis tervezik a Snapchat-profil további használatát.

Anemona Hartocollis, The New York Times: @anemonanyc

A New York Times teljes újságíró csapatot állított fel a menekültkrízis dokumentálására, közülük is kitűnik Anemona Hartocollis, aki Twitteren posztol. A napi több fotónak és friss információnak köszönhetően megismerhetjük a menekültek és bevándorlók mindennapjait. Az újságírónő ráadásul igyekezett megszabadulni a sztereotipikus ábrázolástól, így valódi, és főleg hétköznapian közeli emberként mutatja be őket, akiknek ugyanúgy megvannak a saját, egyéni vágyaik, reményeik, és persze küzdelmeik, mint bárki másnak.

Matthew Cassel, Vice News: @matthewcassel

A Vice újságírója szintén Twitteren érhető el. Járt Macedóniában és végigkövette a menekültek vonatútját Magyarországról Ausztriába. A legérdekesebbek a menekültektől idézett gondolatok: arra kérte őket, hogy meséljenek a magyarországi táborokban tapasztaltakról.

Griff Witte, Washington Post: @griffwitte

Witte a Washington Postnak készített fotókat és videókat a szerb-magyar határ körüli eseményekről.

Katica Djurovic, Ruptly News Agencies: @zoontangmarg

Katica Djurovic is végigkövette a menekültek útját Görögországtól Macedónián és Szerbián át Magyarországig, jelen van a kérdéssel kapcsolatos tüntetéseken, az utóbbi hetekben pedig különösen a magyarországi eseményekre koncentrál rövid tudósítások és fotók formájában. Közvetített a menetelésről az autópályán, most pedig a röszkei határról tudósít. Rövid hírek egy kis véleménnyel megtoldva.

Christopher Furlong, Getty Images News UK: @christopherfurlong

A brit fotóriporter Instagramon osztja meg a képeit. Az erőteljesen az érzelmekre ható fotók személyes sorsokat jelenítenek meg. Fényképek egy-egy hátrahagyott tárgyról, amely önmagában is egy egész történetet mesél el.

A közösségi médiás tudósítás rendkívül sikeres, ennek azonban negatív vonzatai is vannak. Megjelennek ugyanis az önjelölt fotósok, akikkel persze semmi gond nincs, ha tisztában vannak olyan információkkal, melyeken emberéletek múlhatnak. Ez viszont sajnos nagyon sok esetben nincs így. Képeket készíteni és kérdés nélkül megosztani ugyanis veszélyes és jogilag is támadható olyan emberekről, akik éppen a hazájukból menekülnek. Rengeteg közülük a családját hátrahagyva, egyedül érkezik, abban a reményben, hogy később a hozzátartozóit is Európába tudja juttatni. A képek nyilvános megosztásával azonban azok eljuthatnak a szélsőséges szervezetekhez is, akik az ország elhagyásáért az otthon várakozó családtagokon álhatlnak bosszút.

A közösségi médiás tudósítás az újságírás innovatív formája, de annak ellenére, hogy bárki számára könnyen hozzáférhető, az újságírás szabályai továbbra is érvényben maradnak, és ugyanolyan felelősséggel jár ez a forma, mint az újságírás hagyományos változata.