Új szerepet találhatnak maguknak a könyvtárak: az Amerikai Egyesült Államokban több könyvtár is csatlakozna a Library Freedom Projecthez (LFP), amely anonim jelenlétet biztosító szoftverrel teszi lehetővé a magánélethez való jog gyakorlását böngészés közben. Az LFP szerint a könyvtárak a legdemokratikusabb közösségi helyek, így az intellektuális szabadságot és az információ szabad áramlását az interneten is védeniük kell. Ugyanakkor ez a szabadság nemcsak a politikai aktivistáknak és újságíróknak kedvez, hanem a bűnözőknek is.
Amerikában júliusban elindult a Library Freedom Project keretén belül a Tor szoftver könyvtári használata. A Tor (The Onion Router) egy ingyenes böngésző, amely anonim jelenlétet biztosít az interneten, és lehetővé teszi a cenzúrázott internetes tartalmakhoz való hozzáférést is. A kezdeményezés kitalálói szerint a könyvtárak a legdemokratikusabb közösségi helyek, amelyek védik az intellektuális szabadságot, és engedik az információhoz való szabad hozzáférést. A Tor pedig ebben segít: szabad és nyílt forráskódú szoftverként védelmet nyújt a kormány és a kollektív ellenőrzés ellen, így lehetővé teszi, hogy ezek a jogok biztosítva legyenek az interneten is. A LFP célja, hogy segítse a könyvtárakat az internet szabadságának megvédésében, és elősegítse a digitális szólásszabadság jogának fenntartását és oktatását.
Rendőrök a könyvtárban
A New Hampshire-i Lebanon Kilton könyvtára júliusban az LFP törekvéseihez csatlakozva először használta a Tort. Az indulás után nem sokkal azonban a könyvtárban rendőrök jelentek meg, akik figyelmeztették a könyvtárat, hogy a szoftver bűncselekmények elkövetésére is lehetőséget ad: illegális drogok forgalmazását és gyermekbántalmazással kapcsolatos képek cseréjét is lehetővé teszi. A helyettes rendőrségi főfelügyelő, Phillip Roberts szerint nem szándékoztak erőszakosan fellépni a könyvtár ellen, pusztán mint jogi végrehajtók mentek, hogy közöljék, milyen aggályaik vannak.
Forrás: http://arstechnica.com/
Beintettek az ellenőrzésnek
A rendőrök felbukkanása után a könyvtárban leállították a Tort, és összehívták a bizottsági ülést, ahol ötven helyi lakos is részt vett. Mint kiderült, a rendőrségi beavatkozást mindenki mély megdöbbenéssel fogadta; az ülés során nemsokára a szólásszabadság kérdése került a középpontba. A lakosok támogatásával a háttérben a bizottság egyhangúan úgy döntött, hogy újraindítják a programot – ez szeptemberben meg is történt.
"Az emberek rengeteg emailt küldtek nekem, mondván, hogy őket nem érdekli, ha leállítják a Tort, vissza akarnak vágni” – mondta Alison Macrina, a Library Freedom Projekt alapítója, majd hozzátette: „körülbelül tucatnyi másik könyvtárról tudjuk, hogy érdeklődnek”. Macrina szerint a rendőrség tette híressé a projektet, nekik köszönhetően akar még több könyvtár csatlakozni.
Bár a Tor anonimitása lehetőséget ad a bűnözőknek is, az újságíróknak és politikai aktivistáknak létfontosságú, hogy ki tudják kerülni az ellenőrzést. „Ha leállítjuk a Tort, a bűnözők találnak más helyet maguknak, de azok, akik online anonimitást akarnak, nem” – mondta Alison Macrina, hozzátéve, hogy „a város útjait sem zárhatjuk le, csak mert pár ember ittasan vezet”.