Jelentős különbség mutatkozik a valóságban és az interneten használt nyelvek közt. Bár a világ lakosságának csak egy kis töredéke angol anyanyelvű, a neten található tartalmak körében mégis erőteljesen ez dominál. Más, többek által beszélt nyelveken, például japánul viszont alig lelhetők fel internetes tartalmak. Nyelvészek becslései szerint a fennmaradt közel 6500 nyelv legalább fele el fog tűnni a század végére, de akadnak olyanok is, akik 90 százalékra becsülik az elenyésző nyelvek számát. Bizonyos nyelvek kihalása állandó jelenség, de a Veszélyeztetett Nyelvek Projekt (Endangered Languages Project) szerint ez a folyamat még soha nem volt ilyen gyors, mint manapság. Kornai András nyelvész az internetet hibáztatja azért, hogy az emberek a jövőben szívesebben tanulnak majd például franciát mandinka helyett.
A Broadband Commission legújabb felmérése alapján 2015-ben a Föld lakósságának 43 százaléka jelen van online, valamilyen formában rendszeresen hozzáfér az internethez. A felmérés azt is tárgyalja, hogy az egyetemes internethasználathoz szükséges technikai eszközök hogyan juttathatók el a lefedetlen területekre, és hogy az új lehetőségek hogy népszerűsíthetők. Szerintük az olcsó és megfelelően működő internetkapcsolat létfontosságú a gazdasági fejlődéshez, a társadalmi lehetőségek kiterjesztéséhez (social inclusion) és a környezetvédelem érdekében is.
Ahhoz, hogy az emberek élni tudjanak az online világ nyújtotta lehetőségekkel, nem elég csupán az infrastruktúra, szükség van felhasználói ismeretekre, új szolgáltatásokra (pl. e-kereskedelem), megfelelő formájú tartalmakra (hanganyagokra, videókra, cikkekre), melyeket megértenek a különböző felhasználók. Mint az alábbi ábrán látható, jelenleg az internetes tartalmak nagyrészt angol nyelvűek, az offline világban nagy tömegek által használt nyelveken elérhető tartalom pedig elenyésző.
Forrás: discreetnations.com
Minden nyelv a világ értelmezésének sajátos módja
Manapság az emberek többsége az anyanyelvén kívül beszél valamilyen másik nyelvet is, mely fontos szerepet tölt be a munkavállalásban, tanulásban és új lehetőségek felkutatásában. Bevándorlóknál megfigyelték, hogy a szülők gyakran nem tanítják gyereküket az anyanyelvükre, inkább az adott közösség által beszélt nyelvet helyezik előtérbe, hogy ne akadályozzák gyereküket a sikeres élet megteremtésében. Nyelvészek szerint olyankor kerül válsághelyzetbe egy nyelv, amikor társadalmilag, politikailag vagy gazdaságilag kiszorítja egy másik, domináns nyelv.
„A más-más nyelvek különböző felfogásmódokat tükröznek a gondolkodás és a problémamegoldás szempontjából” – mondta David Harrison,a Swarthmore Egyetem nyelvészeti tanszékének elnöke és a Living Tongues Institute for Endangered Languages alapítója. „Azzal, hogy nyelvek tűnnek el, ősi tudást veszítünk.”
Wikipédia nélkül nincs fejlődés
A technológia fontos szerepet játszik a különböző nyelvek életében. Több oldal működik annak érdekében, hogy egy bizonyos régió nyelvének vagy nyelveinek használóit összehozza, és multimédiás oktatási eszközöket biztosít nekik, mint például a Digital Himalaya Project, a Diyari Blog, az Arctic Languages Vitality Project vagy az Endurin Voices Project. Kornai András nyelvész szerint a nyelveket külső – katonaság, gazdaság, vallás, kulturális vagy oktatásbeli leigázás – és belső – a közösség negatív magatartása egy nyelv irányába - veszélyek fenyegetik, melyeket az internet súlyosbít. Az internet világa globalizált, monokultúraként működik, csak 250 nyelvet lehet jól megalapozottnak tekinteni online, másik 140-et pedig határesetnek. Kornai figyelemmel kísérte a Wikipédia használatát: amint a gyerekek játékon kívül elkezdik másra is használni az internetet, felfigyelnek a Wikipédiára, egy olyan környezetre, amely támogatja a hasonló gondolkodású felhasználókat, lehetővé teszi, hogy elérjék céljaikat, és összegzi a tudást az adott témában. Ezért sokan nemcsak vonzónak találják, hanem eszközként is használják, hogy fejlesszék szókincsüket és kultúrájukat a digitális világban. Kornai arra a következtetésre jutott, hogy Wikipédia nélkül nincs fejlődés ("no Wikipedia, no ascent"), ha egy nyelven nem találhatók Wikipédia-bejegyzések, akkor az a nyelv nem is létezik az interneten.
