A médiapiac folyamatos változásai, az újságírók és médiaszakemberek vándorlásai nem új dolgok, ám ahhoz, hogy értsük a jelenlegi médiapiacot, ismerni kell a múltat is. Ennek bemutatására vállalkozott a Magyar Online és Digitális Médiatörténet (MODEM) a MOM 20/20 - A magyar online média 20 éve című konferencia. A rendezvényen szó volt arról, hogy hogy jött létre az online sajtónyelv, miért az Origo és az Index lett a két legnagyobb hatású portál, és miből gazdálkodtak az első híroldalak.
Az egész napos rendezvényen családias légkör fogadta a látogatókat: az előadók legalább annyian voltak, mint a közönség. Az első panel összefoglalta a magyar digitális és online médiatörténet első archívuma, a MODEM projekt lényegét, ami az, hogy a kilencvenes években történt változásokat – az internet megjelenésének hatását az itthoni újságírásra, és azóta miért és hogy alakultak a dolgok – mélyinterjúk és emlékek alapján rekonstruálni kell. Hogy ez miért is jó? Így értheti meg a médiában járatlanabb, de tudatosságra törekvő médiafogyasztó, hogy mi volt a különbség az Origo és az Index között, miért ez lett a két legnagyobb hatású online médium, hogy milyen pénzügyi forrásokból gazdálkodtak anno az újságírók, informatikusok és vállalkozókedvű fiatalok, hogy létrehozzák a mai, amerikai típusútól különböző, nagyon egyedi online médiapiacot.
Karriert csináltunk, történelmet nem
Amikor megkezdődött a Kép &sztori visszaemlékezés érezni lehetett az előadókon – Bodoky Tamás (ex Internetto, Index, most Átlátszó), Pohly Ferenc (ex Origo), Karafiáth Balázs(ex Matáv) – hogy szerették ezt az időszakot, a kilencvenes évek végét, amikor még minden megvalósíthatónak tűnt. Igazából az egész napot áthatotta egy bájosan nosztalgikus és szívfacsarítóan kiábrándító érzés. A mi lett volna, ha....
A nap nagy durranása Uj Péter (ex Index most 444), Simó György (ex Matáv) és Weyer Balázs (ex Origo) beszélgetése volt. Rögtön az elején leszögezte Uj Péter, hogy a márkák csak eszközök, és hogy mind az Index, mind az Origo egy zsákutca lett az eredeti elképzeléshez képest. A cél az volt, hogy változást érjenek el, de ahogy Weyer fogalmazott karriert csináltak, történelmet nem. Valami olyat szerettek volna létrehozni, ami generációkon átívelő, egy intézményt, nemcsak két nagy befolyású online médiumot.
Kinek honnan volt pénze?
Szó volt az origós és indexes különbségekről, amik részben abból is következtek, hogy az egyes újságíróknak anno mi volt az alma materük (Magyar Narancs, HVG, Népszabadság). Arról is beszélgettek, hogy honnan kaptak pénzügyi támogatást az első portálok: az Origót a Matáv, később a Telekom finanszírozta, így amellett hogy a Narancs szöges ellentéte is akart lenni, a tulajdonosi elvárásnak is meg kellett felelnie. Ez vezetett odáig, hogy Weyer szerint 2006-ra már egyáltalán nem olvasta saját portálát, ahol túl sok felesleges energiát fektettek a tulajdonosok vélt vagy valós elvárásai felé. Ám ebből következett az a gyökeres változás, ami a következő három évben új irányba vitte az Origót. Abban mindhárman egyetértettek, hogy az Origo azt a helyet töltötte be, freemailestől, amit a Telekom neki szánt, vagyis segítette az internet elterjedését.
Az internetes sajtónyelv kialakulása
Az Origónak mindig sokkal több anyagi forrása volt, mint a többi online médiumnak, így Magyarországon az egyetlen olyan médium lett, amely minden munkatársát, minden hónapban fehéren ki tudta fizetni (bár szerkesztőségünk értesülései szerint ez azért nem minden időszakban volt így- a szerk.). Ez a többlet, a piacgazdaság, mindig motiválta az indexes munkatársakat, hogy még jobbak legyenek, és ez a folyamatos rivalizálás adta meg a magyar online média két alappillérét.
Uj Péter mesélt még az internetes média sajátos nyelvének kialakulásáról: a sajtónyelvet elfelejtve mindig igyekezett az utcai nyelvezetet használni viszonylag szórakoztatóan. Mindezt összekapcsolta a hrabali és mikszáti iróniával, mivel meglátása szerint Kelet-Európát nem lehet máshogy értelmezni. Hiszen hogyan lehetne hiteles újságot írni egy hiteltelen országban?
Összességében a kezdeményezés egy nagyon jó ötlet, hogy egy digitális archívum jöjjön létre, hiszen rengeteg kutatásnak lehet ez majd a későbbiekben alapja, de maga a rendezvény leginkább egy baráti találkozóra hasonlított. Kicsit olyan volt az egész nap, mint mikor legkedvesebb rokonunkhoz látogatunk és megkérjük, hogy meséljen nekünk egy keveset a régi időkről.
A beszélgetéseket visszanézheti a MODEM Youtube-csatornáján.
