Beperelték a Facebookot Németországban, mert a portál nem távolítja el gyorsan és hatékonyan a gyűlöletkeltő tartalmakat. A németek egyelőre vizsgálják, ítélkezhetnek-e az ügyben. Lehet kötelezni a közösségi oldalt, hogy lépjen? Ha a szerverek Amerikában vannak, mit tehet a német hatóság? Ha beidézik Mark Zuckerberget vádlottként, el kell mennie a tárgyalásra? Megpróbáltunk válaszokat találni ezekre a kérdésekre.

Egy würzburgi ügyvéd, Chan-jo Jun feljelentette a Facebook vezérkarát, mert a közösségi oldal nem távolítja el elég gyorsan a gyűlöletbeszédet tartalmazó posztokat és kommenteket. A beadvány Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját, Sheryl Sandberg ügyvezető igazgatót és Richard Allant, a vállalat észak-, közép-, és kelet-európai vezetőjét nevesíti. Jun összegyűjtött 430 gyűlöletkeltő, menekültek ellen uszító, erőszakra buzdító és holokauszttagadó bejegyzést, és a beadványához csatolta őket. Az érvelés szerint a fent nevezettek bűncselekményt valósítanak meg azzal, hogy nem gondoskodnak a jogsértő tartalom eltávolításáról, tehát megtűrik azt a portálon. Jun azt is kiszámolta, hogy a Facebook évi 300 millió eurót keres a német piacon, van tehát miből kifizetni a több millió eurós büntetést. Az illetékes ügyészség tájékoztatása szerint az eljárásban először azt állapítják meg, hogy büntetőjogilag releváns ügyről van-e szó, és alkalmazható-e a német büntetőjog.

Az ügy akár a német Legfelsőbb Bíróságig juthat, amely a világ egyik legmagasabban jegyzett bírói szerve /Forrás: bpb.de/

A mostani eljárás egyedi, de nem előzmények nélküli. Egyrészt a német jogrend, az ország történelmi öröksége miatt elég szigorúan ítéli meg a rasszizmussal és antiszemitizmussal kapcsolatos bűncselekményeket. Másrészt október végén a német törvényhozás megdöbbent: egy felmérés szerint a gyűlölet-bűncselekmények száma 2015-ben 77 százalékkal emelkedett 2014-hez képest, ezek jó részét pedig online követték el. Másnap Heiko Maas igazságügyi miniszter megfenyegette a portálokat, úgy fogalmazott, hogy a Merkel-kabinet távozásáig, tehát jövő márciusig jelentősen vissza kell vágni a xenofób tartalmakat az oldalakon. A tárcavezető nem teljes érdektelenséggel, csak túl ritka és túl lassú beavatkozással vádolta a Twittert és a Facebookot, továbbá jogi intézkedéseket helyezett kilátásba. Politikusok sora tett hitet a bejelentés mellett, Volker Kauder, a kormánypárt frakcióvezetője ki is kelt, állítása szerint elfogyott a türelme és 50 ezer euróig terjedő pénzbüntetés bevezetését követelte hasonló esetekre.

Nem szabad fröcsögni

Az ügy megítélése alapvetően nem nehéz. Könyvtárnyi irodalma van annak, hogyan viszonyul egymáshoz a szólásszabadság és gyűlöletbeszéd. A közös nevező végtelenül leegyszerűsítve az, hogy a szólásszabadság korlátokba ütközik, a határa a másik ember méltósághoz való joga. Szabályozást tekintve vannak megengedőbb országok – a politikai extremitások terén az Egyesült Államok ilyen – és vannak kifejezetten szigorúak, mint Németország. Uszítani, gyűlöletre buzdítani és gyűlöletet kifejezni tehát nem lehet, az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó uniós irányelv szerint „a tagállamok megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások ne tartalmazzanak fajon, nemen, vallási vagy nemzetiségi hovatartozáson alapuló gyűlöletkeltést.”

Neonáci tüntetés Los Angelesben /Forrás: 2.bp.blogspot.com/

A jogszabály tehát a nemzeti törvényhozásra bízza a dolgot, amely teszi is a dolgát, Németországban nemrég ítéltek börtönbüntetésre egy felhasználót, mert zsidók és bevándorlók ellen uszító bejegyzéseket tett közzé. Ez így rendben is van, egy bűncselekmény elkövetésekor, hacsak annak jellegéből más nem következik, nem számít, hogy online vagy offline követik el. A helyzet a megszokottól annyiban különbözik, hogy itt nem az elkövetőt perlik, hanem az oldal tulajdonosát és döntéshozókat. Ez sem egyedülálló, a magyar szabályozás is előveszi a portálokat a jogsértő kommentekért, de a közösségi oldalak felelőssége eddig fel sem merült: nem véletlenül terelik az oldalak a kommenteket a Facebookra.

Zuckerberg és Angela Merkel. Ha beidézik, elmegy a tárgyalásra? /Forrás: merkur.de/

Most azonban Zuckerberget vennék elő, ami több problémát is felvet, nem véletlenül vizsgálja az ügyészség a német joghatóság fennállását. Korábbi posztunkban írtunk róla, miért végtelenül nehéz az online jogérvényesítés. Vajon ha a müncheni bíróság vádlottként beidézi az amerikai vállalkozót, elmegy a tárgyalásra? Valószínűtlen, nem kell neki, az Egyesült Államok konzekvensen semmibe veszi más országok bírói fórumait. Felveti egyáltalán egy, az adminok munkáját sosem végző tulajdonos büntetőjogi felelősségét az oldalon lévő tartalom?

Ha a szerver, amin a bejegyzést tárolják, Németországban van, egyszerűbb a helyzet, de ha a tengerentúlon, akkor a németek nem nagyon tudnak mit tenni. Még Amerikába sem lehet elmenni pereskedni, az ő jogrendszerük engedi a hasonló eseteket. És különben is, kötelezzük a közösségi oldalakat, hogy toleranciaszakértőkkel megvizsgáltassanak napi több millió bejegyzést? Főleg annak fényében, hogy az idézett felmérés 2015-ben háromezer gyűlöletkeltő online bűncselekményt tárt fel. Egy nyolcvanmilliós országban.

Az eset tehát érdekes, sorsdöntőnek valószínűleg nem bizonyul az online jogsértésekkel szembeni fellépés terén, de támpontot adhat a további jogfejlődésnek.