Tavaly indíthatott utoljára OKJ-rendszerben is akkreditált újságíró képzést a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által működtetett Bálint György Akadémia. Évtizedekig tanulhattak itt azok, akik érdeklődtek a terület iránt, de egy éve semmit sem hallani a szakmai műhelyről. Teljesen eltűnt vagy feltámad még hamvaiból? Milyen alternatívák vannak még? Megkerestük a legfontosabbakat.

A „Hogyan lehetek újságíró?” kérdést elég sokan felteszik maguknak, aztán legtöbben a kommunikáció szakokat választják, akkor is, ha azok sokszor kifejezetten elmondják a lehető hallgatóknak, hogy itt sok elméletet fognak tanulni, nem újságírást. A kérdés ráadásul egyre több formában jelenhet meg, hiszen az új média térhódításával létrejöttek olyan foglalkozások is, amelyek korábban ismeretlenek voltak, az álláshirdetésekben szereplő pozíciókat pedig sokszor még azok is nehezen tudják pontosan behatárolni, akik folyamatosan figyelemmel kísérik a változásokat.

Merre induljon el az, aki esetleg szerzett már egy diplomát más területen, és nem szeretne újabb három évig randevúzni Habermas műveivel, esetleg kommunikációs modelleket másolni a tábláról, vagy éppen a szorgalmasabb évfolyamtárs jegyzeteiből? Más kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán kifejezetten újságírónak tanulni, de ez külön bejegyzést érne. Összeszedtük a legfontosabb, nem egyetemi szintű képzéseket.

Sanoma 

A Sanoma Média Akadémia idén novemberben már hetedik alkalommal indítja el a két féléves képzést. Képeznek itt újságírót, online és magazinszerkesztőt, megismerkedhetünk kreatív írástechnikákkal is. Várják a bloggereket és stylistokat is. Húzóneveknek szánt oktatók: Vass Virág, ifj. Vitray Tamás, Schäffer Erzsébet.

TV2 

A TV2 Akadémián is indul kurzus szeptemberben, 2015-ben pedig már szerkesztő-riporteri és műsorvezető képzést is indítanának. Ez a képzés, ahogy a Sanomáé sem, nem akkreditált, azonban Magyarországon nincs szükség a magyar állam által elismert végzettségre az újságírói állások betöltéséhez.

MÚOSZ

Ezzel szemben MÚOSZ honlapján fellelhető legfrissebb információk még tavalyiak, és jelentkezni sem lehet sehol a Bálint György Akadémia képzésére. Külön honlapja sincs, mindössze egy apró kategóriát szenteltek neki a muosz.hu-n. Ebből aztán könnyen arra következtethetünk, hogy ennek az iskolának befellegzett, pedig nem.

Az iskolában a tanulmányi ügyekért felelős Árkus Éva blogunknak elmondta, hogy hosszas tervezés után július végére már kész koncepciókkal állnak elő. Szeptember végén kezdődne az oktatás, kiegészülve olyan új kurzusokkal, mint a digitális újságírás, a blogdesign, a korábban is bevett órákon pedig még nagyobb hangsúlyt fektetnének a jogi tudnivalók megismertetésére.

Árkus szerint a cél, hogy ne csak írásra, hanem újságindításra is felkészítsék a hallgatókat. Ezeket persze a legalacsonyabb színvonalú szakközépiskolák prospektusaiban is olvashatnánk, viszont a MÚOSZ legalább megválogatja majd a tanárait: Árkus szerint a korábbi évek hallgatói visszajelzései alapján próbálták ismét felkérni azokat a szakmai mentorokat, akikről a legelismerőbben nyilatkoztak akadémisták. 

Kommunikáció szakra jelentkeztél, de nem tudod mit kezdj vele? 

Érdekel a média, pr, kommunikáció, de nem tudod hol kezdj bele?

Gyere el a szeptemberi Média 2.0 - Média- és kommunikációs Meetupra!

Meghívott előadók:
Varga Attila (Sixx), az Index újságírója, blogger

Tanács János, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója

A helyszín Budapesten lesz, a belépés ingyenes. Részletek hamarosan a meetup honlapján és a blogon.

Problémája van a csajozással? Van megoldás, percek alatt! Úgy hangzik, mint egy férfiakat célzó teleshop, ami a nőket húspiacnak tekinti? Az is: az interneten különböző, állítólag kommunikációs technikák tárházát találjuk, pillanatok alatt PUA-k lehetünk, tapadni fognak ránk a nők. Mit kell tenni, ha a nő nem akarja a szexet? Erőltetni. Ehhez hasonló velős tanácsok várják a félénkebbeket, ráadásul mindez csak pár százezer forint. Ne dőljenek be, a pszichológus szerint az így próbálkozók önbizalma csak díszlet.

Kommunikációs tréning fedőnév alatt szinte bármit el lehet adni: pénztárcagyilkos agymosástól a szektákra jellemző házaláson át az érdektelen vállalati okoskodásig. A lehetőséget néhány dörzsölt vállalkozó rendesen ki is használja: piramisrendszerben épülő, komolytalan szolgáltatásokat kínál a saját ballépéseikből okulni vágyóknak. Mi a sikertelen, önbizalom-hiányos hímek megmentőjét és a férfikommunikáció oravecznóráját vesszük górcső alá: néhány marketingvideó, egy gyorsan összedobott honlap és némi self-branding százezreket képes kihúzni az óvatlan kuncsaftból.

Igazi emberek igaz történeteivel eladni – ez lehet az új trend. A cél érzelmi kötődést kialakítani egy olyan világban, ahol a gyártó vagy szolgáltató a vevő számára távoli és láthatatlan, így a minőségre legfeljebb azok az emberek jelenthetnek garanciát, akik történeteire a márka épít. Viszont az idén márciusban széles körben elterjedt első csókos videó példája is azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell igaz történet a sikerhez. Az is elég lehet, ha valódinak állítjuk be.

A sikeres brandépítés egyik titka az igaz, szívhez szóló történetek megjelenítése. Az ötlet mögött az az elképzelés áll, hogy csúnya, gépek uralta világunkban mindennél fontosabb az „emberi” keresése. Ráadásul a nagyvállalatok és a gyártás átláthatatlansága miatt szükség van valakire, aki a maga valódiságával és őszinteségével képes kapcsolatot tartani a fogyasztókkal. Nem modellek, hanem igazi emberek mesélnek közel sem tökéletes életükről. Legalábbis ez a sztori, ami úgy tűnik, hogy működik.

Az utóbbi hónapokban egyre sürgetőbb nyomás nehezedik az amerikai szabályozó szervekre, hogy kezdjenek végre valamit a drónok használatának szabályozásával. A technológiai újításokra mindig fogékony média csak a jelre vár, hogy bevethesse őket, de az ígéretes lehetőségek mellett számos kétely és aggodalom is övezi a kérdést.

Hét év börtönre ítélték Egyiptomban az al-Dzsazíra televízió két munkatársát, egy harmadik társuk pedig tíz évet kapott. A világ több politikai vezetője és újságírója szólalt fel az ítélet ellen, amely durván sérti a szólás- és sajtószabadságot. Az egyiptomi elnök és a hatóságok viszont elutasítják a kritikákat. 

Május elején beszámoltunk a Freedom House 2014-es jelentéséről, amelyből kiderült, hogy tízéves mélyponton van a globális sajtószabadság. A szervezet az egyik legjelentősebb visszaesést a Közel-Keleten állapította meg, elsősorban Egyiptomban. Ez nem meglepő annak fényében, hogy az al-Dzsazíra három újságíróját decemberben bebörtönözték Kairóban, és azóta az egész világ feszülten várta, mi lesz a sorsuk. Most kihirdették az ítéletet, amely világméretű felháborodást keltett.