Elkészült a Magyar Instagram Körkép, amelyből kiderül, hogy a magyarok hogyan használják az oldalt. Egyre több hazai márka és reklám jelenik meg a felületen, de a nőket inkább mások szelfijei bosszantják. A hashtagek közül csak minden tizedik magyar: a #budapest és a #hungary van a legnépszerűbbek között.
Bár Magyarországon még mindig a Facebook a legnépszerűbb közösségi oldal, az Instagramot is egyre többen használják. Minél több az aktív felhasználó, annál valószínűbb, hogy a hazai márkák is özönleni kezdenek. A Crane kommunikációs ügynökség felmérést végzett a magyarok Instagram-használati szokásairól, hogy ezzel segítse a márkák tudatos kommunikációját az oldalon. A kutatás online megkérdezéssel zajlott, a nem reprezentatív felmérésben 1350-en vettek részt.
Miközben a kormány halálba küldte a tudománykommunikációt, a Nyugat-magyarországi Egyetemen a napokban vették át a diplomájukat az első egészségügyi területre specializált szóvivők. A posztgraduális, szakirányú továbbképzés legfőbb célja, hogy a jövőben képzett szakemberek segítsék a betegek eligazodását és az együttműködést az egyre bonyolultabb orvos-szakmai és ellátás-szervezési kérdésekben.
A technológiákba és saját nagyságukba szerelmes kreatívok valójában értéktelen kommunikációs alkotásokat díjaznak a világ legnagyobb reklámos eseményén Cannes-ban, az igazán jó megoldások viszont esélytelenek, hogy díjat nyerjenek. Ezt állítja Tom Goodwin, a Havas Media stratégiai és innovációs alelnöke.
Nyilván nem véletlen, hogy éppen most, az idei Cannes Lions kreatív fesztivál előtt publikálta Tom Goodwin, a versenyen díjazott reklámokkal kapcsolatos fenntartásairól szóló cikkét a Guardian. Korábban mi is foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel az egri Médiapiac konferencia egyik szekciója kapcsán, de más tekintélyes magyar szerzőknek is vannak gondjaik a különböző reklámversenyek, köztük a cannes-i megítélésével. (Lásd Kaszás György, A kis adrenalinjáték című könyvét.) A cikk szerzőjének számos állítása vitatható, ugyanakkor több olyan szempontot felvet, amit a reklámszakembereknek érdemes lenne megszívlelni.
Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni Magyarország legnagyobb fesztiváljait, amelyek évről évre egyre nagyobb látogatószámot produkálnak. De honnan ismerjük ezeket a fesztiválokat? Mit tudunk róluk? Kik gondoskodnak arról, hogy a fesztiválozók ne csak fesztiválszezonban, hanem egész évben információkat kapjanak az eseményekről? A szervezés folyamatában milyen szerepe van a marketingnek? Milyen alulról jövő kezdeményezések kapcsolódhatnak ezekhez a rendezvényekhez?
A Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének szakhetén szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezeket a kérdéseket. A vendégek olyan szakemberek voltak, akik többek között a Sziget, a VOLT, a Balaton Sound és a Campus Fesztivál megszervezéséért, kommunikációjáért, valamint sajtó- és médiamegjelenéseiért felelnek – az összefoglaló videónkban is őket kérdeztük.
A fesztiválokon való részvétel fontos közösségi élmény, és ezek a személyes tapasztalatok a közösségi médiában is terjedhetnek – nyilatkozta Balogh Balázs, a MEEX alapítója és ügyvezető igazgatója, aki együttműködik a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-vel a Sziget Diákkedvezmény Programban.
Vető Viktória, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. PR- és Sajtóiroda vezetője szerint is fontos, hogy a fesztiválok a szervezésben és a kommunikációban is segíthessék egymást. „Egész évben pörögnek az információk – hiszen a web 2.0 korában folyamatosan készenlétben kell lenni–, és a fesztiválokhoz közeledve ez az állapot egyre intenzívebbé válik” – mondta.
Ezt Miklósvölgyi Péter, a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője is megerősítette, aki minden évben egy kidolgozott kommunikációs stratégiával készül a nyári fesztiválszezonra, mert „a kommunikáció mondja meg, hogy milyen a fesztivál.”
Robotok a felhőben, rossz kezekben lévő technológiák, tervezett kreativitás. 20 ország, 81 előadója osztotta meg tudását a Brain Bar Budapest 3000 részt vevőjével, amit június 4-től 6-ig rendezett meg Budapesten a Design Terminal, a We Love Budapest, az Akvárium Klub és a HG Media.
Bajban lettem volna, ha nekem kellett volna megfogalmazni, hogy tulajdonképpen mi is a múlt héten megrendezésre került Brain Bar Budapest elnevezésű rendezvény. Szerencsére a szervezők megtették ezt helyettem, amikor Inspirációs fesztiválként hivatkoztak a budapesti Akvárium nevű rendezvényközpontban megrendezett eseményre. Találó elnevezésnek tűnik, mert a levegő szinte vibrált a sok felszabadult kreatív energiától, akinek itt nem lett kedve azonnal csinálni egy startupot, az valójában egy zombi, akire nem hatnak a spirituális energiák. Valószínűleg ennyi progresszív ember egyszerre egy helyen még nem volt Magyarországon, ami alatt nem csak az előadókat, de a nézősereget is értem.
