A kölcsönös jelszómegosztás a huszonegyedik században a párkapcsolatok része, de vajon jó ötlet? Egy idei amerikai felmérés szerint a nethasználók 67 százaléka osztja meg jelszavát a párjával. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy sokan visszaélnek a megkapott jelszavakkal, amikor arra gyanakszanak, hogy megcsalják őket. Az esetek felében a gyanú be is igazolódik, a bizonyítékok pedig többnyire sms-ekben és Facebook-üzenetekben rejtőznek. Pszichológusok szerint bizonyos jelszavak megosztásának nincs helye egy boldog párkapcsolatban.

A párkapcsolatok nagy részében vagy praktikusságból vagy a bizalomra hivatkozva eljön az a pillanat, amikor a felek egymásra bízzák egy vagy akár több jelszavukat. A két meggyőzőnek tűnő érv ellenére a legtöbb ember saját bőrén tapasztalja meg, hogy talán nem is olyan jó ötlet a jelszócsere, hiszen komoly problémákat okozhat a kapcsolatban, vagy miután véget ér a kapcsolat.

Cuki pandák, pózoló tigrisek, párás tekintetű gorillák. Hogy mi bennük a közös? Mindannyian egy cselekvésösztönző kampány reklámarcai, akik mellesleg a túlélésért küzdenek. A dán WWF ezúttal sem bízta a véletlenre sikerét: a Snapchat segítségével hívja fel a fiatalok figyelmét a veszélyeztetett fajok helyzetére.

A nemzetközi természetvédő szervezetnek soha nem kellett a szomszédba menni, ha kreativitásról vagy társadalmi felelősségvállalásról van szó, de mobilplatform és kommunikációs üzenet ilyen mértékű összehangolásával viszonylag ritkán találkozunk. A kaliforniai egyetemisták által fejlesztett Snapchat alkalmazás lényege ugyanis, hogy az átküldött fénykép mindössze tíz másodpercig látható, utána automatikusan megsemmisíti önmagát.

A WWF  a dán UNCLEGERY és a török 41? 29! ügynökség közreműködésével e végtelenül egyszerű, de hatásos párhuzamot használja ki  #Last Selfie elnevezésű kampányában, mely azon túl, hogy a saját nyelvükön szólítja meg a tinédzsereket, nagyon ügyesen érzékelteti, hogy mennyire kevés időnk van megmenteni a kihalás szélére sodródott fajokat.

Bár a Snapchat 2012 óta az egyik legnépszerűbb okostelefonra tölthető program, mégis folyamatos botrány és szülői felháborodás övezi a sextinget (erotikus témájú üzenetküldést) támogató funkciói miatt. A Word Wildlife Fund eszközválasztása tehát elsőre akár szokatlan is lehetne, de mivel a képmegosztó alkalmazás harmincöt milliós felhasználói körében felülreprezentált a 15-22 év közötti korosztály, ez a merész ötlet végül tömegekhez juttatta el a szolgáltatáson átfutó egyedi szlogeneket.

/Forrás: SocialDaily Magyarország/

Mindennek megvan a maga ideje. A Facebookon is. Ha kíváncsi vagy, hogy mikor érdemes hirdetni az eladó telefonodat, mikor a legönbizalomnövelőbb profilképet váltani, és mikor oszd meg az utcátokban gazdátlanul kóborló kutyus képét, akkor olvass tovább!

Amit tudni kell: minden közösségi oldal tartalmai eltérő jellegűek, és más a közönségük is. Máskor ülsz le blogbejegyzést írni, és más helyzetekben görgeted végig a hírfolyamot. Bár a legtöbben 0/24-ben be vagyunk jelentkezve az okos telefonunkon, a nap egyes időszakaiban maximum az értesítéseket nézzük meg, amíg más időszakokban aktívan bekapcsolódunk az üzenőfal történéseibe. Mind különböző napirend szerint élünk, és vannak eltérések ezekben az időszakokban, mégis meg lehet találni azokat az órákat, amikor a lehető legtöbb ismerőshöz juthat el az üzenet.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) „Mit tanulhatunk a környező országok online médiájától?” címmel szervezett tanulmánybemutatót és kerekasztal-beszélgetést csütörtökön. Az eseményen részt vett Kelemen Gábor közgazdász, a tanulmány szerzője, Mihók Attila, a Ringier ügyvezető igazgatója,  Kálmán Tamás, a Týždeň – W Press kereskedelmi igazgatója és Steff József, a Sanoma kereskedelmi igazgatója, moderátorként pedig Tófalvy Tamás, az MTE főtitkára, a BME tanársegédje. Az előadáson inkább helyzetjelentést kaptunk a szomszédos online médiapiacról, nem pedig átültethető tudást, hiába is próbálkozott a moderátor.

Kelemen Gábor 2012-13-as adatokat feldolgozó tanulmányában Csehország, Románia és Szlovákia szerepel, de a beszélgetésben Szerbiáról és Horvátországról is szó volt. Az összehasonlításhoz érdemes megnézni néhány adatot a magyar internethasználatról is. A Gemius 2013-as felmérése szerint az internetpenetráció itthon a 15 év feletti teljes népességre nézve 57 százalék. A két szélsőség a 15-17 évesek, akiknek a 94 százaléka, és a 60 év felettiek, akiknek 18 százaléka netezik. A legforgalmasabb hónap a weben a március, ekkor több mint 4,5 millióan szörföznek a neten.

Érdekes kísérlettel tartott görbe tükröt egy jótékonysági szervezet London járókelői elé: a Pilion Trust munkatársa „Fuck the poor"- feliratú táblában tüntetett – ezúttal a rászorulók ellen. A videóból kiderül, hogyan reagált az utca embere, de vajon miért vagyunk fogékonyabbak a negatív tartalomra?

A Publicis reklámügynökség által kieszelt akció nemcsak annak ékes bizonyítéka, hogy még nem halt ki teljesen az együttérzés belőlünk, de jól megmutatja, hogy egy provokatív üzenet mennyivel hatásosabb lehet egy hagyományos cselekvésösztönző kampánynál.