Az állatvilág gyakran inspirálja a legújabb technológiai fejlesztések eladását, az autógyártók pedig különösen szeretik kecses ragadozókhoz, egzotikus madarakhoz vagy cuki szőrgolyókhoz hasonlítani modelljeiket. Szeptemberben a Mercedes-Benz Magic Body Control elnevezésű futóműrendszerének piacra dobásához egy szokatlan állatfajt választott reklámarc gyanánt, amire a versenytársnak számító Jaguár most frappánsan válaszol.

Az őszi slágerreklám a minden körülmények között stabil felfüggesztés működésének bemutatásához csirkéket tartott a legalkalmasabbnak. A spotban a teljesen érzéketlen szárnyasok Diana Ross egyik diszkóslágerére táncolnak, mely pár hónap alatt csaknem nyolcmilliós nézettséget hozott a YouTube-on. Bár a forgatókönyv határozottan összecseng a Fujifilm egyik korábbi ötletével, a német autógyár marketingesei valóban nem mindennapi módon mutatják be az új S osztály futóművének képességeit.

A Jaguár azonban rádobott még egy lapáttal a diszkozó csirkékre, és kreatív videóval válaszolt a konkurencia hirdetésére, melyben a németek húzzák a rövidebbet. A sávtartásra, objektumfelismerésre is használatos sztereókamerát egy csapásra semlegesíti a brit autómárka szlogenje: "varázslatos irányíthatóság helyett, macskareflexek."

A nyílt provokációra gyaníthatóan hamarosan válasz is érkezik majd a Mercedestől, reméljük nem egy második világháborús tank fog szőnyeget csinálni egy állatkertnyi miákoló nagymacskából!

Múlt héten az indianai Avon High Scool több tucat diákját rendelték be meglepő hirtelenséggel az igazgatói irodába, hogy átnézzék telefonjaikat. Az iskola diáklányok állítólagos meztelen képei után nyomoz.

Egy végzős diák, akinek több barátját is felfüggesztették az üggyel kapcsolatban a Fox59 Newsnak megerősítette a képek létezését. Azt állítja, diáktársai a telefonok között gyors és egyszerű fájlmegosztást lehetővé tevő, Bump nevű alkalmazással terjesztik a fotókat.

Elmondása szerint az egész azzal kezdődött, hogy néhány diáklány saját magáról készített pucér képeket kezdett küldözgetni ellenkező nemű diáktársainak. A móka odáig fajult, hogy a srácok már szinte kereskedtek a legmenőbb és a legkevésbé népszerű lányok fotóival is.

A fotón az iskola tanulói. Potenciális szexkép-terjesztők és -fogadók.

Habár a gimnázium nem erősítette meg, hogy a tanulói bajban vannak a meztelen képek terjesztése miatt, azt elismerte, hogy a vizsgálat folyamatban van, néhány tanuló ellen eljárás indult, és bevonták a rendőrséget is.

Az eset tökéletes példája a fiatalok helytelen közösségimédia-használatának. De mégis ki tanítsa meg ezt a generációt a megfelelő felhasználási módra, a közösségi média íratlan szabályaira? Szüleik és tanáraik, akik vagy velük együtt kezdték el használni ezeket a felületeket, vagy nem is ismerik őket?

Ahogy a 21. századi mondás tartja, ami egyszer felkerül az internetre, azt szinte lehetetlen eltüntetni onnan. Sose lehet tudni, hogy ki fér hozzá egy adott tartalomhoz, és mikor, milyen szituációban használja fel azt az illető ellen. Láthattunk már erre tragédiával végződő példát is, mikor egy éve egy ismeretlennek elküldött meztelen kép 15 éves tulajdonosa a visszaélés és az iskolai megaláztatások miatt öngyilkosságot követett el.

Ráadásul az is köztudott, hogy az egyszerűen csak tárolt, megosztás nélküli fotókhoz is könnyen hozzáférhetnek ügyes kezű hekkerek az internetkapcsolattal rendelkező telefonokon.

Kreatív, megvalósításra váró ötlettel rendelkező csapatok jelentkezését várja a Kithcen Budapest januárban induló talent programjába, ahol hat hónapon keresztül igyekeznek készre kalapálni a legjobb pályázók elképzeléseit. A forráskivonásokkal súlytott, egyre rosszabb állapotban lévő felsőoktatásban tanulóknak és az útjukat kereső frissdiplomásoknak adhat némi reményt és inspirációt az ehhez hasonló programok indulása.

A Magyar Telekom szárnyai alatt működő kreatív műhelynek már jó ideje nagyszerűen működő start-up programja van, számos szép sikereket elért projekt született támogatásuknak is köszönhetően. Legújabb programjukba a vállalkozássá még nem fejlődött, de egy jól kiérlelt ötlettel már rendelkező csapatok jelenkezét várják. Nemes Attilla a program vezetője elmondta azt is, hogy bár elsősorban 25 év alattiak jelentkezésére számítanak, azért egyik csapatot sem fognak kizárni a nevezésből, mert vannak idősebb tagok is. A cél ugyanis mindenekelőtt megtalálni, felkarolni és piaci bevezetésre alkalmassá tenni a legjobb ötleteket.

Az öt kiválasztott 3-5 fős csapat januártól egy hat hónapos programban vesz részt, amelynek ideje alatt a tagok nagyjából 80 ezer forintos havi ösztöndíjban is részesülnek. Ez az időszak folyamatos munkával, konzultációval és a folyamatok haladását bemutató heti prezentációk készítésével és értékelésével fog zajlani. A KIBU szerepe elsősorban az, hogy a megfelelő háttértudást, technikai segítséget és az esetlegesen hiányzó szakmai ismereteket biztosítsa valamilyen formában. A felhívás nemzetközi, így küldöldi csapatok jelentkezésében is bíznak, számukra – és persze a vidéki pályázóknak – szállást is biztosítanak Budapesten. A jelentkezést igyekeztek a lehető legegyszerűbb formára szabni, amire szükség is van, hiszen a január 19-I határidő elég szoros, bár a kreatív fiatalok két bejgli és néhány szilveszteri elhajlás közben is biztos tudják csiszolgatni projektjüket.

Minket mindenesetre örömmel tölt el ha ilyen, és ehhez hasonló projektek indulásáról adhatunk hírt, akkor is, ha jelenleg még nem ismerjük, hogy a majdani szerződésben milyen kötelezettségei lesznek a csapatoknak a KIBU felé. Egy olyan országban, ahol fontosabb szerepet kap az oktatáspolitikában, hogy a homoszexualitás bűnösségére hivatkozó könyvekből tanítsanak, mintsem hogy a gyermekekben rejlő kreativitás kibontakozásának feltételeit megteremtse, valamint ott, ahol a legjobb egyetemek a forráskivonások miatt elképesztő tudású oktatókat kénytelenek nyugdíjazni, télen pedig kényszerűen zárva tartanak, nos, ott az ilyen programok tudnak reményt adni.

A hivatalos jelentkezési formula itt érhető el, mindenkinek jó ötletelést, sikeres pályázást és persze boldog karácsonyt kívánunk.

Valószínűleg John Lajoie Merry Christmas Exclamation Point című száma lesz az idei karácsony egyik slágere. A dal hangzása az ünnep hangulatát idézi, a szövegben viszont ott a kellő irónia, amivel egyre többen gondolunk a szeretet ünnepére. Az ünnepre, amikor úgy csinálunk, mintha felületes kapcsolataink fontosak lennének, és mert ilyenkor adni kell, minden ismerősünknek küldünk legalább egy rövid üzenetet.

Pontosan erről szól a szám. Mivel lepjük meg azokat, akik nem tartoznak családunk és közeli barátaink körébe, vagyis ahogy a dalban elhangzik „nincsenek benne a top tizenötben”? Hát persze, hogy egy karácsonyi üzenettel: bepötyögjük, hogy „Boldog Karácsonyt”, mögé írunk egy felkiáltójelet, aztán küldés. Fontos, hogy a fogadó fél ne telefonon köszönje meg a gesztust, sőt a válaszüzenet is legyen a lehető legrövidebb, hiszen az ilyen kapcsolat nem ér meg egy hívást.

Idén mindenki ezt dúdolja majd a fa díszítésekor:

„Cause Chritmas is about giving and that’s what I’ll do. I’m gonna send you a Christmas text. I’m gonna type Marry Christmas exclamation point and then press Send.”

Magyarul:

"Karácsonykor mindenki ad, ezért ezt fogom tenni. Küldök neked egy karácsonyi üzenetet. Begépelem, hogy Boldog Karácsonyt felkiáltó jellel, és rányomok a Küldésre."

Tíz évvel ezelőtt az adventi hetekben már javában folyt a képeslapdömping. Egy időre a karácsonyi emailek vették át a vezetést, az utóbbi években pedig a rövid sms-ek és Facebook-üznetek tarolnak. Amerikában a gyerekek több mint 70 százaléka küld barátainak üzentet karácsony alkalmából. Magyarországon az sms-forgalom inkább szilveszterkor ugrik meg. A T-mobile ügyfelei 2011-ben 11 millió szöveges üzenetet küldtek aznap, ami egy átlagos munkanap forgalmának hatszorosa. Egyre többen üzennek a közösségi oldalakon sms-küldés helyett, hiszen mennyivel könnyebb azzal letudni a dolgot, hogy kiposztoljuk a Facebookra: „Mindenkinek boldog karácsonyt!”

A fenti videóhoz hasonló tematikában egyébként már Hajós András is alkotott, ráadásul jó pár évvel ezelőtt. 

A december a reklámfilmesek mekkája: a multinacionális vállalatok őrültebbnél őrültebb ötletekkel próbálják ajándékozásra ösztönözni a lila karácsonyfaégőktől, Macauly Culkintől és tavalyi szaloncukroktól megcsömörlött vásárlókat. A fogyasztói életformát eszményként feltüntető imázsvideók között kevés az igazán kreatív, legtöbbször hohohózó vénemberek, giccsesen ömlengő mintacsaládok és cuki szőrgolyók kacsintanak ránk az áruházak kivetítőiről. Idén rendhagyó összeállítással kedveskedünk azoknak, akik konfettit hánynak az elcsépelt és sablonos karácsonyi történetektől. Itt az elmúlt évek formabontó karácsonyi kisfilmjeinek top10-es listája.

Szerkesztőségünkben vannak ugyan vérbeli Grincsek, de előre leszögezem: alapvetően nem vagyunk Karácsony-ellenesek. Nem akarjuk felhúzni az ősz, öreg Télapót az első villanypóznára a szakállánál fogva, nem hirdetünk mozgalmat a habcsókgyárak ellen, és még az O Tannenbaum című német folkdalban is korrektül ejtjük a szóvégi mássalhangzókat. Azt azonban, hogy a marketingesek az életminőség és boldogság fokmérőjeként a „több, jobb, drágább” megvalósíthatatlan értékrendszerét még a szeretet ünnepén is az arcunkba tolják, valóban nehezen viseljük. Hiszen miről szól valójában a Karácsony? Családról, bensőségességről, hitről, csendes örömről. Ha mindezt nem kapjuk meg, legalább röhögjünk egy jót!