A kölcsönös jelszómegosztás a huszonegyedik században a párkapcsolatok része, de vajon jó ötlet? Egy idei amerikai felmérés szerint a nethasználók 67 százaléka osztja meg jelszavát a párjával. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy sokan visszaélnek a megkapott jelszavakkal, amikor arra gyanakszanak, hogy megcsalják őket. Az esetek felében a gyanú be is igazolódik, a bizonyítékok pedig többnyire sms-ekben és Facebook-üzenetekben rejtőznek. Pszichológusok szerint bizonyos jelszavak megosztásának nincs helye egy boldog párkapcsolatban.
A párkapcsolatok nagy részében vagy praktikusságból vagy a bizalomra hivatkozva eljön az a pillanat, amikor a felek egymásra bízzák egy vagy akár több jelszavukat. A két meggyőzőnek tűnő érv ellenére a legtöbb ember saját bőrén tapasztalja meg, hogy talán nem is olyan jó ötlet a jelszócsere, hiszen komoly problémákat okozhat a kapcsolatban, vagy miután véget ér a kapcsolat.
A többség csinálja
A Princeton Survey Research Associates International 2013 tavaszán átfogó felmérést végzett a technológia párkapcsolatokban betöltött szerepéről. Ebből kiderült, hogy a házas vagy párkapcsolatban élő nethasználók 67 százaléka osztotta már meg egy vagy több jelszavát párjával.
Olyanok is vannak, akik közösen használnak egy emailfiókot vagy közösségimédia-profilt, bár ez inkább az olyan idősebb párok körében jellemző, akik több mint tíz éve együtt vannak. Az ő kapcsolatuk még a Facebook és az okostelefonok megjelenése előtt kezdődött, és már együtt, párként kezdtek el ismerkedni ezekkel az eszközökkel.
A fiatalabbak, akik kapcsolatuk kezdetekor már külön fiókkal és profillal rendelkeztek, továbbra is egymástól függetlenül használják őket. A legfiatalabb generációnál pedig teljesen magától értetődő a jelszavak megosztása: a New York Times januári cikke szerint minden harmadik tinédzser megosztja valamelyik jelszavát párjával, esetleg legjobb barátjával, és általában inkább a lányok kezdeményezik a dolgot.
A Statista által készített ábra azt mutatja, hogy a párok milyen online információkat hajlandóak megosztani egymással. Ez alapján jelszavakat osztanak meg a legszívesebben, ezt követi az emailfiók, online naptárukhoz és közösségimédia-profiljukhoz pedig csak kevesen adnak hozzáférést.
Sokan visszaélnek vele
Egy 2011-es amerikai felmérés szerint a 18 éven felüliek majdnem 40 százaléka nézte már át titokban párja híváslistáját vagy emailjeit. Angliában rosszabb a helyzet: a férfiak 62 és a nők 34 százaléka kutakodott már titokban a párja telefonjában, és több mint felük ezt úgy tette, hogy párja korábban rábízta az ehhez szükséges jelszót. Szinte mindegyikük azt mondta, hogy féltékenység és gyanakvás volt a kémkedés oka. Sajnos a megkérdezett kémkedők felének be is igazolódott a gyanúja: valóban megcsalták őket. A bizonyítékokat általában sms-ekben vagy Facebook-üzenetekben találták.
A Facebooknak köszönhetően jóval több lehetőségünk van lenyomozni másokat, ami könnyen féltékenységet okozhat a párkapcsolatokban. Egy 2009-es kutatás eredménye szerint már önmagában az is növeli a féltékenységet, ha egy pár két tagja ismerőse egymásnak a Facebookon, szóval nem is feltétlenül van szükség a jelszavak megosztására. Elég az, ha megjelenik egy félreérthető poszt a másik falán, vagy, ha egy új, csinos illetővel bővült az ismerősi köre. Ezek többnyire ártatlan dolgok, bizonyos esetekben mégis félreértéseket okozhatnak, féltékenységet vagy gyanakvást ébreszthetnek. Mindezt tetézik az arról szóló cikkek, hogy milyen jelek árulják el a Facebookon, ha párunk megcsal.
Akkor most megosszuk vagy ne osszuk?
Nem mindegy, hogy melyik jelszavakat adjuk meg egymásnak: a laptop vagy telefonhoz feloldásához szükséges kód néha jól jöhet, az email- és a Facebook-fiók viszont más tészta. A pszichológusok általában azt tanácsolják, hogy ne osszuk meg a jelszavainkat a párunkkal. Kelly Campbell amerikai pszichológus szerint ennyi függetlenségre a legbizalmasabb kapcsolatban is szükség van: a legboldogabb párok védik egymástól magánszférájuk egy részét. Ráadásul jelszavaink kiadásával nemcsak saját, hanem ismerőseink magánszféráját is megsértjük, hiszen amikor valaki kapcsolatba lép velünk ezeken a felületeken, arra számít – teljesen jogosan –, hogy az üzenetet csak mi fogjuk elolvasni.
Nem arról van szó, hogy elrejtünk valamit a másik elől, hanem, hogy tiszteletben tartjuk egymás magánéletét. Egy új párkapcsolatban pedig különösen érdemes vigyázni: sokan esnek abba a hibába, hogy a jelszócserével szeretnék megalapozni a bizalmat, amikor még nem is jött el az ideje. A bizalom nem az, hogy megadjuk egymásnak a jelszavainkat. Egy bizalomra épülő kapcsolatban nincs is szükség arra, hogy a felek tudják egymás jelszavát, és időről időre ellenőrizgessék a másikat, mert e nélkül is tudják, hogy párjuk hűséges.
