Ma már nem nyílik tágra a szemünk a meglepetéstől, ha a tartózkodási helyünktől függően kapunk ajánlatokat mobilunkra, de attól sem ver gyorsabban a szívünk, ha a Facebookon olyan témában találkozunk hirdetésekkel, amilyen oldalakat azt megelőzően nézegettünk, és akkor sem ver ki bennünket a víz, ha olyan hirdetések jönnek velünk szembe különböző weboldalakon, amely termékre korábban rágugliztunk. Biometriával foglalkozó szakértők szerint viszont pont ilyen jelek elemzésével hamarosan azt is tudni fogja a hirdető, hogy mikor vagyunk mentálisan a legoptimálisabb állapotban az ajánlat befogadásához.

A viselhető technológiáké a jövő

Sokan már most is orwelli világot vizionálnak, mert a Google vagy a Facebook folyamatosan figyeli, mire kattintunk, mire keresünk, milyen oldalakat nézünk, és annak megfelelő hirdetéseket tol az arcunkba. Az ő legrosszabb rémálmuk következhet be, ha valóra vállnak Cavan Canavan (egy mozgáskövetési technológiákkal foglalkozó cég, a FocusMotion társalapítója) jóslatai. Az okosórák kezdenek egyre inkább elterjedni, különböző vezeték nélküli technológiákkal okostelefonhoz csatlakoztatott fitnesskarkötők váltak egyre inkább mindennapos viseletté. Ha akarjuk, életjeleink figyelésével okostelefonunk megmondja egészségesen aludtunk-e.

A szakértők a viselhető technológiák robbanásszerű fejlődésével számolnak már a jövő évben is, ami az eszközökbe épített biometrikus érzékelők további elterjedését is segíteni fogja. Ezekhez az érzékelő rendszerekhez azonban azok fejlesztői és gyártói ma még nem engednek hozzáférést harmadik félnek. Pedig ha kinyitnák azokat alkalmazásfejlesztők, webfejlesztők felé, óriási lehetőségek nyílnának meg a hirdetések testreszabhatósága előtt, megteremtve ezzel a biometrikus marketinget.

A különböző eszközökbe épített biometrikus érzékelők egyelőre csak az edzésterveinkhez szolgáltatnak adatokat, vagy az egészségi állapotunkról adnak információkat azzal, hogy figyelik a szívverésünket, véroxigén szintünket, vércukorszintünket, testhőmérsékletünket és még ki tudja, mit, pedig ezekből a jelekből mentális állapotunkra, egy-egy ingerre adott érzelmi reakciónkra is lehet következtetni, mintha egy hazugságvizsgáló gépre lennénk kapcsolva. A GPS-nek, az újlenyomat azonosításnak és az internethasználatunk elemzésének köszönhetően a hirdetők ma már pontosan tudják, hogy ki, mit, mikor és hol néz, kattint, olvas, használ, de nem sokára azt is tudják, hogy közben mit érzünk, mire gondolunk.

Fókuszcsopot helyett stressz-szint-mérés

Képzeljük csak el, micsoda eszköz kerülne mondjuk a Netflix kezébe, ha az érzékelők segítségével rögtön tudná, tetszik-e nekünk a film, amit éppen nézünk. Vagy a Bónusz Brigád azonnal láthatná, melyik kuponajánlata tetszett a legjobban vagy pont ellenkezőleg, melyiket utáltuk a legjobban. Ennél persze szofisztikáltabb módon is használhatja a hirdető a biometriai adatainkat. Például egy wellness szálloda akkor tesz nekünk egy ellenállhatatlan ajánlatot, amikor életjeleink alapján úgy tűnik, túl stresszesek vagyunk vagy egyszerűen csak elfáradtunk a munkában. Esetleg csak az ajánlat melletti érvelést alakítják mentális állapotunknak megfelelően.

De a kutatók munkája is egyszerűbb lehet. Könnyebben juthatnak kutatási eredményekhez mondjuk egy reklám tetszéséről, mintha órákig tartó és kétséges megbízhatóságú fókuszcsoportos technikával próbálnák kicsalogatni a hirdetők megregulázásának lehetőségétől megrészegült résztvevőktől. Sőt egy új mozifilm tesztvetítés is eredményesebb lehet ezeknek a technológiáknak a használatával.

A tinderezés is más lesz

Persze az alkalmazásfejlesztők fantáziájában is bízhatunk. Biztosak lehetünk abban, hogy nagyon gyorsan rengeteg különböző hasznos, vagy haszontalan, de vicces applikáció fog megjelenni, amelyek működése az érzelmi állapotunkról szerzett információkon alapszik. Eljöhet például az a pillanat, amikor egy randiappban, mint egy továbbfejlesztett Tinderben az ellenkező nemű felhasználó fotójának megjelenésekor tapasztalt érzelmi reakciótól függ, lesz-e belőle szex románc. Ugyanakkor bármilyen alkalmazás nélkül is izgalmas lehetőségek nyílhatnak meg a biometrikus adatok civil felhasználásával. Gondoljunk csak egy randira, ahol a felek előzetesen megegyeznek abban, hogy utána megmutatják egymásnak a találka alatti érzelmi reakcióikra vonatkozó adatokat.

Ha tovább megyünk a víziógyártásban, azt sem tarthatjuk futurisztikus képzelgésnek, hogy cégek kifejezetten azért jönnek létre, hogy megvédjenek minket a rosszkor érkező ajánlatoktól. Amikor éppen agylöbböt kapunk a főnökünk újabb okosságától, nyilván a hátunk közepére kívánjuk az aktuális csodaszóval aposztrofált, szirupos amerikai családdal dúsított mosószerreklámot, de esetleg örömmel vennénk egy ránk szabott álláshirdetést.

Akár a facebookos like értelme is elveszhet, hiszen egy-egy poszt kapcsán annál sokkal bonyolultabb és nem utolsó sorban őszintébb érzelmi reakciók válhatnak publikussá, de ilyen módon a blogok írói is kaphatnak a legádázabb trollok „tollából” született cikizést megszégyenítő kegyetlen kritikákat.