Az ENSZ közgyűlése 1993 decemberében a nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította május 3-át. A szervezet célja, a figyelem felhívása a független sajtó fontosságára. AZ UNESCO minden évben konferenciát szervez ezen a napon, és szakmai díjjal jutalmaz egy újságírót. Idén egy török oknyomozó újságíró kapta meg az elismerést, aki a korrupció és az alapvető emberi jogoktól való megfosztás leleplezésének szentelte a karrierjét. Mindeközben világszerte egyre kevesebb lakos fér hozzá szabad sajtótermékekhez: a médiaszabadság helyzetének vizsgálatát végző civil szervezet, a Freedom House 2014-es jelentése szerint tíz éves mélyponton van a globális sajtószabadság. A vizsgálat vezetője szerint mindenhol erősödik a propaganda, és már a bloggerek szabadsága is korlátozódik.
Az ENSZ közgyűlése 1993 decemberében a nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította május 3-át, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára. Azért esett május 3-ra a választás, mert 1991-ben ezen a napon hozták létre a Windhoek Nyilatkozatot egy az UNESCO által szervezett szemináriumon, Namíbia fővárosában. A nyilatkozat szerint a független sajtóhoz való jog alapvető emberi jog, és a demokrácia egyik alappillére. A szöveg szerint azokban a napokban legalább tizenhét újságíró vagy szerkesztő volt Afrika börtöneiben, de a dokumentum azt is tartalmazza, hogy 1969 és 1990 között 48 afrikai újságíró halt meg, miközben a munkáját végezte. Május 3-án világszerte megemlékeznek a munkavégzésük közben meggyilkolt, illetve munkájukban akadályozott újságírókról is.
Idén egy török oknyomozó újságírót díjazott az UNESCO
Az UNESCO minden évben konferenciát szervez a nemzetközi sajtószabadság napja alkalmából, 1997-ben pedig díjat alapított a sajtószabadságért. A kitüntetés Guillermo Cano kolumbiai újságíró nevét viseli, aki életével fizetett a kolumbiai drogbárók üzelmeit leleplező írásaiért. A független szakmai zsűri idén egy török oknyomozó újságírónak, Ahmet Şiknek adta a kitüntetést . A 44 éves férfi a korrupció és az alapvető emberi jogoktól való megfosztás leleplezésének szentelte a karrierjét.
Şık először 2007-ben került összetűzésbe a hatóságokkal a Nokta című török közéleti lapban megjelent cikke miatt, 2011-ben pedig letartóztatták azzal a váddal, hogy kapcsolatban áll az Ergenekon nevű terrorszervezettel. 2012 tavaszán szabadlábra helyezték, majd ismét folytatta újságírói tevékenységét. 2013-ban megsérült miközben az isztambuli tüntetésről tudósított. Többek között ezen tevékenységei miatt döntött úgy a zsűri, hogy idén Şık érdemli a díjat, és az azzal járó 25 ezer dollár (több mint ötmillió forint) jutalmat.
Európában a legszabadabb a sajtó
A Freedom House nevű független szervezet minden évben jelentést készít a nemzetközi sajtószabadság aktuális helyzetéről. Idén május elsején tették közzé az értékelést, amely szerint az elmúlt tíz évben még sosem volt ennyire alacsony szinten a globális sajtószabadság. „Azt látjuk, hogy korlátozni vagy manipulálni próbálják az üzeneteket, erősödik a propaganda, egyre gyakoribb a tartalmak előre megírása és szerkesztése. A bloggereket is egyre többször zaklatják, illetve azokat, akik hasonló eszközökkel szivárogtatnak információkat." –mondta Karin Karlekar projektvezető.
A 197 vizsgált ország és terület közül Észak-Korea került a legutolsó helyre, de nem sokkal maradt le Irán, éppúgy, ahogy Szíria sem, ahol az elmúlt időszakban több újságírót elraboltak és megöltek. A jelentés szerint az Európai lakosok a helyzet romlása ellenére örülhetnek, mert a lakosság több mint fele olyan országban él, ahol szabad a sajtó. Annak ellenére, hogy itt a legnagyobb a sajtószabadság, itt észlelték a második legnagyobb csökkenést az elmúlt évben. Hollandia, Norvégia és Svédország továbbra is a legjobban teljesítő országok között vannak. Oroszországban és Ukrajnában viszont sokat romlott a helyzet, illetve Törökországban – amely idén a "Nem szabad" kategóriába került – is erőteljes csökkenést figyeltek meg.
Törökország leminősítése nem meglepő, hiszen a tavaly májusi tüntetések alatt a kormány erős nyomást gyakorolt az újságírókra, majd a miniszterelnök kísérletet tett arra, hogy több online közösségi hálózatot betiltson az országba. Ahmet Davutoğlu, a török külügyminiszter mégis igazságtalannak tartja a leminősítést, és pár napja az újságírókat is arra biztatta, hogy szólaljanak fel a Freedom House jelentése ellen. Davutoğlu szerint Törökországban a sajtó dolgozói sokkal szabadabbak, mint az olyan országokban, amelyeket a szabad kategóriába soroltak.
Magyarország három hellyel jutott feljebb a tavalyihoz képest, de még mindig csak a részben szabad kategóriába fért be - írja az Index.
zöld = szabad, sárga = részben szabad, lila = nem szabad
Amerika is kevésbé szabad, mint egy éve
A Freedom House szerint az elmúlt évben az Amerikai Egyesült Államokban is csökkent a médiumok és az újságírók szabadsága. Erre a legjobb példa, hogy a kormány olyan újságírókat zaklatott, akik nemzetbiztonsági ügyekről tudósítottak. Az amerikai igazságügyi minisztérium megpróbálta arra kényszeríteni a New York Times egyik újságíróját, James Risent, hogy tanúskodjon egyik forrása, egy volt CIA-ügynök ellen, azért, hogy utána elítélhessék. Idén januárban Risen megelégelte a zaklatást, és az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé vitte az ügyet.
Latin-Amerikában a lakosság többségének részben korlátozott a szabad sajtóhoz való hozzáférése, 31 százalék él olyan országban, ami a "Nem szabad" besorolást kapta. Ázsiában csak a népesség öt százaléka fér hozzá szabad sajtótermékekhez, ebben a régióban Kínában a legrosszabb a helyzet
A Közel-Keleten is jelentőse csökkent a sajtószabadság, főleg Egyiptomban, ahol a kormány által megbízott katonai erők támadtak újságírókra és vitték őket bíróság elé. Afrikában régiónként eltér a sajtószabadság mértéke: a Közép-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Ugandában a legrosszabb a helyzet, míg néhány nyugati és déli országban, ha nem is történt javulás, legalább nem állapítottak meg romlást.
