Ma is olvasunk, csak már másképpen: leginkább e-mailt, SMS-t, posztokat, Facebook- vagy Twitter-bejegyzéseket. A magyar gyerekek nem olvasnak, de az egész világon sok a funkcionális analfabéta. A modern technológia miatt is fordultunk el az olvasástól, azonban úgy tűnik, mégis annak segítségével térünk vissza hozzá. A tablet lesz a megoldás?

Egy amerikai kutatás szerint a 8-10 év közötti gyerekek napi nyolc órát töltenek képernyő előtt, és ahogy idősödnek, ez a szám csak növekszik. Ezt az időt fordíthatnák akár olvasásra és játékra is, de ezek ma már kevésbé kötik le a figyelmüket, mint a képernyők. Amerikában minden negyedik gyereknek nehézséget okoz egy egyszerű mondat elolvasása és értelmezése, és sajnos itthon is hasonló az arány: Európában a lakosság 20-30 százaléka funkcionális analfabéta, Magyarországon minden negyedik ember.

A romló olvasáskultúra, a könyv leértékelődése és a tudásalapú társadalom magas követelményei mind hozzájárulnak az olvasási problémákhoz, amik akár a munkavégzést is akadályozzák. A modern technológia és a gyorsan fejlődő világ sokkal nagyobb követelményeket támaszt velünk szemben, mint ötven évvel ezelőtt: ma már rutinművelet az átutalás, az önéletrajz megírása, vagy az adóbevallás.

Tablettel az olvasásért

Szerencsére akadnak olyanok, akiknek feltett szándékuk, hogy még időben orvosolják a problémát: LeVar Burton nevéhez fűződő Reading Rainbow-hoz való nosztalgikus visszatérés is egy jól sikerült kísérlet arra, hogy még kicsi korban megszeressék a gyerekek az olvasást.

A Reading Rainbow sorozat 1983 és 2009 között futott a PBS amerikai tévécsatornán, de a néhai nézői még mindig kívülről tudják a betétdal szövegét. A Star Trekből is ismert műsorvezető, LeVar Burton a műsor megszűnése után pár évvel újból jelentkezett, ezúttal egy szintén felkapott, tabletre letölthető olvasásnépszerűsítő alkalmazással. Burton a nemrég Kickstarter kampányt is indított, amivel egy nap alatt a tervezett egy millió dollár helyett 5,4 milliót gyűjtött össze. Az összeget egy olyan olvasásnépszerűsítő programra költené, ami minden platformon működik, ezt pedig ingyenesen elérhetővé szeretné tenni az amerikai iskolák számára.

LeVar Burton az égető olvasási problémákat modern technológia segítségével szeretné leküzdeni, ami a sokszínű, élményszerű, innovatív tanulást segíti. A Washington Post szerint azonban az új Reading Rainbow-nak hátulütője, hogy míg a régi tévéműsor ingyenes és széleskörűen elérhető volt, a modern technológia már nem minden gyermek számára elérhető.

A magyar kamaszok sem olvasnak

A Kaposvári Egyetem és az Olvasás Társaság legfrissebb felmérése szerint a magyar kamaszok harmada évente csupán egyet vagy egyetlen könyvet sem olvas. A rendszeresen olvasók aránya is hasonló: a kamaszok után csak a felnőttek olvasnak kevesebbet. A felmérés szerint a magyarok 60 százaléka egyáltalán nem vesz a kezébe regényt.

Nyulász Péter, az év gyermekkönyv írója szerint nagyon fontos lenne, hogy a gyerekek szépirodalmat is olvassanak. Így ugyanis aktívan használják a képzeletüket, amely által kreatívan tudnak problémát megoldani a későbbiekben is.

Itthon az Emberi Erőforrások Minisztériuma 120 millió forinttal támogatta a 2014-ben is futó olvasásnépszerűsítő kampányt. Hornyák Tibor, a MANK (Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy azért az online felületeken kívánják elérni a fiatalokat, mert „az Y és Z generáció, akinek tagjai a világháló megjelenésének idejében vagy azt követően születtek, az anyatejjel szívták magukba az internethasználatot.”

Az intézmény által szervezett médiakampány keretében kifejezetten a 8-16 év közötti fiatalokat szólítják meg: februártól léptek életbe az Egri csillagok és a Pál utcai fiúk főhőseinek Facebook-profiljai. Ennek keretében posztokkal, bloggal és videókkal szólítják meg a fiatalokat a közösségi oldalon, hiszen legtöbb idejüket ott töltik. Ki gondolta volna, hogy egyszer még Jumurdzsák becsekkol Egerből?

A technológia segíthet

Amerika és Magyarország inkább pozitív példának számít, ha megnézünk néhány fejletlenebb országot. Az analfabetizmus sajnos a mai napig globális probléma: mintegy 800 millió embert érint. Önkéntesek és szervezetek sokasága dolgozik azon, hogy az írni és olvasni tudás minden gyereknek megadathasson lakóhelyétől, bőrszínétől, anyagi helyzetétől függetlenül. A hagyományos könyvek mellett egyre több technológiai újítás segíti a gyerekeket az élvezhető és sokszínű tanulásban.

A Same Language Subtitling (SLS) például a kifejezetten a gyengén írni és olvasni tudó mintegy 150 millió indiait segíti az olvasásban. Tömegek gyűlnek össze és kicsik és nagyok egyszerre éneklik a zenés-táncos videoklipek szövegeit – felirat segítségével. Tulajdonképpen az SLS filmek és dalok ugyanazon nyelven való feliratozásával teszi az olvasást barátságossá és élvezhetővé, úgy működik, mint a karaoke.

Egy friss UNESCO-tanulmány szerint a világon élő 7 milliárd emberből 6 milliárdnak van mobiltelefonja. Az összegyűjtött adatokból kiderül, hogy a fejlődő országok lakosai sokszor ugyan nem jutnak könyvhöz, a telefonjuk segítségével mégis elérnek olyan szövegeket, amik a saját olvasási szintjüknek megfelelnek. A kutatás többek között etiópiai, ghánai, indiai nigériai, pakisztáni alanyokat vizsgált; a négyezer válaszadónak harmada olvas mesét gyerekének mobiltelefonjáról.

E-könyvek népszerűsítik az olvasást

Egy 2012-es amerikai adat szerint többet olvasnak az e-könyv-tulajdonosok, mint a hagyományos könyvek forgatói. Míg egy átlagos e-könyv-használó huszonnégy, a hagyományos könyvek olvasói csak tizenöt könyvet olvasnak el évente. A felmérésből az is kiderül, hogy akinek nincsenek kütyüi, kisebb eséllyel olvas.

Számos amerikai könyvtár is igyekszik lépést tartani a trenddel: már e-könyv formátumban is kölcsönözhetőek a könyvek. A kölcsönzőnek nem is kell azon aggódnia, hogy időre vissza tudja-e vinni a könyvet, mert az a határidő lejártakor egyszerűen csak eltűnik.

A World Literacy Foundation nevű szervezet például az afrikai gyerekek írni és olvasni tanulásán munkálkodik. Eleinte használt könyveket szállítottak a szegény afrikai országokba, ám a visszajelzések alapján rájöttek, hogy szükséges lenne olyan könyveket adni a gyerekeknek, amiket a saját kultúrájukról, saját nyelvükön olvashatnak. Ekkor jött az e-könyv ötlete, ami jobb és olcsóbb megoldásnak tűnt, mint a folyamatos könyvszállítás Afrikába.

Tíz helyi mesekönyvet konvertáltak e-könyv formátumba, színes grafika, hangok és animáció segítségével turbózták fel, majd elégedetten tekintettek vissza projektjükre, ugyanis így a gyerekek 50 százalékkal több időt fordítottak olvasásra. Ez alapján született meg a szervezet elképzelése, miszerint egy Digital Literacy Hubot, vagyis digitális olvasás központot hozzanak létre. A céljuk ezzel, hogy ingyenesen hozzáférhetővé tegyenek számos elektronikus könyvet, játékot, segédanyagot, így minden gyerek a saját kultúrájáról a saját nyelvén tud olvasni.

Érdekel a média? Gyere!

A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.

Meghívott előadók: 

Varga Attila (Sixx), az Index újságírója, blogger  
Hogyan zabolázzuk meg Közbiztonság Szilárdot, avagy a trollnyelv rejtélyei 

Tanács János, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója 
A Challenger-katasztrófa konfliktuskezelési tanulságai 

Időpont: 2014. szeptember 9.

Lájkold a Facebookon, hogy ne maradj le!

Post by Média 2.0.

 

A helyszín Budapesten lesz, a belépés ingyenes. Részletek hamarosan.