Szombaton reggel a Mediaworks kiadó felfüggesztette az egyik legnagyobb ellenzéki napilapot, a Népszabadságot, amit a szerkesztőség tagja - Murányi András főszerkesztővel együtt -, és az egész kommunikációs szakma döbbenettel fogadott. Aznap több ezer fős tömeg tüntetett a Kossuth téren a sokak szerint a sajtószabadságot sárba tipró intézkedés ellen. Politikai vagy gazdasági döntésről van szó? Miért nem tájékoztatták előre a szerkesztőséget és az előfizetőket? Van-e esély arra, hogy egyszer még újra megjelenjen a Népszabadság? Rengeteg kérdés merül fel, amelyekről Murányi András és két másik hazai nyomtatott lap, a Heti Válasz és a Figyelő főszerkesztője beszélgettek szerdán este az Independent Media Education Center (IMEC) szervezésében az ELTE-n.

Murányi András, a Népszabadság főszerkesztője szerdán este kerekasztal-beszélgetésen vett részt az ELTE-n, bár közben többször el kellett hagynia a termet csörgő mobiljával a kezében, mert – ahogy ő maga is kissé keserűen, de nevetve megjegyezte – öt napon belül a Mediaworks kiadó sokadik vezetőjével, most pedig az éppen frissen kinevezett vezérigazgatóval tárgyal. Délután derült ki ugyanis, hogy Door Tamás eddigi értékesítési és marketing igazgatónak a megbízott vezérigazgatói pozícióval bővült a feladatköre: ő váltja Katona Viktort, aki egészségügyi okokra hivatkozva alig három nappal a kinevezése után lemondott.

A beszélgetés az Independent Media Education Center (IMEC) PR-kommunikációs képzésének keretében hangzott el, melynek eredeti témája a printlapok piaca volt, de a szervezők úgy érezték, nem lehet szó nélkül hagyni a Népszabadsággal történteket. Ezért ez eredetileg is meghívott vendégek előadások helyett egy kerekasztal-beszélgetésben vettek részt. A résztvevők:

• Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője
• Lambert Gábor, a Figyelő főszerkesztője
• Murányi András, a Népszabadság főszerkesztője

Balról jobbra: Borókai Gábor, Murányi András és Lambert Gábor (Fotó: IMEC)

Lesz még valaha Népszabadság?

Murányi András elmondta, bár szombat óta úgy érzi magát, mint akin átment egy hatalmas úthenger, igyekszik higgadt maradni, és eredményesen folytatni a Népszabadság jövőjével kapcsolatos tárgyalásokat a Mediaworks vezetésével. Mit jelent ebben a helyzetben az eredmény?

• A bizonytalan helyzetben lévő kollégák helyzetét megnyugtató módon rendezni, vagyis kapják meg a végkielégítésüket, és további kompenzációt
• A Népszabadság valamilyen formában tovább folytathassa a működését.

Utóbbinak több akadálya is van, mert bár a szerkesztőség ajánlatot tett a lapra, kiderült, hogy a Népszabadság védjegyen MKB-jelzálog van. (Ez egyébként azt is jelenti, hogy a tulajdonosok hitelt vettek fel a brandre, majd bedöntötték.)

A Népszabadság megszűnt és nem lesz többé – mondta Pető Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese kedden az ELTE-n egy hasonló beszélgetésen. Murányi szerint ez egy elég reális kijelentés, és valójában erről van szó: ha lesz is Népszabadság bármilyen formában, az már teljesen más lesz.

A kerekasztal résztvevői szerint egyébként is nehéz lehet a márkát továbbvinni a történtek után, hiszen több szinten történt egy jelentős bizalomvesztés. Nem volt semmilyen előzetes tájékoztatás sem a szerkesztőség tagjai, sem az előfizetők, sem a hirdetők felé. Ahogy Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője fogalmazott: irracionális egy lapot nem üzemeltetni, ráadásul a bezárás ennek a módjának egyetlen olyan eleme sincs, ami üzletileg alátámasztható.

Üzletileg nem alátámasztható ez a történet

Ezen a ponton adta magát a kérdés, ami a legtöbbeket foglalkoztat most Magyarországon: valójában politikai vagy gazdasági okból függesztették fel a lapot? A felfüggesztés módjának etikai oldalát már sokan kritizálták, és valóban vitathatatlan, hogy ennél embertelenebb módon nem igazán lehetett beszüntetni egy lap működését. Ezt a kerekasztal minden tagja így gondolja, de felmerül a kérdés, hogy ha ez üzleti döntés volt, akkor miért úgy intézték, hogy a lépés rövid távon megsokszorozza a kiadó veszteségét. Lambert Gábor hívta fel a figyelmet arra, hogy innentől még egy ideig biztosítani kell az újságírók fizetését, kárpótolni kell az előfizetőket, nem beszélve a hirdetőkről, akikkel le voltak szerződve. Az ő számításai szerint ezzel a megoldással 100 milliós veszteséget okozott a kiadó saját magának.

A jelenlévők szerint előre kitalált döntés volt a felfüggesztés módja, de valószínűleg nagyon kevesen tudhattak róla, még a menedzsmentben is. Murányinak rossz előérzete volt az utolsó néhány hétben, mert a folyosókon mászkálva furcsa tekinteteket látott. Mégis büszkén tekint vissza erre a pár hétre, mert olyan sztorikat hoztak, amelyek pontos lenyomatot állítottak ki a mostani politikai és társadalmi rendszer működésérő. Azt is hozzátette, hogy fennállása óta az utóbbi időszakban volt a legfüggetlenebb a Népszabadság, ha a politikai pártoktól való függetlenséget nézzük. Idén novemberben lett volna 60 éves a lap, amely 2015-ig végig az MSZP pártalapítványához tartozott, ez utóbbi ekkor adta el a megmaradt 27,65 százalékos részesedését a Mediaworks-nek.

Borókai Gábor szerint ennek az egésznek azért is van nagyon rossz üzenete, mert bár lapok mindig szűntek meg, ez elkerülhetetlen, a Népszabadság esetében már több olyan időszak volt, ami racionálisan indokot adott volt a lap bezárására, mégsem tették.  Ez a példa tehát azt sugallja, hogy bármikor bármit egy pillanat alatt el lehet törölni a Föld színéről, és épp ez eredményezi azt a példátlan szolidaritást, amit a magyar médiumok többsége tanúsított az elmúlt napokban. Lambert Gábor hozzátette, hogy van olyan kollégája a Figyelőnél, aki még mindig nem tért magához a szombati eset óta, és úgy érzi, hogy nem akar tovább újságíró lenni.

(Fotó: IMEC)

És politikailag?

A beszélgetés során felmerült még néhány dolog, ami a politikai motivációra utalhat:

• Valószínűleg a Népszabadságnál jóval nagyobb veszteséggel működő napilapok is vannak a piacon. A Népszabadság a 37 ezer eladott példányszámmal még jó helyzetben van, a Magyar Nemzetnél ez a szám csak 17 ezer. A Magyar Időkről sajnos nincs adat, azt sem lehet tudni, hogy hány példányban jelenik meg, mert nem auditálják. 
• A nyáron 8 embert vettek fel a Nol.hu-hoz, és az akkori terv még az volt, hogy felpörgetik a lap online kiadását
• Iparági pletykák szerint hamarosan Fidesz-közeli ember (Mészáros Lőrinc) veszi meg a lapot, és így a ellenzéki politikai lap nem férne bele a portfólióba. Ha viszont az új tulajdonos szünteti meg a Népszabadságot, az egész sokkal gyanúsabb lett volna.

A beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy a média birtoklása mindig is fontos volt a politikai hatalomnak, de ez a mostani egészen más, mint a kilencvenes években zajló médiaháború. Az oknyomozó műfaj pedig mindig drága műfaj volt, és csak egyre drágább lesz. Egyrészt meg kell fizetni a profi tényfeltáró munkát végző szakembereket, másrészt fontos hirdetőket veszíthet a lap, ami a fennmaradását is veszélyezteti. Ez pedig még az ennél is bonyolultabb médiafinanszírozás kérdésköréhez vezet: lehet-e független egy médium a tulajdonosától?

Disclaimer: A Kossuth téren október 8-án a Népszabadság bezárása miatt, a sajtószabadságért tartott tüntetést a Média 2.0 hirdette.