Ha rendőrök lőnek le egy fiatalt, az mindenképpen szomorú. Ha tévedésből, az aggasztó is. De ha még a kommunikáció is annyira félrecsúszik, mint az USA-beli rendőrbotrányok esetében, az még tovább ront a helyzeten. Avagy mit ne mondjunk, ha már egyszer megtörtént a baj.

Az utóbbi idők amerikai rendőri túlkapásairól már írtunk egyszer, akkor a Ferguson városban agyonlőtt fekete fiatal kapcsán. Az utóbbi napokban megint aktuálissá vált a téma, mert több hibázó rendőr is megúszta a felelősségre vonást.

Az angol NIACE (Nemzeti Élethosszig Tartó Tanulás Intézete) éves konferenciáján a távtanulás volt a fő téma, mellette a digitális világban való eligazodás és tanulás, illetve annak előkészítéséről vitatkoztak a kutatók. A vitán részt vett Josie Fraser ICT (Info-kommunikációs technológia) kutató is, aki a digitális bennszülött kifejezés használata ellen érvelt.

Távozott főszerkesztői állásából a második legolvasottabb szlovák napilap, az SME munkatársa, miután egy befolyásos csoport hatalmas részesedéshez jutott az újságnál. Matúš Kostolný a New York Times hasábjain panaszkodott a politikai erők térhódításáról a médiában. Az esete rávilágította Amerika figyelmét arra, hogy más közép- és kelet-európai országok esetében sem jobb a helyzet. Igen, Magyarországon sem.

A média tökéletes utópiájában a politikától és gazdasági csoportoktól független tényfeltárás, az objektivitásra törekvő újságírás és gondolatközlés adnák az alapokat. Még akkor is, ha az idén nyáron létrehozott és vállaltan kormány közeli Magyar Krónika producere, Kerényi Imre, a lap indulásakor az Origo kérdésére világosan kifejtette, hogy még nem látott és „nem is tud létezni” független média Magyarországon. A hazai viszonyokat itthon és az EU-ban is szinte naponta elemzik, de mi a helyzet máshol?

A Magyar Marketing Szövetség és a Marketing Intézet Miskolc közös gyorsjelentést tett közzé a szakma jelenlegi, hazai megítéléséről  „Így csináljuk a marketinget – Így látjuk, így használjuk a marketinget” címmel. A kutatás a gyakorlati tevékenység trendjeiről készült vállalkozói és lakossági megkérdezés eredményeiből állt össze és meglepő eredményt hozott: még mindig nem fektetünk elég hangsúlyt a marketingre.

Cyberbullying, közösségimédia-függőség, adathalászat… Az online térnek természetesen megvannak a maga potenciális veszélyforrásai, amikkel a felnövekvő generációk akár napi szinten is szembesülhetnek. Miközben az idősebbek sokszor nem nézik jó szemmel a fiatalok média- és internethasználati szokásait, az egyik legfőbb probléma az, hogy maguk a szülők és a tanárok sem rendelkeznek elég tudással a digitális világról, és csak homályos elképzeléseik vannak arról, hogy gyermekeik és diákjaik mivel töltik - lassan ébren töltött idejük felét - a világhálón.