A hagyományos reklámnak vége, még ha ezt sokan nem is vették észre. A hatásosabb kommunikációs aktivitások használatának viszont sokszor gátja a cégek jelenlegi szervezeti felépítése, döntési mechanizmusa. A márkáknak meg kell fogalmazniuk, hogy miért vannak egyáltalán a világon, és ezt a társadalmi hasznosságot kell megmutatniuk. Az ügynökségek pedig úgy tudnak sikeresek lenni, ha hosszú távú bizalmi viszonyt alakítanak ki az ügyfelükkel, és olyan kommunikációs javaslatokat visznek a megbízóiknak, amelyek először a célcsoport érzelmeire akarnak hatni és csak aztán a pénztárcájukra. A kreatívszakember-képzés sajnos egyáltalán nem gyakorlatorientált, amiben azért a hallgatók is ludasak. Jedlicska Mártonnal, az Isobar Budapest kreatív igazgatójával beszélgettünk.

Elképesztő számú előadás, felfoghatatlan mennyiségű információ, minden, aminek bármi köze is van a médiához, kommunikációhoz, a kommunikációs szakma színe-java. Ez volt a Media Hungary 2015 konferencia, amit május 12-13-án már huszadik alkalommal rendeztek meg Siófokon. 5 teremben zajlottak az előadások egy időben, de az információ- és tudásmegosztás mellett, a szakmai kapcsolatok építésének is remek terepe volt a konferencia, így az eseménynek helyet adó Hotel Azúr közösségi terei is folyamatosan tele voltak beszélgető emberekkel.

Schiller almái

A címben szereplő mondattal indította előadását Mérő László a konferencia Neuromarketing szekciójában, amit én rögtön kis is neveztem a nap mottójának. Ebben a lila színkóddal jelzett „D” teremben egész nap arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a racionális okokon kívül milyen szempontok játszanak közre vásárlási döntéseinknél, agyunkban hol zajlanak ezek a folyamatok, milyen eszközökkel lehet erre a területre hatni.

Mivel lehet viccelődni? Ha bántó, az már rossz? Meddig terjed a humorista szabadsága? Egyáltalán mi a határ? A jog? A közerkölcs? Esetleg a lelkiismeret? Ezeket a kérdéseket járta körbe Kovács András Péter humorista, a KommON BME Kommunikációs Szakkollégium IV. Szakmai Estjének előadója.

A Facebookon csak a startupoknak éri meg hirdetni, a nagy cégek viszont csak az ablakon dobják ki a pénzüket, ha ott vesznek felületet hirdetéseiknek. Az amerikai közepes cégek menekülnek a Facebookról és hatékonyabb hirdetési csatornát keresnek. Találnak is. Hogy melyik az? Van, aki szerint a TV.

A kommunikáció gyakorlati fejlesztését már általános iskolában kötelezővé tenné, márkaépítés szempontjából pedig nem lát különbséget a pénzügyi szolgáltatások és a fogyasztási termékek között. Hat éven át dolgozott a Coca-Cola Magyarország közkapcsolati igazgatójaként, jelenleg pedig a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. A brókerbotrány után a pénzintézet az irányításával szerezte vissza reputációját; az akkoriban végbemenő arculatváltás a magyar kommunikációs iparág történetének máig emlegetett iskolapéldája. Meggyőződése, hogy egy márkát évtizedekre érdemes pozícionálni, és bár a kifejezésmód a korstílusnak megfelelően változik, egy erős brandnél az alapértékek sosem. Horváth Magyary Nórával beszélgettünk.