A magyar közéletben folyamatosan vita, hogy ki számít közszereplőnek. A heréje vasalását egyszerűségével ötvöző celebritás követeli magának a közszereplői minőséget, míg a sajtóérdeklődés középpontjában lévő miniszterelnöki tanácsadó tagadja azt. Pedig a helyzet az, hogy az ország legkisebb falujának kamera elé sosem kerülő polgármestere pontosan ugyanannyira közszereplő, mint a valóságshow-ban a fenekét mosó szőkeség.

A külföldön egyre népszerűbb natív hirdetésekre itthon is kezdenek rátalálni a hirdetők és az online médiumok. Egyesek szerint ez lehet a megoldás az online lapok anyagi problémáira, amiket részben a Magyarországon kiemelkedően magas reklámkerülés okoz. Mások a fogyasztók megtévesztését látják az új hirdetési formában, de sokszor még a hirdetők is ódzkodnak a lehetőségtől. Kik és hogyan élnek a lehetőséggel a magyar piacon, és milyen kihívások elé állítja a vegyes megítélésű jelenség a tartalomgyártókat és a hirdetőket? 

169 éve, április 10-én született Pulitzer József (1847-1911), magyar származású, élete nagy részében Amerikában élő újságíró. A róla elnevezett díjakat a szakma legnagyobb elismerései között tartják számon és 1917 óta minden évben kiosztják őket, idén már a 100. alkalommal. Mi a különbség a Pulitzer-díj és a Pulitzer-emlékdíj között? Ki lehet díjazott? A magyar emlékdíjat fenntartó alapítványnak anyagi gondjai vannak.

Az iPhone 2007-es piacra dobása óta az okostelefonok száma rohamosan növekszik: 2016-ban világszerte több mint kétmilliárd ember használ ilyen eszközt. Döntő többségük átlagosan kezeli a telefonját: használja, leteszi, majd megint használja és megint leteszi. Akadnak azonban szélsőséges esetek: van olyan fiatal, akit elvonóra kell küldeni a telefonja miatt, és van olyan befolyásos cégvezető is, aki nem hajlandó mobilt használni. Jöjjenek a függők és az absztinensek.

Kevés női vezető a médiumok élén, szinte nulla női nyilatkozó a közéleti műsorokban, szexuális erőszakkal viccelődés és áldozathibáztatás – ilyen most a nők helyzete a magyar médiában. Bár a női magazinok főszerkesztői között már majdnem annyi nő van, mint férfi, még a bulvárlapokkal is előrébb vagyunk a nemek egyenlőségéért vívott harcban. Mit tett ehhez hozzá a hatalmas médiavisszhang, amit Ákos és Kövér László női princípiumról tett kijelentései váltottak ki? Mi lenne, ha médiaszabályozással egyszerűen kiiktatnánk a sértő tartalmakat, és van-e létjogosultsága a médiában a kvótakérdésnek? Juhász Borbálával, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) elnökével beszélgettünk.